Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
6. szám - Dr. Gorzó György: A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus, heterocisztás cianobaktériumok
Dr. Gorzó Gy.: A Balaton üledékéből kitenyészthető # Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 359 találtunk mint korábban, a fonalszám azonban a felszíni rétegekben csökkent (3. és 8. mvh.: 10/ml, 17. és 16. mvh.: 10 2/ml). A 08. és 09. havi üledékminták (havonta egy-egy minta medencénként) felszíni, 2, 4, 6 és 8 cm-es rétegeiből heterocisztás cianobaktériumokat már alig tudtunk kitenyészteni. A mélyebb rétegek a Szigligeti és a Keszthelyi medencében továbbra is pozitívak voltak. A 10. havi minták felszíni rétegeiből ismételten sikerült az Anabaenopsis raciborskii-t és az Anabaena aphanizomenoides-t kitenyészteni, a fonalszám azonban mind a négy medencében igen alacsony (1—10 /ml) volt. 3. Az üledékből kitenyészthető heterocisztás cianobaktériumok faj- és fonalszámának változása más tavaknál és tározóknál (1984): A Velencei-tó üledékéből (06. hónapban) a Vereb-Pázmándi vízfolyás torkolatával szemben 2 mintát vettünk. : Mintavételi hely hetefocisztásciano bakt. fonal szám i/ml fertőzöttség mélysége — nem kotort üledék: Anabaenopsis hungarica — friss kotort üledék: — 10* 12 cm A Velencei-tónak ezen a területén 1983-ban az Anabaenopsis hungarica okozott vízvirágzást (max. biomassza 120 mg/l). Minatvételi hely heterocisztás cianobakt. fonal szám i/ml fertőzöttség mélysége Zámolyi víztároló Aphanizomenon flos-aquae Pátkai víztároló Aphanizomenon flos-aquae 10* 10" 5 cm 4 cm Mindkét tározón az Aphanizomenon flos-aquae folyamatos vízvirágzása figyelhető meg. Feltétetelezhető, hogy az üledék hiányában a sekély vízben a spórák állandóan felkeverednek és kicsíráznak. Mintavételi hely heterocisztás cianobakt. fonal szán) i/ml fertőzöttség mélysége Faddi Holt-Duna Anabaenopsis raciborBkii Anabaena aphanizomeniodes Aphanizomenon flos-aquae 10* 25 cm Vízvirágzás az utóbbi években nem volt. Korábban az Aphanizomenon flos-aauae nyári, tömeges előfordulása volt jellqmző. összefoglalás 1. N0 3—N-tartalmú, folyékony Allen táptalajon 1984-ben sikerült a Balaton üledékéből kitenyészteni azt a nyolc heterocisztás cianobaktériumot, amely az utóbbi másfél évtizedben a vízvirágzások során előfordult, vagy vízvirágzást okozott. 2. Az üledékből kitenyészthető heterocisztás cianobaktériumok faj- és fonalszáma, valamint az üledék fertőzöttségének mélysége szoros összefüggést mutat az egyes medencék trofitásával. A legkisebb értékeket a mezotróf Siófoki, a legnagyobb értékeket a politróf Keszthelyi medencében mértük (1. ábra). 3. A heterocisztás cianobaktériumok virágzásával egyidőben (07.—09. hó) az üledék felső 6—S cm-es rétegében a fonalszám rohamosan csökkent, heterocisztás cianobaktériu mot alig tudtunk kitenyészteni. Ezzel egyidőben a Szigligeti és a Keszthelyi medencében a mélyebb rétegekben a fonal- és fajszám csak kismértékben változott (2. ábra). ,4. A vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a tó üledékében kedvező körülmények között kicsírázott heterocisztás cianobak tóriumspórák az üledék felkeveredettségének mértékében fertőzik a vizet. A vízügyi beavatkozások (kotrás, vízszintszabályozás) helyének, mértékének és időpont jának kiválasztásánál az üledék cianobaktérium-fertőzöttségét is figyelembe kell venni. 5. Az általunk kialakított módszer más tavak, tározók esetében is jól alkalmazható a heterocisztás cianobaktériumoknak az üledékből történő kitenyésztésére. IRODALOM [1] Allen, M. M. (1968) Simple conditions for growth of unicellular blue-green algae on plates. J. Phycol, 4, 1—4. ['2] Gorzó, Gy., Kiss, G.: A Balatoni 1982. évi trofitásemelkedós okai. Vízügyi Közlemények, OVH. 1984/4. [3] Herodek, S.: Recent results of phytoplankton research in Lake Balaton. Annál. Biol. Tihany. 44: 181—198. (1977). [4] Herodek, S. : Biochemical processes in Lake Balaton. In Eutrophication of Shallow Lakes: Modelling and Management. IIASA: 101 — 146. (1983). [5] Hortobágyi, T.—Kárpáti, J.: Vízvirágzás a Keszthelyi öbölben. Georgikon II. 4: 12—14. (1966). [6] Oláh, J., Samra, M. I., Tóth, L.: Nitrogénkötés a Balatonban. Hidrol.Közl. 59, 50—56. (1979). [7] Oláh, J., M. I. El Samra, M. A. Abdel Moneim, Tóth, L. és Vörös, L.: Nitrogénkötés halhústermelő agroekoszisztémában. HAKI. Szarvas. (1981). [8] Tamás, G.: The biomass changes of phytoplanton in Lake Balaton during the 1960. s. Annál. Biol. Tihany. 41: 323—342. (1974). [9] Vörös, L.: A fitoplankton mennyiségének és összetételének változása a Balatonban. Magyar Hidr. Társ. Országos Vándorgyűlés. Keszthely. 1979. III. A. 16: 1—10. (1979). [10] Vörös, L.: A Balaton fitoplanktonja 1976-ban. Bot. Közi. (1979). [11] Vörös, L., Vízkeleti, Y„ Tóth, F. és Németh, ./.. Trofitás vizsgálatok a Balaton Keszthelyi-medencéjében 1979-ben. Hidr. Közi. 9. (1983). Planktonic iheterocystic cyanobacteria cultivated in the sediment öf Lake ßalnton Dr. Gorzó, Gy. 1. On a liquid Allen-soil for cultivation containing N0 3-N it has succeeded to cultivate from the sediment of Lake Balaton 8 different heterocystic cyanobacteria which could be observed during „blooming" of the water or had been cause of blooming in a direct way. 2. The species and thread numbers of heterocystic cyanobacteria cultivated in the sediment and the depth of infection in the sediment were t-losely interrelated to the trophity of the individual basins. The snallest
