Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Öllős Géza: Folyékony települési hulladék tisztítása

ÖLLÖS G.: Folyékony települési hulladék 211 A mezőgazdasági területen való elhelyezés lehetőségei 2. tábláza t Elhelyezés módszere Folyékony (F). I" szap (1) forJellemzők Előnyök Hátrányok Felszíni elhelyezés F Esőztető öntözés Nagy szórófejnyílások Lejtős vagy durva felület megfelelő Nagy területigény. Nagy energiaigény. Szaghatás. Patogén szervezetek lehetséges szétszóródása. Tározó lagúna szükséges a patogén szervezetek elpusztítása, a csapadékos és a fagyott talaj miatt. Az öntözővezetókeket öntözés után üríteni kell. Árkos öntözés F Felszín előkészítése, planírozás szükséges Energiaigény az esőztető öntözéshez képest kisebb. 0,6—1,5 % lejtésig alkalmazható. Tározó lagúna szükséges. Szaghatás. Csörgedeztető öntözés F Növényzettel benőtt felület kell. Gerincen húzódó utakról, szükség helyzetben alkalmazható Egyenletes eloszlás nehéz. Nagy terület előkészítés. LejtéssS 8 %. Tartálykocsis szétterítés F 1,9—7,6 m

3 tartálytérfogat A szállításhoz ós szétterítéshez ugyanaz a kocsi használható Szaghatás rögtön a szótterítés után jelentkezik. Tározólagúna kell a csapadókos és fagyott talaj időszakban. Lejtés S8 5Í. Az egyes szétszérások között a területet pihentetni kell. Traktor és teherkocsis szétterítés F/J 3—11 m

3 kapacitás Tartálykocsi felszabadul esetenként Szaghatás a szétterítést követően. Tározó lagúnák szükségesek. Lejtés ^ 8 %. Az egyes szét3zórások között a területet pihentetni kell. Felszínalatti elhelyezés. Hernyótalpas, szántó és barázdát betakaró jármű F Egybarázdás szántás Minimális szag. Lejtési 8 %. Tározó laguna szükséges csapadékos és fagyott talajú időszakban. Az elhelyezéshez hosszabb idő szükséges. Mezőgazdasági traktor szántáshoz és csatornakészítéshez. F A szennyvíz az egyetlen barázda előtti árokba keriil A szennyvíz koskeny sávban kerül a talajra ós szántással azonnal földbe kerül LejtéssS %. Az elhelyezés ideje a felületi elhelyezésnél hosszabb. Tározólagúna szükséges a csapadékos és fagyott talajú időszakban. Felszín alá injektálás F A szennyvíz talajművelő eszközzel létesített drénbe kerül. Járműveket az injektálás helyétől 2 hétig távol kell tartani. Az injektor járműre szerelt Lejtése 8 %. Az elhelyezés hosszabb Ideig tart. Nedves, fagyott, kemény talajon nem használható eljárás. Árokba temetés F/l Új árkokat kell nyitni, ha a régiek beteltek ós fedettek Legegyszerűbb elhelyezés. Szagprobléma. Szigorú talajvíz-korláNincs lejtési határ. Nincs tozás. Vírusátvíteli veszély éghajlati probléma Feltöltés F/l A szippantott szennyvíz hulladékanyagokkal keverhető szabályozott mértékben Topográfiai probléma nincs. Egyszerű elhelyezés Szagprobléma. Rágcsáló- és vírus probléma. «= 90 cm/év csapadékú területen alkalmazható. Csapadék, vagy kllugozási folyadék összegyűjtése vagy izolálása a talajvíztől. Besztvárogtató lagúnák Több lagúna szükséges. A lagúnafenéken összegyűlt iszap feltöltésbe szállítandó Nincs lejtés probléma. Nincs éghajlati probléma Szagprobléma. Szigorú talajvíz, talajáteresztő képeaségl korlátozás. Vírus probléma. 8. A szippantott szennyvíz önálló tisztítása Az önálló tisztításhoz a következő eljárások ismertek: laguna, komposztálás, biológiai tisztítás (második tisztítási fokozat), teljes oxidációs tisztítás, rothasztás, meszes stabilizálás, klóros oxidáció. Egyéb, kiegészítő tisztítási, kezelési eljárások: kondicionálás, víztelenítés, fertőtlenítés, szagszabályozás, végső elhelyezés. A 6. ábra a jellegzetes tisztító- és kezelőrendszereket, azok alternatíváit, a végső elhelyezés lehetséges megoldásait átfogóan szemlélteti (EPA, 1984). A lagúnák a szippantott szennyvíz tisztításához és elhelyezéséhez széleskörűen alkalmazottak, különösen kisebb településeken. Üzemeltetésük egyszerű, teljesítményük megbízható, általában egész éven át üzemeltethetők, építésük és üzemelésük gazdaságos. A lagúna teljesítmény-adatai a 3. táblázat alapján ítélhető meg (Vivona et al., 1980). A szippantott szennyvíz komposztálási jellemzői gyakorlatilag azonosak a települési szennyvíz-iszapokéval. A komposztálás folyamata a 7. ábrán követhető (Alpert, 1985). A komposztálási eljárások három csoportba sorolhatók (Alpert, 1985):