Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Várszeginé Kovács H.: Mértékadó csapadékintenzitás Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 69 [2] Európa éghajlati atlasza, Kartográfia, Budapest, 1970. | 3 | A Felsőtiszavidék vízgazdálkodási keretterve, OVF, Budapest, 1905. [4| Yiziigj/i közlemények Péczely György: Mértékadó csapadékmaxiniumok területi-idő függvényei Magyarországon, 1974—1. Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények 1954—2. [5| L. Sz. Berg: Geograficseszkiji zoni Szovjetszkogo Szojuza, Geograficseszkoje izd., Moszkva, 1952. [fi] N. F. Befanyi: l'rognoziroványije dozsgyevili pavodkov na osznove territorialno obsih zavis/.imosztyej, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1978. [7] Gibrologicseszkij szlovar, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1978. |8| Voproszü raszcsotov i prognozov recsnogo sztoka, Trudi LGMI, Leningrád, 1961 vipszk 11. N. N. Szolovjova: Formula raszcsota maximalnogo raszlioda dozsgyevogo sztoka. [9] Ij. K. Dávidon: Gidrografija SZSZSZK I I csaszty, Izd. Leningradszkogo Unyiversziteta, 1955. [10] K. P. Klibasev, I. F. Goroskov: Gidrologicseszkije raszcsoti Gidrometeoizdat, Leningrád, 1970. [11] P. K. Linsley, M. A. Koh.ler, D. B. H. Haulhuus: Applied Hydrology, McGrow Hill, 1959. [12] Meteorologieseszkije dannije za otgvelnije gödi po Ukrainszkoj SZSZSZR Vipuszk 10, aLivnyevije dozsgyi i szutocsnije kolicsesztva oszadkov za 1960. r 13] Meteorologieseszkije dannija za otgyelnije gödi po Ukrainszkoj SZSZK vipuszk 10, Livnyevije dozsgyi i szutocsnije kolicsesztva oszadkov za 1936—1959. [14] Meteorologieseszkije jezsemeszecsnyiki, vipuszk 10, csaszty 2', Kijev, UGMSZ (1963—1969). [15] Raszcsoti pavodocsnogo sztoka, Metodi raszcsotov na osznove mirovogo opita, Gidrometeoizdat, Lelingrád, 1978. [16] Reszurszi poverhnosztnih nod SZSZSZR, torn 6. vipuszk I. Ukrajna i Moldavija. [17] D. Ij. Szokolovszkij: Kecsnoj, sztok, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1959. [18] Szpravocsnyik po ktimatu SZSZSZR, vipuszk 10, Ylazsnoszty vozduha, atmoszfernije oszadki, sznyezsnij pokrov, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1968. [19] V. A. Sehitko: Tyehnika sztatiszticseszkih vicsiszlenyij v gidrologii, Politehnyicseszkij Insztitut, Leningrád, 1977. [20] Rnkovodsztvo po opregyelenyiju raszcsotnih gidrologicseszkih harakterisztik, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1973. MccjieflOBaHHe HHTCHCHBHOCTH pacieriibix 0caAK0B B oßjiacTH CEBEPO-BOCTOMHBIX KapnaT Koea't, X. PaCKpblTHC yCJlOBHÜ OCaflKO!) BOAOCSOPHOIÍ pcrTHTOpHH p. ThCIjI OMCHb U3>KHÜ H3-3a naBOAKOB, l()0pMHpyiouiHxcfl na p. Tiice H He ee npHTOKax. Bo Bpeiw« IiaBOAKOB BeHiepCKHC THApOJlOni MaCTO MyBCTBy H)T, MTO iiapaMeTpu ocaflKOB pyMbiHCKoií H coBercKoií wacTH UOAOCÖOpHOÍÍ TeppHTOpHH He 3HaiOT COOTBCTCTBy K) U11IM oöpasoM. B cTaTbe H3JiaraiOTCí! ycjioBiifl oca/pcoB no CHX nop eme ne pacKpuroií HacTii CeBepo-BocroMHbix Kapnar. PaCCMarpHBaiOTCJl B HCH 3aBHCHM0CTH, HMeiOlUHCOI MOK/iy IIHTCHCHBHOCTblO 11 IipO«OJl>KHTejlbHOCTbIO OCa«KOB, a c noMoiubio Kaprorpa(])npoBaHHeM napaMCTpoB OCaAKOB AaCTCJl B03M0>KH0CTb ffJIJl BblMHCJieHHJl HHTeHCIIBHOCTH paCMCTHblX OCa/lKOB, HTO MO>KCT HMeTb (ÍOJlbujoro SHaMcmiji ajiji paciéra pacxoAOB, (JiopMiipyiomnxcíi H3 A0)i<Aeií. Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) születésének centenáriuma 1985. december 11-én lesz 100 esztendeje Pattantyús-Á. Géza születésének. Egy év híján kerek fél évszázadon át oktatta-nevelte gépészmérnökök generációit a Műegyetemen. Mint a Vízgépek Tanszékének professzorát a baráti kapcsolatokon túlmenően szoros szakmai szálak fűzték a vízépítő mérnökök munkájához. Ismertté tette nevét a csatornahu Hámok területén, az alsó lökéshullám számítására adott igen szemléletes módszerével csakúgy, mint a tiszalöki vízerőmű turbinái csigaházainak és szívócsatornáinak legkedvezőbb áramlástani kialakítása céljából végzett és kiváló eredményet hozó modellkísérleteivel. Számos tanulmányt, szakvéleményt készített, előadássorozatot tartott a hazai öntözés és belvízmentesítés témájában. Érdeklődése kiterjedt a nagy vízszállítások mérésére, erőművek szívóaknáinak kialakítására, nagyméretű betoncsatornákban történő áramlások vizsgálatára, gázoskutak elméletének kidolgozására. Első akadémiai székfoglalóját is „a csillapított lengések energetikai jellemzői" tárgyköréből tartotta. Univerzális érdeklődésű tudós volt. Méltán mondhatta gyászbeszédében Sályi professzor, hogy Pattantyús-Á. Géza volt az utolsó az egykori nagyok közül, akik a gépészeti tudományok egész birodalmában otthonosan mozogtak. Pedig pályája kezdetén minden jel arra mutatott, hogy korán megmutatkozott kivételes képességeit az elektrotechnika területén fogja kibontakoztatni. Egyetami tanulmányainak befejezése után a transzformátort felfedező magyar triász egyik tagja, Zipernowsky Károly mellé került tanársedégnek. 1912-ben lett műszaki doktor, értekezésének tézise is az „elektromos henger járatok üzemének vizsgálatairól szólt. Szakterületének első jelentős bővülését az jelentette, hogy amikor 1912-ben Herrmann professzor mellé került a Gépelemek Tanszékére, tőle az Emelőgépek oktatására kapott megbízást. Amikor az I. világháború végével a leszerelt katonák kedvezményes beiratkozásának biztosításával a hallgatói létszám megnőtt, Hermann ( Folytatás a I IS. oldalon.)