Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
6. szám - Dr. Kovács György: Szempontok a Dunántúli Középhegység vízforgalmát szimuláló modellek felülvizsgálatához
336 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Dr. Kovács Gy.: A Dunántúli Középhegység vízforgalma Amikor a hegység szén- és érc vagyonának termelése megindult, nagy vízmennyiség szivattyúzása vált szükségessé, hogy a bányákat védje a vízbetörés ellen (KOVÁCS, 1984). A bányák legtöbbje ugyanis a karsztvíz tükre alatt fekszik és azok a védőrétegek, amelyek a karsztos víztartók és a termeiébe vont üledékek között helyezkednek el, nem nyújtanak megbízható védelmet a bánya-terek számára. Ezért a bányászat a vízellátással konkuráló vízhasználó lett. Minthogy a beszivárgás nem változott, mind a források hozama, mind a környező rétegeken keresztül kialakuló megcsapolások által szállított víz hozama szükségszerűen csökkent a megnövekedett víztermelés hatására. Ahol a természetes megcsapolások csökkenése nem volt elégséges a nagyobb igény fedezésére, süllyedt a víztükör és így a statikus vízkészlet egy részének hasznosítása ellensúlyozza a felszín alatti rendszerből elvont vízmennyiséget. A terület ÉK-i szakaszán lévő két nagy bányászati központban (Dorog, Tatabánya) végzett szivattyúzás hatását mutatja be a 3. ábra. Az első grafikon a dorogi víztermelés évi adatsorát tünteti fel, a térképek pedig bárom időpontban szemléltetik az ennek hatására bekövetkező depresszió alakulását. A második és a harmadik grafikon a természetes megcsapolásoknak -—• a forráshozamnak, illetőleg a Duna felé áramló mennyi- 1 ségnek — a szivattyúzások következtében létrejövő csökkenését mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy ez az utóbbi érték a legnagyobb szivattyúzások idején negatívvá vált, jelezve, hogy néhány évig a folyó az öblözetek kavicsrétegén keresztül a karsztvíz táplálója volt. A felszín alatti víz folyamatosan növekvő termelése és a hasznosítók szemben álló érdekei szük2. ábra. A karsztvízszint rétegvonalas térképe a Dunántéili Középhegységben Fig. 2. Contour-map of karstic water levels in the Central Transdanubian Mountains mészetes állapotban a víz jelentős része nagy karsztforrásokban tört a felszínre a hegység peremén és a tömbök közé mélyen bevágódó völgyekben. Ezek a források biztosították a terület városainak vízellátását. A megcsapolás másik része a karsztos képződményeket határoló félig áteresztő rétegeken és a völgyek alluviumán keresztül takartan jött létre. 3. ábra. A megcsapolások hatására bekövetkező víztükör és vízforgalom változások Fig. 3. Changes in the water level and water motion due to drainage A források vízhozama [százezer rrf/év] A folyókhoz szivárgó víz hozama [millió nd/év] . 1970 Az „A pont környezete ben szivattyúzott vízmennyiség [millió m 3/év]
