Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Varga György: A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítésének tapasztalatai, feladatai

Dr. Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás• Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 7 A „Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei" Ml 10-127 sorozat korszerűsítése megtörtént. Ennél különösen fontos volt a biológiai tisztítás számításainak felülvizsgálata, nemzetközi összehasonlítás alapján. Az üzemelés során jelen t ős energiamegtakarítás érhető elő. A fertőtlenítésnél azelőírt behatási idő növelésére volt szükség, közegészségügyi okokból. Ebből következik, hogy a labirintrendszerű fertőtlenítő medencék eddig alkalmazott méreteit (célszerűen a kialakítást is) módosítani kell. A beruházási programok készítését elősegítő Tech nológiai folyamattervekből (VMS) 4!) db van, mely az elméletileg lehetséges változatok 37%-a. Az ipari szennyvíztisztítás technoh'>giái A vegyszerelőkészítésre, felületkezelő üzemekre, gépjárműmosókra és nagy szervesanyag tartalmú szennyvizeket kibocsátó üzemekre a Technológiai folyamattervekben nincsenek minta technológiák, csak ajánlott technológiák. Ez az 52 db VMS a lehetségesnek 58%-a. Eleinek A vízkezelés elemei A lehetséges 45 műtárgy típustervvel szemben csak 4 db áll rendelkezésre, amely 9%-nak felel meg. A gyártmányok közül áz egységesítettek jó „lefedettséget" adnak. Nein haladtak viszont kellően előre a nemzetközi gyártásszakosítás az Intervocloocsasztka NGT keretében, amely pótolhatna néhány, a mintatechnológiákban szükséges gyártmányt. A települési szennyvíztisztítás elemei A műtárgy típustervek a lehetségesnek 50%-át adják, ami viszonylag jó arány. Erősen hézagos pl. a rácsok, homokfogók, fertőtlenítő műtárgyak a recirkulációs átemelők és a kezelőépületek típusterv „lefedettsége". A gyártmányokra a vízkezelésnél leírtak jellemzőek. Az ipari szennyvíztisztítás elemei Sem műtárgy típusterv, sem egységesített gyártmány nincs (bár a Technológiai folyamattervekbon erre vázlatos ajánlások találhatók). Az egységesítés tájékoztató anyagai Az egységesítés eredményeinek' széleskörű hasznosítását nemcsak a műszaki szabályozási kiadványok szolgálják, hanem a különböző áttekintő, összefoglaló jellegű tájékoztatók pl. [3, 8, 9, 10, 12], amelyek általában mintegy ezer példányban jelentek meg és jutottak el az érdekeltekhez. Ezekkel viszonylag gyorsan lehet gyakorlati eredményt elérni. Az egységesítési, tipizálási ismeretek széleskörű elterjedését szolgálta 1981-ben a Vízgazdálkodási Nyári Egyetem (Baja) és 1982-től a szentendrei egységesítési tanfolyamok. Ezen ] hetes rendez vényeken kereken 400 szakember vett részt. Feladatok A kutatási fejlesztési előkészítő feladatok Az egységesítéssel, tipizálással foglalkozók az eddigieknél gyorsabb és több, egységesítésre (széleskörű bevezetésre alkalmas) kutatási-fejlesztési eredményt várnak. Néhány ilyen téma: Víz kezelés a technológiák hatásfokának növelése, nitrát eltávolítás, , fluorozás, káros klór vegyületek keletkezésének megelőzése, T ele p ii 1 é s i szenny v í z t i s z t í t á s a technológiák hatásfokának növelése, — foszforeltávolítás, — - tisztított szennyvíz újra felhasználása, iszapkezelés, biogáz hasznosítás, szennyvíz és iszap elhelyezés, egyszerű szennyvíztisztítási megoldások, — nem csatornázott területeken keletkező szennyvizek kezelése és elhelyezése. I pari szennyvíztisztítás — méregtelenítés, — iszapkezelés, -— szennyvíz újrafelhasználása. A tisztítástechnológiák továbbfejlesztése A vízkezelés technológiái A 11 mintatechnológiát 1977-ben állapították meg, 1978-ban jelent meg az MI-10 262/1-ben. Az 1981;—85 évekre vonatkozó, 1979-ben felmért beruházási igényeket és á ténylegesen megvalósuló beruházásokat figyelembe véve, szükséges a mintatechnológiák szűkítése. Ezért új mintatechnológiák kialakítása folyik, egy 1983-ban készült elemző tanulmány alapján. Az 1986—90 évekre vonatkozó 1984-ben felmért beruházási igények és az új MI-10 262/1 Tervezetének szakmai vitája pontosít ja a mintatechnológiákat. Követelmény, hogy az alkalmazott technológia biztosítsa, vagy kiegészítéssel tegye lehetővé: — a felszíni vizeknél a tervezés időszakában ismert összes vízszennyező anyagok eltávolítását, — partiszűrésű vizeknél (mivel átmenetet jelentenek) a felszíni vizekben előforduló vízszennyező anyagok, továbbá a vas és mangán eltávolítását, — a mélységi vizeknél a vas, a mangán az agresszív széndioxid és a metán, továbbá más szennyező anyagok eltávolítását. A vízkezeléssel kapcsolatos beruházások tapasztalatai szerint gyakori a gázmentesítés, a vastalanítás, a vas- és mangántalanítás, valamint a fertőtlenítés igénye. Az új mintatechnológiák továbbra is „rendszert" adnak majd, amelyekhez meghatározott pontokon csatlakoztathatók az „alrendszerek". t