Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Koris Kálmán–Dr. Winter János: A belvíz mennyiségi jellemzése a Heves–délborsodi belvízrendszerben

52 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Dr. Kőris K.—dr. Winter J.: A be'lviz IUU 20 W 60 80 100 120 M 160 180 110 6 rn

3] 5 ff 7 Vhhozam [m

3/s] 10 11 12 0 1 2 3 4 5 6 2 8 9 Vízhozam [m

3/s] 11. ábra. Havi közepes vízhozamok empirikus eloszlásfüggvényei, Eger patak, Borsodivánka 11. Abb. Empirische Verteilungsfunktionen, Egei Bach, Borsodivánka 10. ábra. A képződött belvízmennyiség (január— május) empirikus eloszlásfüggvénye 10. Abb. Empirische Verteilungsfunktion der (

Januar—

Mai) anfallenden Polderwassermenge A legnagyobb vízmennyiséget adó öt hónap alatt is az esetek 13%-ában nulla érték adódott. A belvíz kapcsolata a vízhozammal A belvízképződés fizikai folyamata kapcsolatban áll a hidrometeorológiai folyamatokkal. Az egyértelmű minőségű kapcsolat számszerűsítése több kutatónál nem vezetett teljes sikerre. Munkánk során mi is csak minőségi megállapításokat tudtunk tenni. A területet átszelő vízfolyások vízmércéire vízhozamgörbéket szerkesztettünk, ezek alapján vízhozam-idősorokat. Ezek a vízhozamok ugyanúgy összegzetten mutatják a hidrometeorclógiai hatásokat, mint a képződött belvízmennyiségek számértékei. Felmerül tehát, hogy a két mennyiség között kapcsolatnak kell lenni. A kapcsolat jelentősége elsősorban abban lehet, hogy a belvízi adatsort a sokkal hosszabb vízhozam adatsorok felCv 1 J F M Ä M J J A SZ 0 N 0 12. ábra. Ilavi közepes vízhozamok statisztikai paraméterei, Eger patak, Borsodivánka 12. Abb. íStatistische Parameter der mittleren Monatabflüsse, Eger-Bach, Borsodivtínka használásával meg lehet hosszabbítani, ami további vizsgálatok kiindulásául szolgálhat. A teriiletet átszelő egyik legbővizűbb vízfolyás az líger patak. Ennek Borsodivánkai szelvényére 1953-tól vannak vízállás mérések, így a VÍZIK zamgörbék felhasználásával 28 éves vízhozam-idősort sikerült előállítani. Az alábbiakban az Eger patak Borsodivánkai szelvényére végzett vizsgálatokat mutatjuk be. A havi közepes vízhozamok empirikus eloszlásfüggvényeit néhány hónapra vonatkozóan a 11. ábrán mutatjuk be. Az eloszlásfüggvények erősen aszimmetrikusak, Gamma eloszláshoz, esetleg az exponenciális eloszláshoz közelállóak. A vízhozamok igen szélsőségesek. A legkisebb vízhozamok minden hónapban 0,5 m

3/s-nál kisebbek, a legnagyobbak január-március hónapokban, valamint juniusban és augusztusban. Ekkor a 8-10 m

3/s-r>t is meghaladják. A januári maximum 12,0 m

3/s. Az eloszlásfüggvényekből megállapíthatóan a legkisebb vízhozamok az őszi hónapokban állnak elő. A 12. ábrán a havi közepes vízhozamok statisztikai paramétereit ábrázoltuk. A középérték tetőzése februárban következik be, a legkisebb érték októberben jelentkezik. Nagy a vízhozam januárban és márciusban is, igen kicsi szeptemberben és novemberben. Az ábrát összehasonlítva a képződött vízmennyiségek paramétereivel, megállapíthatjuk, hogy a középértékek vonala tendenciájában hasonló. A szórások maximuma februárban és augusztusban van, minimum októberben és novemberben. A szórások ingadozása lényegesen kisebb, mint a képződött vízmennyiségeké, és általában kisebb a középértékeknél (a képződött vízmennyiségek szórása a középértéknél nagyobb volt). A relatív szórások általában kevéssel 1,0 alatt maradnak. A havi középvízhozamok idősorát összevetve a képződött belvízmennyiségek idősorával, jobb egyezést tapasztalunk, mint a adatokkal való összehasonlításkor Az eloszlásfüggvényről és idősorokról tett megállapításaink alapján kiindulva határozzuk meg a képződött vízmennyiség és a hidro meteorológiai havi átlagos vízho-