Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Pásztó Péter–Töős Istvánné: Az ipari vízgazdálkodás természettudományos megközelítése
Dr. Pásztó P.—Töős l-né: Az ipari vízgazdálkodás m egközelítése Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám 15 tisztításával, az iszap és a hulladék ártalommentes elhelyezésével fejeződik be. A második módszer, a zárt technológia kialakítása már jelentősen nyúl bele a hagyományos gyártástechnológiába. Ez érintheti: — a berendezéseket, gépeket, — azok szerkezeti anyagait, — a felhasznált nyersanyagokat, azok tisztaságát, — a felhasznált segédanyagokat, pl. oldószereket, — a technológiai folyamatrendszert, — az egyes műveleteket, azok helyettesítését más műveletekkel, — a teljes technológiai folyamat megváltoztatását, végül — a szennyvíz kezelését. Üzemen belül a szennyvizek szétválasztásra kerülnek. A szennyvíztisztítás bevonul az üzembe, illetve az üzemrészekbe, és a belső víz- és anyagvisszaforgatás részévé válik. A szennyvíztisztítás követelményei esetenként megnőnek a hagyományos mechanikai és biológiai eljárások követelményeihez képest (itt ugyanis nem számíthatunk a természetes vizek öntisztulásával), ezért nem konvencionális szennyvízkezelési lépcsőket kell beiktatni a rendszerbe. 1 lyenek lehetnek : — pelyhesítés — telítés mésszel, majd füstgázzal — adszorpció — ioncserélés — flotáció — vizes fázisú égetés — fordított ozmózis — elektrodialízis — fermentálás — immobilizált enzimek felhasználása. Ezekkel, vagy ehhez hasonló módszerekkel megoldható a teljes, illetőleg a majdnem teljes anyagés vízvisszaforgatás az üzemen belül — esetleg az üzemek víz- és anyagforgalmát koordinálva a térségen — belül. A munka interdiszciplináris jellege miatt nagyon nagy körültekintést igényel, ezért a gyártástechnológusnak. a hidrotechnológusnak és a közgazdásznak szorosan együtt kell működnie. Léptennyomon meg kell küzdeniük a konzervatív szemlélet ellenállásával is. így eljuthatnak ahhoz az ideális körforgalmú állapothoz, amit a bevezetőben vázoltunk. A társadalmi cikluson belül a természeti ciklushoz hasonlóan kialakíthatnak kisebb-nagyobb körforgásokat, amelyek végül is a természeti kincsek védelme mellett, a gazdasági hatékonyságot szolgálják. A következőkben nézzük meg néhány példán keresztül, hogy a gyakorlat hogyan alkalmazza az eddig elmondottakat. A példák egyben azt is tanúsítják, hogy a hagyományos szennyvíztisztításról szinte már nem beszélhetünk az iparban, mert a szennyvíz kezelését általában a nem konvencionális lépcsők bővítik, továbbá a kezelés is a gyártástechnológia részévé válik. Biológiai 1 Kozponh átemelő gépház.. 2 Rács - és homokfogó 3 Biológiai bontó reaktor U. Biológiai utóülepítő fi Fertőtlenítő medence 7 Csavarszivattyú 8. Mlagosító medencék 3. Porschall mennyiségmérő műtárgy 10. Automatikus vízmintavevő és elemző 11 Előptlogositó medencék 12 Szerves semlegesítő 13. Szerves ülepítő medence M. Közbenső átemelő gépház 15 Szerves közbenső átlagos meden17 Szervetlen semlegesítő c e" 18 Szervetlen ülepítő medence 13 Iszaprecirkulációs gépház 20 Ürítő és iszapgépház 3. ábra. A Borsodi Vegyi Kombinát szennyvíztisztító rendszere Fig. 3. The system for wastewater treatment of the Chemical Combinate of Borsod A Borsodi Vegyi Kombinát komplex üzemi szennyvíztisztítása [4] — célkitűzését tekintve („kibocsátott anyagokat lebontható formában vissza a természeti ciklusba!") — a hagyományos szennyvíztisztítási eljárásokhoz sorolható (3. ábra). Mivel azonban egy vegyi kombinát összes szennyvizeit kell tisztítani, a különböző típusú szennyvizek üzemenkénti speciális kezelését is megoldja, majd az ún. háromvonalas technológiával: a fizikai, kémiai, és biológiai módszerek együttes alkalmazásával végzi el a tisztítást. Másutt is az iparban intenzifikálják a biológiai szennyvíztisztítást. Az ún. BIOLYTE SYSTEMS-t [5] a szennyvízkezelés területén többféle felhasználásra tervezték, de a biotechnológia minden esetben ugyanaz: mikrobiológusok izolálták a szennyvízkezelés biomasszájából azokat a mikioorganizmusokat, amelyek a leginkább alkalmasak a célzott szennyeződések lebontására. Ezek a válogatott, nagy hatékonyságú mikroorganizmusok — a biomasszához alkalmazva — jelentősen javítani fogják a szennyvíztisztítók kapacitását. 4. ábra. IBiolit rendszerek Fig. 4. Eiolyte systems INSZEKTICIPEK HERBICIDEK TFsvTKTk S7ERVESVEGYUIET. ÁSVÁNYI ANYAGOK BtOLYTE SYSTEMS ALKALMA2AS0K HETE RGEN SEK CELLULÓZ LIGNI T PAPÍ R VÁROS! S2.VIZEK MAKACS SZENWDR. BIOÍYTl A/x2 0 BtOLYTE 30 BtOLYTE C*70 BtOLYTE CxSO FENOLOK CIANIDOK 4 BVK szennyvíztisztító rendszeréne k fol yamatábr ája
