Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Öllős Géza: Folyékony települési hulladék tisztítása

ÖLLÖS G.: Folyékony települési hulladék 207 Folyékony települési hulladék tisztítása ftllős Géza Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kivonat: A szemlecikk a szakirodalom alapján a folyékony települési hulladék (továbbiakban szippantott szennyvíz) mennyiségével, minőségével, transzportálásával, tisztításával, elhelyezésével kapcsolatos jelenlegi ismereteket tekinti át. A kutatások az utóbbi 10 évben ugrásszerűen szaporodtak. Ennek tudható be, hogy a szippantott szennyvíz települési szennyvíztisztító telepi vagy önálló tisztítása, az elhelyezés ós hasznosítás műszaki gazdasági, egészségügyi paraméterei ill. szempontjai zömmel konkréttá váltak. A tanulmány a szippantott szennyvizek fogadóállomásra transzportálásának feltételeit, a mezőgazdasági területen való elhelyezés lehetséges módjait, a települési szennyvíztisztító telepi folyadék- vagy iszapágon való tisztításának feltételeit, majd az önálló tisztítás kritériumait tekinti át.. Kulcsszavak: folyékony települési hulladók (szippantott szennyvíz), fogadóállomás, stabilizálás, iszaplagúna, komposztálás, fertőtlenítés. 1. Definíció A közcsatorna nélküli területek szippantott szennyvizei alatt — az oldómedencékből, szennyvíztárolókból és — az emósztőgödrökből időszakosan kiszivattyúzott folyékony és szilárd (iszapszerű) anyagok összességét értjük. 2. Bevezetés Az oldómedencés szennyvíztisztítás a vízgazdálkodás és a környezetvédelem szempontjából komprom isszumot jelent. Az oldómedencés szennyvíztisztítást, szem előtt tartva a berendezések és az üzemeltetés egyszerűségét, valamintapénzügyiokokat,a jövőben is meg kell tartani. A szippantott szennyvíz és az iszap további tisztítása,

ill. kezelése szóba jöhető alternatíváit azonban tudományos és gyakorlati szempontból tisztázni kell. Az egyedi szennyvízelhelyezés-, illetőleg a csatornázás gazdaságossága közötti határt jelenleg, közelítőleg a 40 fő/ha laksűrűséghez rendeljük hozzá. A határt azonban —az egyéb közművekkel való ellátottság mértéke, — a vízbeszerzés módja, — a környezetvédelmi követelmények, — atalaj- és a talaj vízviszonyok is befolyásolják. A szippantott szennyvízzel kapcsolatos szakirodalom az utóbbi tíz évben robbanásszerűen terebélyesedik. A publikációk közül a tanulmányban elsősorban az US EPA kiadványokra (1976, 1978,' 1984, 1985), Eikum (1982, 1983), Lombardo (1977), Epstein (1976), Poincelot (1977), Varga (1984), Juhász (1979), Markovits (1984), Didovics et. al. (1985) anyagaira, valamint az () V H Vízellátási ós a Csatornázási Főosztály megbízása alapján készült részletes irodalmi áttekintésre (öllSs, Í986) támaszkodunk. 3. A szippantott szennyvíz minősége A szippantott szennyvíz minősége a települési normál szennyvíztől sok tekintetben eltérő, hiszen szembetűnő — a nagy szilárd- és szervesanyag-tartalma, — a nagy homok- és zsiradékanyag-tartalma, — biológiai állapota (általában'rendkívül bűzös), — transzportáláskor, tisztításkor, kezeléskor a habzási hajlama, — a gyenge ülepedőképessége, — a nehéz vízteleníthetősége. A markáns eltérés az oldómedencés tisztítás jellegéből adódik, hiszen a medencében — agravitáció hatására a fenékre ülepedettszuszpendált anyagok és 7. táblázat A szippantott és normál települési szennyvizek minőségének összehasonlítása Szippantott Szippantott Települési szennyvíz szennyvíz* szennyvíz** Települési szennyvíz 720 55:1 3(55 68:1 220 68:1 165 61:1 220 32:1 500 30:1 40 17:1 25 6:1 8 31:1 100 10:1 100 80:1 Megjegyzések: Az értékek mg/l-ben adottak, kivéve pH. * javasolt tervezési értékek ** Metcalf and Eddy (1979) alapján adott értékek Bepárlási maradék 40 000 Izzítási veszteség 25 000 Összes lebegőanyag 15 000 Illékony szuszpendált szilárd anyag 10 000 BOI

5 7 000 KOIk 15 000 TKN 700 NH

3—Jí 150 összes P 250 Lngosság 1 000 Zsíranyag 8 000 pH 6,0.