Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról

Hegyi K.: Beszámoló a vízépítőipari konferenciáról Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 377 szerkezetek előregyártása. A szilárdulásgyorsító betonadalókszerek közül a klorid tartalmú adalékszerek alkalmazását az acélbetétek fokozott korróziójának a veszélye miatt a vízépítési v as be to n m ű tárgy a k építésénél kerülni kell. A betonadalékszerek alkalmazásánál rendkívül fontos a helyes mennyiségi arány, továbbá az egyidejűleg használt többféle adalékszer hatásának a kérdése. Az adalékszerek fő- és mellékhatásairól, továbbá a járulékos hatásokról, valamint az ajánlott adagolási arányról a gyártó köteles a felhasználót tájékoztatni, mégis az előírt minőség biztosítása érdekében az alkalmazni kívánt betonadalékszerek alkalmazástechnikai feltételeinek vizsgálatát minden esetben előzetesen el kell végezni és ennek alapján részletes betontechnológiai előírást kell készíteni, illetve kiadni. Az ún. „adalékszeres betontechnológiák" kidolgozása a VITUKI IV. Műszaki Fejlesztési Intézet feladatai között jelentős helyet foglal el és ebben az intézetnek hazai (ÉTI Betontechnológiai Osztálva, KEMIKÄL) és külföldi (osztrák SIKA cég) intézményekkel is egyaránt széleskörű együttműködési kapcsolatai alakultak ki. Az előadó röviden utalt az Észak-pesti szennyvíztisztító telep kapacitív blokkjának az építésénél alkalmazott betontechnológiára, amelyet főleg a nagytömegű vasbeton alaplemez folyamatos betonozásából eredő különleges követelményekből kiindulva, több, különböző hatású adalékszer egyidejű használatának figyelembevételével kellett kidolgozni. A vegyi adalékszereknek a torkrét betonok készítésénél történő alkalmazására ez idő szerint folynak a vizsgálatok, elsősorban a vízzáróság és a tapadóképesség fokozása érdekében. A torkrét eljárás jelentősége főként a rekonstrukciós munkáknál számottevő. Az előadásban elhangzottakat az előadó a SIKA cég által rendelkezésre bocsátott „Öntöttbeton technológia" című színes hangosfilmjével tette szemléletessé. 2.5. A BETONTECHNOLÓGIA JELENLEGI HELYZETE A7J NDK VÍZÉPÍTŐIPARÁBAN Elfiaiií: B II K K E R T. WILFRIED oki. mérnök VEB Spezialbaukombinat Wasserbau (Weimar) A vízépítőipar különböző funkciójú és konstrukciós kialakítású építmények sokaságát hozza létre, amelynek a fő építőanyaga a beton. A vízépítési beton különleges tulajdonságokkal rendelkező beton. Ez abból ered, hogy specifikus igénybevételleknek, mint időjárási behatások, hidrosztatikus nyomás, a víz és más közegek mechanikai és vegyi aggressziója, fokozott mértékben van kitéve és ezeknek hosszú ideig kell ellenállnia. A vízépítési betonnal szembeni követelmények, amelyeknek többnyire komplexen kell teljesülni: — vízzáróság és fagyál lóság. — agresszív közegekkel szembeni ellenállóképesség — kopásállósága, valamint — megfelelő húzószilárdság Mindezek a tulajdonságok elsősorban tömör betont igényelnek, amelyet a friss betonnak a vibrálás alatti magasfokú levegőtlenítése és a megfelelő alacsony vízcement-tényező jellemez (1. ábra). A teherviselés ós vízzárás követelményeinek egvarátit megfelelő vízépítési műtárgyak kivitelezhetősége elválaszthatatlanul összefügg az alapanyagok minőségi követelményeinek a kérdésével. Vitathatatlan, hogy az építmények méretezése és konstrukciós kialakítása többször nagyobb problémát jelent, mint az anyag kiválasztása, összetétele és a kivitelezési technológia. A természetes anyagválaszték, a kitermelés növekvő költségei, a szállítás drágulása és a világpiaci anyagáremelkedés azonban egyre nagyobb felelősségtudatra ós az ismertek további fejlesztésére kényszerítenek, hogy az építmények megkívánt használati értéke a jövőben is gazdaságos kivitelezés mellett biztosítható legyen. Az NDK-ban a vízépítési betontechnológia jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni. Specifikus anyagtechnika a beton alkotó anyagainál Vastagfalú és masszív konstrukciók (pl. völgyzáró gátak) kivitelezésénél a cement és az adalékanyagok kiválasztásának két fontos jellemzője van. a) A ZZ 4/25 kohósalakcement, vagy PZ 2/30 portlandcement alkalmazása, a kohósalakcementnél min. 55% granulált kohósalak adalékolásával. Ennek indoka az, hogy — a nem kívánatos repedósképződós elkerülésére a betonban, valamint a költséges hűtőberendezések elhagyhatósága érdekében kismértékű ós lassan végbemenő hidratációs hőfejlődóssel rendelkező cementfajta az előnyös, — a késleltetett szilárdság növekedést a szil ár dúlás kezdeti fázisában, különösen a kohósalakcementnél, valamint a mindkét cementfajtánál jelentkező nagy szilárdsági tartalékkal rendelkező utószilárdulást arra lehet hasznosítani, hogy a nyomószilárdságra vonatkozó vizsgálati időpont a 28 napos korról 90 napra növekedjék. Ez a tulajdonképpeni terhelés relatíve későn való bevitele miatt indokolt ós ezenkívül cement megtakarítást eredményez (2. ábra). — viszonylag nagy az ellenállóképesség az agresszív hatásokkal szemben különösen szulfátos közegek A kapilláris pórusok aróni/a a térfogat %-óban 1. ábra. .4 beton vizzárósága a tömörség és a víztartalom függvényében Fig. 1. Waterproof

ness of concretes as a function of compactness and water content