Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal

Dr. Scheuer Gy. és mktsai: A pécsi Tettye karsztforrás Hidrológiai Közlöny 1985. 2. s

ä. 93 / // III IV V VI VII MIK XX! XII 1565mm I // m iv v vi vn mux xxi xn 2 685mm 1

11 m iv v vi vi vm ix xxi xn i 761mm I Maximum 0 Mosod maximum vek Í). libra. A különböző csapadék maximumú átlagai 1. Tavaszi-őszi maximumú évek átlaga. 2. Kevert csapadék eloszlású évek (tavaszi max. — nyári inásodmaximuniú évek) átlaga. 3. nyári csapadék maximuinú évek átlaga Abb. 5. Durchschnitte der Jahre mit verschiedenen Niederschlagmaxirna 1. Durchschnitt der Jahre mit Maxima im Frühjahr-Herbst. 2. Durchschnitt der Jahre mit gemischter Niederschlagsverteilung (Maximum im Frühjahr, Zweitmaximum im Sommer.) 3. Durchschnitt der Jahre mit .Niederschlags]]ittximuIII im Sommer tozó gyakoriságú értékek folyamatos összegezésével számítottuk. Ilyen értelemben a „tartósság" azt jelöli, hogy egy adott értékű, vagy annál nagyobb havi csapadékösszeg a megfigyelt 1

11 éves adatsorban az összes esetek hány százaléká ban fordult elő. A számított „tartóssági" értékeket „tartóssági" görbék formájában ábrázoltuk. A havonkénti gyakorisági ábrák alakját és a „tartóssági" görbék lefutását szemlélve megfigyel hető, hogy január—február hónapban a havi csapadékösszeg túlnyomórészt az alacsony értékű (75 mm-nél kisebb) osztályközökbe esik és azokon belül is viszonylag egyenletesen oszlik meg. Március hónap átmeneti helyzetben van, amennyiben már magasabb osztályközökbe tartozó havi csapadékösszegek is szélesebb körben jelentkeznek, de még mindig uralkodóak az alacsonyabb havi csapadékösszegek. Ehhez képest lényegesen eltérő a másik két tavaszi hónap: az április és a május. A magasabb osztályközökbe sorolható havi csapadékösszegek gyakoriakká válnak, sőt 200 mm-nél nagyobb értékek is előfordulhatnak. Ugyanakkor a legalacsonyabb osztályközbe (25 mm) sorolható havi csapadékösszegek gyakorisága minimális (10%). Hasonló tendencia figyelhető meg a nyári hónapokban is. Ehhez képest az ősz első hónapjában, szeptemberben, az osztályközök száma csökken és az alacsonyabb osztályközökbe sorolható értékek felé tolódik el a havi csapadékösszeg. Októberben és novemberben azonban ismét inkább a tavaszi— nyári hónapokéhoz hasonlóan alakul a gyakoriság és tartósság. A havi csapadékösszeg megint nagy számú osztályközbe sorolható, a legnagyobb értékek ismét 200 mm felettiek, és a legalacsonyabb osztályközökbe viszonylag kevesebb eset tartozik. Ennek a két hónapnak ez a viselkedése az időnként Pécs környékén bekövetkező őszi esőzésekkel hozható kapcsolatba. December azonban visszatér a szeptemberben mutatkozó tendenciához és az alacsonyabb osztályközökbe sorolható esetek számának növekedésével a januári, februári állapot felé közelít. 2.2.2. Csapadék járási típusok. Az éven belüli csapadékjárást vizsgálva megállapítható, hogy az előző fejezetekben részletezett szeszélyességek ellenére határozott csapadékjárási típusok mutathatók ki, figyelembe véve a karsztos területek beszivárgási viszonyaira vonatkozó megállapításokat. Megfigyelhető, hogy az éven belüli csapadékmaximumok meghatározott évszakokra és ezek meghatározott hónapokra esnek, továbbá hogy a maximumok mellett az esetek nagy részében másodmaximunok is kimutathatók. Az éven belüli csapadékmaximumok hol télre, hol tavaszra, hol őszre, hol pedig a nyári hónapokra esnek. Ezt felhasználva 4 csapadékjárási főcsoportot különítettünk el. Ezeket tovább bontva, figyelembe véve a másodmaximumokat, 13 altípus különböztethető meg. A 4. ábrán ezeknek az altípusoknak átlagait tüntettük fel, az I. sz. táblázatban pedig az egyes altípusok előfordulás darabszámát és százalékát, valamint az éven belül lehullott csapadékmennyiséget, négy csoportra bontva. A 4. ábrából és az I. táblázatból leolvasható, hogy a beszivárgás szempontjából legkedvezőbb téli hónapokra eső maximumok ritkák (5,4%) és ilyenkor az évi csapadék mennyisége túlnyomó részben átlag alatti. A maximumot okozó nagyobb csapadék leginkább tél elejére esik, ritkábban a tél második felére (február). A tavaszi maximuma években a legcsapadékosabb hónap a május és ezután az április. A legcsaj>adékszegényebb tavaszi hónap a március, bár ritkán egy-egy évben nagy csapadékkal tűnik ki. A tavaszi maximumok mellett leggyakrabban az őszi másodmaximumok jelentkeznek. Ezután a nyári, majd a téli másodinaximumú évek következnek. Az őszi hónapokban az október, a nyári hónapokban a június és télen pedig a december a legcsapadékosabb. Az adatsorban a tavaszi maximumú évek száma 28 és az összes esetek 25,2%-át teszik ki. Tehát minden negyedik évben tavaszi maximumú év várható. Az évi csapadék mennyisége 18 esetben átlag alatti és 10 esetben átlag feletti. Ezek az értékek azt valószínűsítik, hogy a tavaszi maximumú években inkább várható átlag alatti, mint átlag feletti csapadék. A nyári maximumú évek is igen gyakoriak. Az adatsorból az esetek több mint egyharmadát teszik ki (41 db, 36,9%) jelezve azt, hogy Pécsen is a nyári hónapok csapadékosak. A legcsapadékosabb hónap a június (nyár eleje). De előfordulnak júliusi és augusztusi maximumú évek is. A lehűl-