Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Pálfai Imre: Az öntözés helyzete és fejlesztési feladatai Csongrád megyében

Dr. Pálfai l.: Az öntözés helyzete és fejlesztése Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 47 Fejlesztési feladatok Az öntözésfejlesztési teendőket két fő részre oszthatjuk: az állami feladatokra és az üzemi feladatokra,. Az előbbiek az Öntözővízellátásra (az öntözővíznek a terültre ^aló eljuttatására), az utóbbiak a víz fogadására és hasznosítására ter­jednek ki. Ezek között átmenetet képeznek a víz­szétosztás-jellegű társulati feladatok. Az öntözővízellátás állami feladatait nézve, elő­ször arra kell választ adnunk, hogy a meglévő öntözőrendszerek mire képesek, mekkora újabb területek öntözéséhez tudnának vizet biztosítani, majd arra kellene válaszolni, hogy, a meglévő öntözőrendszereken kívüli területekre hogyan le­het a vizet eljuttatni. A meglévő öntözőrendszereken belüli fejlesztési lehetőségeket az 1. táblázatban két változatban közöljük. Az 1. változat esetében, mely összessé­gében 20 000 hektár terület öntözésbe vonását jelentené, a főműveken a szokásos fenntartási munkákon, valamint az elengedhetetlen korszerű­sítésen kívül szinte semmit sem kellene csinálni; kapacitásuk az így közel 40 000 hektárra meg­növekedő terület vízellátására elegendő. A 2. változat szerint még további 8000 hektár vonható öntözésbe anélkül, hogy a fővízkivételi művek kapacitását növelni kellene, azonban a rendszere­ken belül bővíteni kell a csatornahálózatot,esetleg meg is kell hosszabbítani, és közbenső szivattyú­telepek vagy kiegyenlítő tározók építése is szük­ségessé válhat, attól függően, hogy az öntözési igények hol merülnek föl. A táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb fejlesztési lehetőségek a Maros jobbparti öntözőrendszerben vannak, de az Algyői öntözőrendszer kivételével mindenütt 1000 hektár feletti fejlesztés lehetséges. Az öntözőrendszereken kívüli, még ellátatlan terüle­teken nagyobb öntözési igények kielégítésére újabb rendszereket kellene létesíteni. Kisebb igények azonban a helyi felszíni és felszínalatti vízkészletből is kielégíthetők. Eire elsősorban a megye nyugati részén, a homoki területeken van meg a lehetőség, de a helyi felszíni vízkészlet sajnos éppen akkor a legkevesebb, amikor a legjobban kellene öntözni, tehát ezeket a vizeket csak többéves kiegyenlítésű tározókkal lehet biztonságosan hasznosítani, vagy a felszínalatti vizek igénybevételével kombinálva. Gondot jelent a helyi felszíni vizek minősége is, melyek szikesek vagy erősen szennyezettek lehet­nek. A felszínalatti vizek minősége a megye nyuga­ti részén megfelelő öntözésre, a kutanként kiter­melhető vízmennyiség (kb. 1000l/p) azonban csak kisebb kapacitású öntözőberendezésekhez elegendő. Az értékes felszínalatti vízkincset egyébként is el­sősorban ivóvízellátás céljára kell fenntartani, ön­tözésre csak korlátozott mértékben szabad fölhasz­nálni. Új öntözőrendszerek kialakítására az elmúlt 10-15 évben az ATIVIZIG-nél több tanulmánytervet készítettünk. Ezek közül talán legismertebb a Nagy tőke-Székkutasi Öntözőrendszer terve. E rend­szer 30 000 hektár terület öntözéséhez, biztosítana vizet Csongrád megye tiszántúli térségében, de megvalósításához, illetve teljes kapacitással való üzemeltetéséhez a Csongrádi'Vízlépcső is szüksé­ges volna, sőt az ahhoz kapcsolódó Tisza-Körös Csatorna is, és át kellene építeni a Bökényi Vízlép­csőt. Mivel e nagyberuházások megvalósításának időpontja teljesen bizonytalan, a Nagytőke-Szék­kutasi rendszer tervének megvalósítására sem szá­míthatunk a közeljövőben. Az 1960-as évek végén készítettük az Arad-Csanádi Öntözőrendszer tanul­mánytervét. Ez még kevésbé realizálható terv, mert egy magyar-román közös beruházást igényel­ne (egy nagy tározót kellene építeni a Maroson, s kb. 140 km hosszú öntöző főcsatornát). E rendszer­ből Csongrád megye délkeleti részét lehetne öntöző­vízzel ellátni. A megye Duna-Tisza közi,magasabb fekvésű részeinek öntözővizellátása a korábbi el­képzelések szerint a Duna-Tisza Csatornára támasz­kodó öntözőrendszerekkel 'volna lehetséges. Ezek megvalósítása ugyancsak nagyon nagy távlatban képzelhető el. A közelebbi jövőben is kivitelezhetőnek látsza­nak azonban a megye tiszántúli és Duna-Tisza közi területeinek és a kapcsolódó szomszédos területek­nek a vízellátására vázlatosan kidolgozott újabb koncepciók. Ezek lényege, hogy nem különálló ön­tözőrendszereket alakítanánk ki, hanem — újabb fővízkivételi helyeket és főcsatorna nyomvonala­kat keresve — a meglévő belvízcsatornahálózatot felhasználva, regionális, többcélú vízgazdálkodási rendszereket, melyeken belül kihasználnánk a táro­zási lehetőségeket is. Az ilyen rendszerek viszony­lag kisebb beruházási költséggel létrehozhatók és velük igen nagy területre juttatható el a víz. Túl nagy vízmennyiségek szállítására ezek a rendsze­rek nem alkalmasak (erre egy-két évtizedig nem is lesz szükség), de mérsékeltebb öntözési igények szinte mindenütt kielégíthetők. A tiszántúli terüteten a Békés-Csanádi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer alakítható ki. Két fő víz­kivételi műve a Maroson Nagylaknál, illetve a Fe­hér Körösön Gyulánál lenne. Ezeket köti össze a domborzati viszonyok miatt több esésnövelő szi­vattyúteleppel ellátott Körös-Maros Csatorna. A rendszer vízszállító-képességét mindkét oldalon egy-egy nagy tározó növeli. A vízszétosztás a meg­lévő belvízcsatorna-hálózat felhasználásával tör­ténik. A rendszer főművei fokozatosan építhetők ki, az építkezés elkezdhető akár a Körös, akár a Maros felől. Ebből a rendszerből Csongrád megye keleti részén kb. 10 000 hektár öntözésének vízigé­nye elégíthető ki. A megye Duna-Tisza közi részén a Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer kiépítése te­remtené meg a nagyobb öntözésfejlesztés lehetősé­gét. E rendszernek a fővízkivételi művét a Duna­völgyi Főcsatorna mellett jelölték ki (Császártöl­tés alatt). A főcsatornán érkező dunavíz nyomó­csövön juttatható föl a legmagasabb terepszinten kialakítandó tározóba (Kéleshalom térségében). A tározóból azután már viszonylag rövid csatorna­hálózattal el lehet érni a meglévő belvízcsatorná­kat, amelyekkel a víz szétoszható a teljes területre. A rendszer vízszállítóképességét itt is több belső tározó fokozza. A Bácskai Többcélú Vízgazdálko­dási Rendszerből Csongrád megye számára kb.

Next

/
Thumbnails
Contents