Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal
90 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás vagy a dél, délnyugatról érkező légtömegek hatására kialakuló mediterrán éghajlaté [2, 5, 6, 14, 27]. Ezek a klímák együttesen vagy külön-külön is érvényesülhetnek hazánkban. így vagy erőteljesen önállóan hatnak és meghatározzák egy-egy évre a jellemző adottságokat, vagy csak rövid ideig átmenetileg jutnak uralomra, esetleg összetetten jelentkeznek. Ezért az egyes klímák főbb jellemzői esetenként önállóan világosan kimutathatók, máskor pedig elmosódottan nyomozhatok. Sok évi átlagban }>edig egymást gyengítve felismerhetetlenné válnak. Az egyes klímatípusok az ország különböző területein eltérő gyakorisággal érvényesülnek. Magyarország növényföldrajzi beosztása szerint [3, 15, 27] a Dél-Dunántúlon belül a Villányi és Mecsek hegység külön flóra járásként nyert elkülönítést a sok mediterrán és szubmediterrán növényfaj miatt. Tehát uralkodó a vizsgált területünkön a flóra és vele együtt a vegetáció szubmediterrán jellege. Ennek megfelelően Pécs és környékére Í> növényzet alapján a szubmediterrán klímaadottságok a jellemzőek. Zólyomi B. [27] a csapadékjárást vizsgálva megállapította, hogy hazánkban jelentősen érvényesül a szubmediterrán éghajlat. Borliidi A. [3] pedig 52 hazai meteorológiai állomás adatait feldolgozva térképen adja meg az egyes csapadék járási típusok százalékos gyakoriságát hazánk területére. Térképei alapján Pécs és környékére a szubmediterrán klímára jellemző csapadékjárás eléri az 55%-ot. A kontinentális csapadékjárás 10% alatt van, az atlanti 15%-ot ér el és a száraz kiscsapadékú évek százalékos gyakorisága sem éri el a 10%-ot. Ezek az adottságok már bizonyítják, hogy a flóra miért mutat szubmediterrán jelleget. Amennyiben a Pécs környéki növényzet visszatükrözi e területre jellemző szubmediterrán éghajlatot és ezen belül a csapadék járás uralkodó jellegét, akkor természetesen a Tettye forrás vízhozam járásában is ennek érvényesülnie kell. Ennek érdekéhen első lépésben feldolgoztuk a Pécsi csapadékmérési adatokat, melyeket az OMI által kiadott Atlaszból vettünk át 1871—1960 közötti időszakra vonatkozóan. A további évek havi adatait pedig közvetlenül az adattárból gyűjtöttük ki. így 111 év hiánytalan havi csapadék adatait dolgoztuk fel statisztikusán olyan módszerel, hogy annak alapján a forrás vízhozam járásának törvényszerűségei értelmezhetők legyenek, továbbá megállapítható legyen, hogy az egyes klímatípusokra milyen beszivárgási adottságok a jellemzők.' 2.1. A csapadékviszonyokról általában A feldolgozott 1871—1981 közötti 111 év csapadékadatai szerint a leesett csapadék havi és évi összegeiben jelentős eltérések mutathatók ki. A csapadékjárás szélsőséges éveit és az átlag értékeket a 2. ábrán tüntettük fel. A legcsapadékosabb évben — 1896-ban - 1204 mm volt a csapadék (2/1. jelű diagram), a legkevesebb csapadék pedig 1971-ben hullott, amikor csak 410 mm-t mértek (2/2. j. diagram). 220, m norn noé no & 10 0 80so4070[mm] UJ 100, [mm] 260 240 220worn?1S0i-110Lfoo80• 6040 2 0IIIHHVVIVHVMIXXXIXII 18S6 2 1204 mm [mm] 4 i ii mivvmmaiBxii 19711410mm I IlUIVVVIVIVIIIXXXm í 728mm I Maximum 0 Másod maximum utiiwvmwKXXixi 40 [mm] 20 ^4251 2*60^04^ I II IIIHVVMMXXIXII i iiiuivvvimwimixi 1567 mm niHNVWIWXXlXJI l 817 mm 11 Itt Ml l/l WKX XIXV I 583 mm 2. ábra. A csapadékeloszlás szélsőséges értékei és átlaga a pécsi meteorológiai állomás 1871—1981 között inért adatai alapján szerkesztve 1. A 111 év legcsapadékosabb évének adatai havi bontásban. 2. A legszárazabb év csapadékadatai. 3. A 111 év adataiból számolt havi és évi átlag. 4. A mért havi csapadék maximumok. 5. Havi csapadék minimumok. 6. Pécs. 7. Szentgotthárd. 8. Nyíregyháza, havi és évi csapadékát lagai Péczely Oy. [14) szerint Abb. 2. Extremwerte der Niederschlagsverteilung und Durchschnitte aufgrund der Mess werte 1871—1981 der Wetterstation Pécs J. Auf Monate aufgeschlüsselte Daten des niederschlagreichsten •lahres der 111 Jahre. 2. Xiederschlagsdaten des trockensten Jahres. 3. Aus den Daten der 111 Jahre errechneten Monats- und JahresDurcbschnitte. 4. Gemessene monatliche Niederschlagsmaxima. .5. Monatliche Niederschlagsminima. 6. Pécs. 7. Szentgotthárd. 8. Nyíregyháza, monatliche und jährliche durchschnittliche Niederschläge in den genannten Wetterstationen nach Péczely [14] így a legcsapadékosabb év mennyisége háromszorosa a minimumnak. Kiszámítottuk a 111 év havi és évi átlagát, melyet a 2/3. j. diagramon ábrázoltunk. A sokévi átlag Pécsen tehát 728 mm/év. A legcsapadékosabb hónap a június, utána a tavaszi és őszi hónapok következnek. A 2/4. j. diagram a 111 év alatt mért havi legnagyobb leesett csapadék értékeket tartalmazza, míg a 2/5. j. a havi minimumokat. Ezekből látható, hogy majd minden hónapban előfordulhat csapadékhiány, azaz 0 mm-es havi összeg vagy minimális 10 mm/hó értéket alig meghaladó mennyiség. De ennek a fordítottja is kimutatható, mert az egyes