Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
2. szám - Varsányiné Tóth Irén: Csongrád megyei ivóvizeink kémiai összetételéből levonható vízföldtani következtetések
112 Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. Varsányiné Tóth 1.: Csongrád megye ivóvizei 11. ábra. A Na + és Cl~ Icapcsolata Abb. 11. Beziehung zwischen Na + und Cl~ sabb rétegekből a kompakció hatására kipréselődött ásványosodottabb vízzel hozzák kapcsolatba (Nagyistók 1978). Mivel a szerves anyag maximális mennyisége valószínűleg ott mérhető, ahol az agyagos-iszapos rétegek összleten belüli részaránya magas, a kompakció hatásának itt kellene jelentkezni. A magas szervesanyag-tartalom azonban nem esik egybe a magas Cl- tartalommal. A KOIpa mennyisége a Kövegy—Makó—Rákos —Királyhegyes területen sokkal nagyobb, mint az ettől K-re fekvő területeken, tehát valószínű, hogy az agyagosabb rétegek részaránya már itt megnövekszik. A Cl- koncentráció azonban változatlan marad. Amennyiben a NaCl megnövekedett mennyiségét a kompakció okozná az agyagosabb rétegek előfordulásának teljes területén jelentkezne a megnövekedett NaCl tartalom. Mivel ezt nem tapasztaltuk, valószínűbbnek tartjuk, hogy a törésvonalak mentén felfelé szivárgó NaCl-os víz okozza a szűk sávban jelentkező Cl~ anomáliát. IRODALOM [1] Bluck, B. J. : Introduction to Sedimentology. Organic Geochemistry Springer-Verlag. Berlin 1909. [2] Chilingar, G. F., H. J. Bisseil , K. H. Wolf: Diagenesis of Carbonate Rookes. Diagenesis in Sediments. Elsevier Publisching Co 1967. 179—194. [3] Dowgiallo, J. : Stable isotopes as indicators of the origin and zonal affiliation of deep-seated ground waters in sedimentary basins. Hydrogcology of Great Sedimentary Basins Conference IAHS Publication No 120. 1976. 562—569. [4] Erdélyi Mihály: Tracing of the subsurface structure and fault lines on sedimentary lowlands by using indirect geological methods. Acta Geologica, 1964. Tom. VIII. fasc. 1—4. [5] Erdélyi Mihály: Az ország rótegvízkészletét jellemző hidrológiai, geofizikai ós vízkémiai adatok ábrázolása térképsorozaton a készletszámítás céljára. VITUKI Beszámoló 1965. Budapest. [6] Jeneyné Jambrik Rozália: Ivóvíz-beszerzési lehetőségek Békés megye területén, Földtani Közlöny, 1982. 112, 111—127. [7] Juhász József: Hidrológia. Akadémia Kiadó, Budapest, 1976. [8] Kovács György, Erdélyi Mihály, Korim Kálmán, Major Pál: A felszín alatti vizek hidrológiája és liidrogeológiája VITUKI 1972. Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam, Budapest. [9] Loberemé Szentes Izabella, Lorberer Árpád: A földtani szerkezet ós a természetes felszín alatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna—Tisza közi példaterületen. Hidrológiai Közlöny, 1976. 56, 538—553. [10] lovas László, Vitális György: A békéscsabai vízkutatási terület vízföldtani adottságai. Hidrológiai Közlöny, 1958. 2, 81—90. [11] Nagyistók Ferenc: Rétegvíz termelési tapasztalatok a makói vízműnél. Hidrológiai Közlöny, 1978. 8, 370—376. [12] Nagyistók Ferenc: A feszín alatti vízforgalom néhány kérdése a Dói-Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1981. 1, 26—32. [13] Rónai András: A felszín alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 1965. 9, 419—426. [14] Rónai András: A taljvíz és rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1975. 2, 49—54. [15] Scherf Emil: Mikrotektonikai és hidromorfológiai kapcsolatok az Alföld déli részén és ezeknek gyakorlati jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 1967. 6, 322—331. [ 1 (>] Szebellédy Lászlóné: Vízkémia, vízminőség. Budapest, 1966. [17] Szebényi, L.: General Report II. Hydrogeology of Great Sedimentary Basins, Conference. IAHS Publication No 120. 1976. 281—286. [18] Tissot, B. P., D. H. Welte: Petroleum Formation and Occurence. SpringerVerlag. 1978. [19] XJrbancsek János: Az alföldi ártézi vizek vasaesága ós keménysége. Hidrológiai Közlöny, 1959. 5, 365—374. [20] Urbancsek János: Az alföldi negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 1965. 3, 111—125. [21] Varsányi, /., Boros, M. Bertalan: Relations between the clay minerals and organic matter contenst in the sediments of the South Great Plain, Hungary. Acta Miner, Petr. 1978. XXIII/2. 319— —331. Aus der chemischen Zusammensetzung der Trinkwasser im Komitat Csongrád gezogene hydrogeologisehe Folgerungen Frau Varsányi Tóth, I. Verfasser untersuchte die chemische Zusammensetzung von Wasser aus Wasserwerksbrunnen anhand von 12 chemischen Parametern. Zur Berücksichtigung der tiefenbedingten Änderung der Härte unter Berüeksichbigung der Tiebanabhängigkeit der Wasserhärte teilte Verfasser das Untersuchungsgebiet in kleinere Einheiten, innerhalb deren die chemische Zusammensetzung des Wassers sehr einheitlich ist. Anhand der gebietlichen Verteilung der Ca 2 +- und Na + -Konzentration wurden bei Voraussetzung eines lonaustausches an den Tonrnineralen Schlüsse hinsichtlich seitlicher Wasserströmungen im Untergrund gezogen. Ein Vergleich der an organischen Stoffen reichhaltigeren Wässer, ferner der Verbreitung der grösseren Na + und Cl~Konzentrationen unterstützt das tatsächliche Auftreten von Wasserfiltrationen aus den tieferen Schichten entlang der Bruchlinien nach oben.
