Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Domokos Miklós: Hidrológiai módszerek a hegy- és dombvidéki vízrendezés szolgálatában
138 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM 4.2 Segédlet a meder alakító kisvízhozam becslésére A Dunántúl vízhozamészlelő szelvényeire előállított t(Q) vízhozam-tartóssági görbékről a 6. ábra szerint leolvasták az inflexiós ponthoz tartozó Q m mederalakító vízhozamot és kiszámították a hányados értékét. A kapott ö értékeket az A vízgyűjtőterületnagyság függvényének tekintve, a teljes Dunántúlra egyetlen (mozaikrógiós bontás nélküli) a=ó(4)=o,i(i+i g4) (7) regressziós összefüggés adódott, amelynek relatív szórása az összes figyelembe vett szelvényre: ±15%. A (7) szerinti összefüggést az 5. ábra alsó része is ábrázolja az egyes mozaikrégiókra adódó szórásértékek feltüntetésével. 5. Tározó-teljesítőképességi görbék becslésszerű előállítása 5.1 A tározók hidrológiai méretezésének ajánlott irányelvei A hazai hegy- és dombvidéki vízrendezés eszköztárába egyre inkább beletartozik a tározók létesítése, amelyeket sokszor többcélúan hasznosítanak (Soltész 1979). Az utóbbi években végzett hazai tározó-hidrológiai vizsgálatok alapján a következő két irányelv adható: (a) Egy-egy tározó egyedi, részletes vizsgálatára az ún. korszerű (rendszertechnikai) módszerek helyett leginkább a hagyományos (tömeggörbéken alapuló) szimulációs eljárás ajánlható (WMO, 1973; Domokos, 1979), amelynek bemenő víztáplálás-adatsorát, kellő hosszúságú észlelt adatsor hiányában, a hazai viszonyokra kidolgozott vízhozam-generáló modellel célszerű előállítani (Kardos, 1973). (b) Tározási lehetőségek első becslésszerű ill. összehasonlító vizsgálatához felhasználhatók az 5.3 szakaszban röviden ismertetendő regionális segédletek, amelyekkel a vízrajzi észlelés nélküli vízfolyásszelvények tározó-teljesítőképességi görbéi becsülhetők. 5.2 A tározó-teljesítőképességi görbék definíciója Valamely vízfolyásszelvény normált tározó-teljesítőképességi függvényén a gyakorlatban egy föl*), í = 1, 2, ... ,m (8) görbesereget értünk, amelyben ß — a tározókiépítés mértéke, vagyis a szelvényben létesíthető völgyzárógát duzzasztotta tározó hasznos térfogatának és a szelvény sokévi középvízhozamának a hányadosa [év] 7. ábra. Nomogram a normált tározó-teljesítőképességi görbék k(pi, C v) redukciós tényezőjének becsléséhez (Oilyénné Hof er és Domokos, 1985) a — a vízhozam-kiegyenlítés mértéke, vagyis a tározóból pi %-os biztonsággal folyamatosan, egyenletesen kiszolgáltatható vízhozam és a középvízhozam hányadosa [—] pi — a vízszolgáltatás biztonsága, vagyis a korlátozás nélküli vízszolgáltatás tartalmának és az (elvileg végtelen hosszúságú) összidőtartanmak a hányadosa [% | 5.3 Segédlet a tározó-teljesítőképességi görbék becslésszerű előállítására A (8) szerint /?<PÍ>( a) normált tározó-teljesítőkél>ességi görbe tetszőleges (észlelés nélküli) kisvízfolyásszelvényre való becslésszerű előállítása, a hegy- és dombvidéki vízfolyásaink vízrajzi észlelési adatanyagának nagytömegű feldolgozásán alapuló vizsgálat végeredménye szerint a következő képlettel történhet (Gilyénné Hofer és Domokos 1985): ß ( pi\*)=k( P i, C t) • (3,5 -C v — a) •a (c_ 2> l cV (9) képességi görbéinek észlelési adatsorból számított, ill. a (9) képlettel becsült változatai (Oilyénné Hofer és Domokos, 1985)
