Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Horváth János–Karácsonyi Sándor–Scheuer Gyula: Az egri vízbázis fejlesztésének eredménye és tapasztalata

S

che

l

le

r Gy.—

Schweitzer F.: A karsztos hegységek vízfolyásul 171 rinti szétosztásával korszerűsítést indokolt végrehajtani. A várostól É-ra fekvő, sekély rétegeket hasznosító vízműtelepek kiépítése is elérte a lehetséges maximumot, bővítésükre nincs további lehetőség. Karsztvizek tekintetében a Barátréten folyó víztermelés néhány éves üzemelési tapasztalata után lehet dönteni egy esetleges továbbfejlesztés lehetőségéről. Kedvező esetben a karsztvízkitermelós kisebb arányú bővítésére még sor kerülhet. D-i irányban, Andornaktálya—Nagytálya között jelenleg épülő további kutakkal a víztermelés 3000-4000 m

3/d-re növelhető. Kiépítésükkel a város — csúcsfogyasztású napokon jelentkező — vízhiánya a közeljövőben enyhülhet. 3.2. További fejlesztési lehetőségek vannak D-i irányban haladva Maklár községtől D-re, valamint Mezőszemere határában az Eger déli vízmű potenciális területein. Különösen ez utóbbit — Mezőszemere térségét — indokoltuk kiemelni, ahol a bükkaljai vízfolyások törmelékkúpja a mélység felé kivastagodva, több egymás alatti vízadó kavicsos réteg formájában megtalálható. A 4-60 m-es mélységekben elhelyezkedő kavicsos rétegek jó vízzáró képződmények alatt, megfelelő természetes védettséggel rendelkeznek a felszíni szennyeződések ellen. 4. Következtetések, megállapítások a) Eger város vízellátásának fejlesztése a vízszerzés érdekében is — szinte folyamatosan feltárást és vizsgálatot igényel. h) A vízigények növekedését gyakorlatilag követő vízfeltárás a szükséges vízmennyiséget — 3 különböző területről és — eltérő jellegű és típusú víznyerési lehetőségekről, és — különböző fizikai és kémiai tulajdonságú vízből biztosította (2. táblázat). cj A vízszerzésnél meghatározó volt a terület hegységperemi jellege és elsősorban a karsztosodott képződmények viszonylag kedvező vízszállító képessége. d) A területi adottságnak megfelelően szinte minden vízbázis kitermelhető vízkészlete a külső hatótényezőktől nem függetleníthető és elsősorban a csapadék-utánpótlódás alakulását érzékenyen követi. e) A vízbázis-kialakítást több esetben is korlátozó tényezők zavarták és a természetes adottságok valamint a szerzett jogok kompromisszumát igényelték. f) A vízszerzés kivánt ütemű megvalósítását nagyban segítette a tapasztalatok folyamatos öszszegzése és e tevékenység a FTV-nél történt felhalmozódása. g) A folyamatosan bővülő és egyre teljesebbé váló földtani — vízföldtani ismeretek egyben biztosítást jelentenek a vízellátás érdekében a jövőben szükséges vízszerzési előmunkálatok hatékonyságához is. IRODALOM Aujeszky G.—Karácsonyi S.—

Scheuer Oy.: Vízföldtani megfigyelések Eger környékén. Hidrológiai Közlöny, 1971 51, 254—260. Aujeszky O.—Karácsonyi S.—

Scheuer Oy.: A DNy-i Bükk karsztvízföldtani viszonvai. Hidrológiai Közlöny 1974. 54, 465—476. Aujeszky O.—

Scheuer Oy.: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony—Mezőkövesd térségében. Hidrológiai Közlöny 1978. 58, 553—562. Balogh K.—Rónai A.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-III. Eger MÁFI kiadás Budapest 1965. 1—173. FTV: Vízbeszerzési és vízkutatási szakvélemények 1953—1984. Kézirat Adattár Horváth J.: A tervezett ós tényleges vízigények alakulása Eger területén. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét Eger 1971. május. Alkalmi Kiadvány 38—46. Juhász J.: Hidrogeológiai. Budapest 1976. Karácsonyi S.: Az egri forrásterület vízgazdálkodási problémái. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét Eger 1971. május. Alkalmi Kiadvány 22—37. Kleb B.: Eger építésföldtani térképei és magyarázói. Budapest 1978. Kleb B.—

Scheuer Oy.: Az egri gyógyforrások vízföldtana. in: Az egri gyógyvizek ós fürdők. Eger 1983. 11—80. Léczfalvi S.: Vízbeszerzós, vízellátás forrásokból. Budapest 1966. Liptai E.—

Scheuer Gy.: Ujabb adatok az egri források vízföldtanához. Hidrológiai Tájékoztató 1975. 61—65. Scheuer Oy.: Az egri gyógyforrások vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató 1967. nov. 67—71. Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza ós magyarázója. MÁFI kiadvány Budapest 1962. Schréter Z.: Az egri langyos vizű források. MÁFI Évkönyv 25. k. 4. f. 1923. Schréter Z.: Az egri vízvezeték hóvizű artézi kútja. Hidrológiai Közlöny 1932. 12. p. 17—23. Schréter Z.: A Bükk hegység régi tömegének földtani ós vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1954. 34. p. 287—294; 369—381. Schulhof Ö. ós munkatársai: Mag\'arország ásvány- és gyógyvizei. Budapest 1957. Szilágyi O. és munkatársai: A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe ós karsztvízforgalma. Hidrológiai Közlöny. 1980. 60. 49—55. Szlabóczky P.: Borsod ós környéke vízföldtani atlasza ós magvarázója. KFH—MÁFI kiadvány Budapest 1978. Szlabóczky P.: A Bükk hegység hasznosítható vízkészlete. Hidrológiai Közlöny 1978. 58. 185—192. Tóth Gy.: Adatok a Nyugat-Bükk karszthidrogeológiájához. Földrajzi Értesítő 1973. 23. 125—140. Tóth G.: A Központi Bükk karsztvíztérképe. Hidrológiai Közlöny 1976. 56, 444—450. Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny 1966. 46, 255—260. Vitális Gy.—Hegyi l-né: Nyersanyagkutatás a tervezett Eger—Felnóineti Cementgyár számára. MÁFI Évi Jel. 1967. 247—261. Zétényi E.: Az egri meleg források vízhozamai különös tekintettel a víztelítődés ós a csapadók óvi eloszlásának az összefüggésére. Hidrológiai Tájékoztató 1966. jún. 19—24. Kézirat beérkezett: 1985. december 21. Átdolgozás beérkezett: 1986. május 27. Közlésre elfogadva: 1986. június 10.