Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Horváth Zsolt: Települési szilárd hulladékok környezetkímélő elhelyezésének környezet földtani szempontjai
86 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Horváth Zs.: Települési szilárd hulladékok 100: a 1. ábra. A váci hulladéklerakóhely vízföldtani szelvénye, 1. ipari és települési hulladék feltöltés, 2. agyag. 3. homok, 4. kavics, 5. holocén-pleisztocén határ Abb. 1. Hydro geologisches Profil der Müllablagerungsstätte Vác 1. Schüttung von Industrie- und Siedlungsahfällen, 2. Ton, 3. Sand, 4. Kies, 5. Grenze zwischen Holozän und Pleistozän [mB.f] 200 190 • 180 170 • 160 150 m 130 • 120 • 110 100 12. 15. 31. táblázat A hulladékdcpónia kilúgzásáuak jellemző esetei Charakteristische Fälle iler Auslaugung einer Mülldeponie Váci 2. sz. f. Óbuda (Újlaki b.) hulladéklerakóhely 3. sz. f. 12. sz. f. 15. sz. f. pH 7,1 7,0 7,3 7,5 Bepárl. mar. .. [mg/l] 731,0 1330,5 8842,8 7804,0 Ossz. kem. [nkí] 35,2 45,8 122,5 201,3 Karh. kein, fukf| 24,2 \ 9,5 122,7 158,8 Áll. kein. [nkf| 1 1,0 20,3 szikes 42,5 KŐI r.ng/n 2,4 3,9 85,1 87,4 Kötött CO., [ mg/l | 190,3 153,1 1718,4 1247,6 Na + |mg/lf (i9,7 116,6 2157 1300 Ca + + [mg/11 J (>2.7 223,9 168 82 Mg + + r-ng/M 54,2 63.1 430 825 NH|+ [mg/11 0,3 — 529,5 317,7 NO" .. |mg/l] — 48,2 — — NO-; [mg/l ] — — — — CL- [mg/l] 100.0 167,0 2960 2010 HCO-, [mg/11 527,7 424,6 4765 3459 PO,-~ [mg/l] — — — S0 4-[mg/l] 198,8 416,9 255 1567 2. libra. Az óbudai Újlaki Téglagyár agyag gödrében lévő hulladéklerakóhely vízf öldtani szelvénye 1. ipari és települési hulladék feltöltés, 2. lejtőtörmelék, 3. sárga agyag, 4. szürke agyag, 5. pleisztocén (holocén) — oligocén határ Abb. 2. Hydro geologisches Profil der Sandablagerungsstätte in der Materialgrube der Újlaki—Ziegelfabrik in Óbuda 1. Ablagerung von Industrie- und Siedlunggabfällen, 2. Hangschutt, 3. (ielber Ton, 4. grauer Ton, 5. Grenze zwischen Pleistozän (Holozän) und Oligozän mértéke a II/a teraszon kb. 2 m. A fenti adatból következik, hogy a lerakott hulladék alját a talajvíz, csak a depónia legkeletibb részén éri el, egyébként a hulladék depónia állandóan a talajvízszint felett van. A lerakóhelyre —annak 1981. júniusában történt megszűnéséig — a város és a környező települések hulladékai (háztartási szemét, szippantott szennyvíz, szennyvíziszap) mellett, az ipari hulladékok is kerültek. A szippantott szennyvizet és a szennyvíziszapot a hulladék feltöltéstől függetlenül ,,tó" formájában deponálták. így a csapadékviszonyoktól függetlenül is biztosított volt a pleisztocén korú teraszösszlet folyamatos szennyeződése. Hasonlóképpen lényegesen kedvezőtlenebb adottságokat mutatnak az óbudai hulladéklerakóhely esetében a bakterológiai vizsgálatok is (2. táblázat). 2. táblázat A hulladékdepőnia kilúgzásáuak jellemző esetei Charakteristischer Fälle der Auslaugung einer Mülldeponie Váci Óbudai (Újlaki b.) hulladéklerakóhely 2. sz. f. 3. sz. f. 12. sz. f. 13. sz. f. „Összes" élő hakt. szárn/em 3 20°-on „Összes" élő hakt.. szárn/ein 3 37°C-on Fekél coliszái n/cm 3 Pseudomonas/cm 3 Salmonella/cm 3 Coli form szám/cm 3 A 2. ábrán az óbudai Újlaki téglagyárban 1968 óta felhagyott hulladéklerakóhely vízföldtani szelvénye látható. Itt a földtani adottságok a vácinál kedvezőbbek, hiszen a bányagödör a középső, oligocén korú „kiscelli" és „tardi" agyag bányászata után maradt vissza. így a sok helyen 30 m-t is meghaladó települési hulladék jó vízzáró földtani képződményre került. Az agyagbányászat megszűnte után azonban megszűnt a mesterséges víztelenítés és a mögöttes hegyoldal lejtőtörmelékében, valamint a pleisztocénban átmozgatott felszín közeli rétegekben lévő talajvíz elárasztotta a lerakott hulladékot, aminek következtében a hulladék egy része állandóan a talajvíz szintje alatt van. Emiatt a csapadékvíz mellett a talajvíz is résztvesz a hulladék kilúgzá900 7000 42 000 50 000 2400 7600 1 1 600 50 000 0 0 500 0 0 200 800 0 0 0 0 0 20 0 3 300 0
