Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Varga Miklós: A vízellátás és csatornázás VII. ötvées tervi fejlesztésének koncepciója
S che l le r G y.— Schweitze r F .: A karsztos hegységek vízfolyásul 123 A tervidőszak meghatározott ágazati fejlesztését a végrehajtás idejében több, előre nem tervezhető tényező befolyásolta, így: — Csökkent az állami lakásépítés aránya, az egyéni lakásépítés növekedése mellett. Ez a tény a víziközműprogram gyorsítását eredményezte, nagyobb fejlesztési igénnyel. — A tervidőszak közben a Kormány — az ismert vízminőségi okok miatt — meggyorsította a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program végrehajtását, melynek jelentős vízellátási-csatornázási-szennyvíztisztítási vonzatai voltak. — 1984-től a dél-alföldi települések vízellátás-fejlesztési programja bővítette a szakágazat munkáját. Az új nagyvolumenű feladatokhoz vízügyi szerveink rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak. Összefoglalva megállapítható, hogy a VI. ötéves tervben a fejlesztések eredményeként javult a lakosság közműellátottsága. 1985. év végén a lakosság 84%-a közműves vízellátásban részesül, illetve 40%-a csatornázott területen él. 2. A VIT. ötéves terv feladatai, ágazati irányelvei Az új tervidőszak koncepcióját jelentősen meghatározták a VI. ötéves tervben felmerült illetve áthúzódó feladatok. a) A vízellátás terén a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátásának programja folytatódik. E települések köre — az immár hetedik évefolyó megoldás ellenére — alig változott a települések számát illetően. Ma is, mint az 1978. évi induláskor, közel 800 olyan települést tartunk számon, ahol az egyedi ellátást nyújtó kutak vizében a nitrát-koncentráció meghaladja az ivóvízszabvány szerint tűrhetőnek minősülő 40 mg/l-es határértéket. Az ország néhány nagykiterjedésű térségében — gyakorlatilag a Dunántúlon, a középső országrészen és Észak-Magyarország térségében -- a többségében talajvízre telepített egyedi kutak vízminősége aligha védhető meg a további szenynyeződéstől. A ma ellátatlan, mintegy 1200 település, többségében kis lélekszámú falvak vízellátását a vízgazdálkodás feladatai között első helyen szerepeltetjük. Az érintett megyék többsége is így ítéli meg a helyzetet és fejlesztési programját e szerint állította fel. Ez a szemlélet a kistelepülések népességmegtartó erejének növekedését szolgálja, s így összhangban van a településfejlesztés hosszú távú programjával is. A VII. ötéves tervben 280 veszélyeztetett vízellátással rendelkező település közműves vízellátását építjük ki. Mindemellett valamennyi település részellátását egészséges ivóvízzel — valamilyen, a lehetőségeket figyelembe vevő optimális vízellátási formában — meg kell oldani. b) Az előző ötéves tervből áthúzódó nagy volumenű feladat a dél-alföldi térség ivóvízellátási programja, amelynek I. ütemét 1988-ig be kell fejezni. Itt együttesen jelentkezik az ivóvízminőség-javítás (vas- és mangántalanítás, gázmentesítés, arzéneltávolítás) illetve az időközben szükségessé váló kapacitásbővítés. Üzemi méretekben megoldatlan a huminanyagok eltávolítása illetve csökkentése, ami későbbi megoldásra vár. A program keretében és ütemének megfelelően a vízminőség javítás ezekben a településekben — 20 község kivételével befejeződik. c) A tervidőszak ugyancsak súlyponti feladatcsoportja a vízhiányos területek vízellátásának fejlesztése. Ezen programon belül mintegy 600 ezer m 3/d közüzemi vízműkapacitás-bővítésre kerül sor. Ez a hiányok mérséklését, a tervezett lakásépítés, az ipari és az intézmények közműves vízigénynövekedését hivatott kielégíteni. A lakásépítés konstrukciójának változása szükségessé teszi, hogy a fejlesztés az egyedi lakásépítésre kijelölt területek vízellátását is biztosítsa. Ezen belül kiemelt feladat a vízpótlás regionális rendszerekből és a kapcsolódó térségek fejlesztési összhangjának megteremtése. d) A tárolókapacitások fejlesztését, a vízműkapacitás 25-30%-ának mértékéig történő bővítésével indokolt előirányozni, hangsúlyosan azon térségekben, ahol ezzel további vízműkapacitás-bővítést kiválthatunk. e) A vízellátás további feladatcsoportját képezi az ivóvízbázisok védelme, melyet — az esedékes jogszabályozás-korszerűsítéssel egyidejűleg — elsősorban a kiemelt vízminőségvédelmi területeken előnyben részesített csatornázási programmal indítunk el. A megyék többsége a vízbázisok védelmével kapcsolatos csatornázási terveket céltámogatással kívánja megvalósítani. f) Külön ki kell hangsúlyozni a következő ötéves tervben a rekonstrukciók szükségességét. Víztakarékossági, szolgáltatási biztonságot növelő elképzeléseinek csak úgy válthatók valóra, hogy az eddiginél tervszerűbben, új szemlélettel végezzük rekonstrukciós feladatainkat. Ennek során meg kell oldanunk rendszereink felújításán túlmenően, a technológiai lánc hiányainak pótlását, a korszerű irányítástechnika általánossá tételét. A műszaki színvonalat a jelen kor követelményeihez kell igazítanunk. A vízellátás VII. ötéves tervi fejlesztéséről — öszszefoglalóan azt mondhatjuk, hogy 1990 végén a közműves vízellátottság értéke 89-90% körül lesz. Ez azt jelenti, hogy újabb kb. 535 ezer lakos veheti igénybe a szolgáltatást. A víztermelő kapacitás 10-15%-os bővítésével számolhatunk — ez fedezi a lakásépítés és -korszerűsítés, valamint az intézményi és ipari vízszükségletet. g) A csatornázás és szennyvíztisztítás területén az ágazati mérlegelésből származó feladatok volumenéhez képest kisebb mértékű fejlesztés várható. Az ágazat hosszú távú programja 2000-2005 körüli időszakra irányozta elő a csatornázás-szennyvíztisztítás lemaradásának felszámolását; s tervezte a csatornázottság mintegy 65%-ra, a jelenleg tisztított szennyvízmennyiség 1,25 millió m 3/d-ről 4,2 millió m 3/d-re növelését. Éhhez a VII. ötéves tervidőszakban várható fejlődés mértéke elmarad a távlati elképzelésektől. A közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 1990-ig valószínűleg csak 1,7 millió m 3/d értéket, és a közcsatornázott területen élőlakosság aránya az 51%-ot fogja elérni. A távlati fejlesztés megalapozását a nagyobb térségekre, jellemző országrészekre kiírt pályázatok révén kívánjuk elősegíteni. h) A tervidőszakban, a Balaton vízminőségvédelmére hozott 2003/1983. MT határozat vonatkozó
