Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 65. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 321—384 oldal Budapest, 1985. november—december A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei (Munkabizottsági jelentés) KOVÁCS DEZSŐ* A Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztályának vezetősége a folyó- ós tószabályozás környezetvédelmi eredményeinek vizsgálatára ós értékelésére, továbbá a lehetőségek feltárására munkabizottságot alakított.** A munkabizottság elemző tanulmányát az érdekelt szakemberek részére megküldték, majd ennek alapján a szerző által készített ós előadott összefoglalót 1984. október 29-én tartott szakosztályi ülésen megvitatták és a hozzászólások figyelembevételével ajánlásokat fogadtak el. Az „Ajánlások"-at az MHT elnöke szíves hasznosításra megküldte az OVH elnöke és elnökhelyettesei, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal vezetője részére. 1. A tanulmány célkitűzése A folyó- és tószabályozás korábbi klasszikus célkitűzései, a növekvő és változó társadalmigazdasági igényeknek megfelelően, az elmúlt évtizedekben részben kiegészültek a környezetvédelemmel összefüggő célkitűzésekkel, illetve azok a cékitűzések, feladatok, amelyek szorosabb' kapcsolatban vannak a környezettel, hangsúlyozottabban jelentkeznek. Ez a kapcsolat ugyanis, amely kiterjed a folyó és tó víztömegére, medrére és parti területére már korábban is létezett, de a szabályozásokkal szemben támasztott igények csak az utóbbi időkben váltak összetettebbé. Ezek az igények sokszor olyan észrevételek, bírálatok formájában jelentek meg, amelyek esetenként kérdésessé tették a folyó- és tószabályozás eredményeit, szükségességét is. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. ** A munkabizottság tagjai: Kovács Dezső, a munkabizottság vezetője (OVH), Dr. Bárányi Sándor, (VITUKI), Károlyi Zoltán (OVH) és Dr. Rákóczi László (VITUKI). A munkabizottság munkájában részt vettek még: Hibbey Albert, az Országos Erdészeti Egyesülettől; Tóth László az MHT Környezetvédelmi Bizottságától; Dr. Hajós Béla a győri Területi Szervezettől ós Kiss István a középdunántúli Szervezettől. E tanulmánynak tehát, alapul véve a szabályozások eddigi eredményeit, ismertetni és elemezni kell a magyarországi folyókon, tavakon végzett szabályozási munkálatok környezeti hatásait, lehetőleg a teljességre törekedve, akár kedvezőnek, akár kedvezőtlennek minősíthetők ezek a hatások. A részletes feltárások, elemzések keretében főleg a következő eredményekre, hatásokra célszerű kitérni: N — településeknél (belsőségi szakaszokon) jelentkező eredmények, hatások, — üdülőterületeken, strandokon jelentkező eredmények, hatások, — a parti szűrésű, vízadó rendszerekre kifejtett hatások, — folyami műtárgyak, létesítmények hatásai, — a folyók holtágainál jelentkező hatások, — a tavak vízszintszabályozásának meder- és partrendezésének eredményei és hatásai, — a mederkotrások eredményei és hatásai. A folyó-és tószabályozás környezetvédelmi eredményeinek bemutatása, hatásainak elemzése után fel kell tárni azokat a szabályozási és egyéb lehetőségeket, amelyek ismeretében csökkenthetők, vagy megszüntethetők az esetleges kedvezőtlen hatások, illetve a beavatkozások egyértelműen kedvező hatást gyakorolhatnak az érintett környezetre, 2. A folyó- és tószabályozás kapcsolata a környezettel Folyószabályozás módszerei és környezeti hatásai A folyószabályozás meghatározott népgazdasági célok elérése érdekében végzett azon műszaki beavatkozások összessége, amelyek hatására a cél-