Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Költő Gábor–Páris Emil: Műszaki fejlesztés a vízellátás területén

30 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Műszaki fejlesztés a vízellátás területén *I> It. K ö L T Ö O Ä Ii 0 R*—P A it, I S EMIL» A VIZITERV 30 éves működése alatt, a vállalat munkáiban jelentős szerepet kapott a vízellátási feladatok megoldása. A VIZITERV megalakulásakor a vállalat elsősorban vízgazdálkodási tanulmányok készítését, továbbá a mezőgazdasági vízgazdálkodás távlati feladatainak megoldását helyezte előtérbe. A vízellátási tervezések közül először az ötvenes évek közepén újdonságként jelentkező törpevízművek tervezése emelhető ki. A jelentős műszaki fejlesztési feladok azonban akkor jelentkeztek, amikor az ötvenes évek végén, majd a hatvanas évek elején a regionális vízellátási rendszerek létesítése került napirendre, elsősorban a borsodi iparvidéken, majd a Balaton, a Mátra és a Velencei-tó üdülőterületein. A sok érdekes feladat közül a következőkben a legjelentősebbekről emlékezünk meg. Tal aj víz dúsítás Vállalatunk a talajvízdúsítás lehetőségének alkalmazásával az 1950-es évek végén a Borsodi Regionális Vízmű tervezése során találkozott. Az 1950-es évek elején létesített Borsodsziráki Vízműtelep vize sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elégítette ki a követelményeket. A tervezettel szemben vízhozama jelentősen alacsonyabb, a víz vastartalma pedig magasabb volt. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott a közeli Bodva folyó viszonylag tiszta vizének a felszínalatti vízadó rétegbe való mesterséges beszivárogtátása és így a 4000 m

3/d víztermelés 12 000 m

3/d értékre való emelése. Tekintettel arra, hogy abban az időben hazánkban ilyen rendszerű vízmű nem működött, ezért vállalatunknál a folyamatban levő tervezési megbízás keretében alakítottuk ki a talaj vízdúsítás előmunkálatainak rendszerét, és helyszíni kísérletekkelés vízháztartás vizsgálatokkal állapítottuk meg a beszivárogtatott medencék kialakítását, a szűrőréteg jellemzőit és a beszivárgás sebességét. A helyszíni beszivárogtatási kísérletek céljára szolgáló medencéket a végleges iizein rendszerében a mai napig használják. Az el méleti vízhozam növekedés mértékét a tapasztalati adatok igazolták. Terveink alapján a Bódva folyó vizét először egv egykori átvágott folyómeder szakaszban kialakított 12 000 m

3 térfogatú előülepítő térbe vezetik. Innen szivattyúkkal a vízműtelep kútsorainak kétoldalán létesített 18 db 4500 m

2 összfelületű beszivárogtató medencerendszerben emelik beszivárogtatás céljából. A vizet a telepen levő 30 db csőkútból termelik ki, és a vízműtelep központi gépháza segítségével juttatják a fogyasztókhoz. A vízmű eredeti víztermelése talajvízből 4000—5000 m

3/d volt. A folyamatos vízbeszivárogtatás eredményeként a víztermelés 12 000—13 000 m

3/d-re növekedett. A felszíni vízmennyiség fokozatosan feltöltötte a vízmű környezetében levő felszínalatti tározó teret, a talajvízszint állandósult és az azóta eltelt több mint 20 éves folyamatos üzemelés után gyakorlatilag a beszivárogtatott vízmennyiség 100%-át visszanyerik. A vízminőségre is kedvező * Vízügyi Terve'//) Vállalat., Budapest. hatással volt a talaj vízdúsítás. A víz vastartalma a kezdeti 5,0 mg/l értékről 0,2 mg/l-re csökkent. A mangántartalom 1,4 mg/l-ről 0,0 mg/l-re süllyedt. A Borsodsziráki talaj vízdúsítás kedvező eredményeinek hatására több újabb talajvízdúsítással működő vízművet terveztünk. Ezek közül a Nagybátonyi Vízműtelepen a kapacitás növelését talajvízdúsítással-és talajvíz tarozással oldottuk meg. Az eredetileg létesített vízműtele]» 12 csőkútjából kezdetben 1200 m

3/d vízmennyiséget termeltek ki. Ez az érték a felszínalatti tározott vízkészlet elfogyasztása után 400 m

3/d-re csökkent. A talajvízszintje átlagosan 3 m-t süllyedt. A feltárások és a vízhozam csökkenés adatai alapján állapítottuk meg a felszínalatti kiürült tározótér térfogatát, ami 380 000 m

3-re adódott. E térfogatból 280 000 m

3 hasznosítható. A vízmű bővítése során arra is tekintettel kellett lennünk, hogy a Zagyva vizéből évente csak 10 hónapon keresztül lehet vizet a vízellátás céljára kiemelni. A talajvízdúsítás segítségével a vízmű víztermelését 2500 in

3/d-re emeltük. A vízmű talajvízdúsításos üzemre való átalakítása úgy történt, hogy a Zagyva medrében létesített duzzasztómű és a mellé telepített szivattyús vízkivétel segítségével kiemelt vizet egyszerű ülepítés után a területen telepített 1600 m

2 összfelületű, beszivárogtató medencéken keresztül a talajba juttatják. A többlet vízmennyiség kiemelése céljából 9 db újabb kisméretű aknakutat létesítettek. A beszivárogtató medencék telepítése úgy történt, hogy azok a közvetlen beszivárogtatás és a talaj víztározás szempontjait egyaránt megoldják. A Zagyvából kiemelt vízmennyiség egy részét 1200 m

3/d vízmennyiség tisztítására alkalmas, nyitott lassuszűrőn való tisztítás után közvetlenül a vízigények kielégítésére lehet fordítani. A lassuszűrős felszíni vízkivételi üzem a Zagyva kis vízhozamú időszakaiban nyújt segítséget. Ez a rendszer olyan mértékben bevált, hegy az 1970-es évek közepén még egy 1200 m

3/d teljesítményű lassúszűrőt létesítettek. A lassúszűrővel tisztított és a kutakból kiemelt víz, a vízműtelep központi gépházának szívómedencéjébe folyik, ahol a víz klórozását is biztosítják. A gépház szivattyúi juttatják a vizet a település vízvezeték hálózatába. Kisebb talajvízdúsító rendszert terveztünk a Szécsényi Vízműtelepen és Szombathelyen a Gyöngyösfalui Vízműnél. Ez utóbbi egy távlatban létesíthető nagyobb talajvízdúsífáfsal működő vízmű rendszer kísérleti telepe és egyben annak első lépcsője. A • TJyöngyösfalui Vízműtelepen közel 10 éve az üzemeltető vízművállalat, az Országos Közegészségügyi Intézet és a VIZITERV együttműködésével folyamatosan ellenőrzik a talajvízdúsítással kapcsolatos felszínalatti víztisztítási folyamatokat és vízminőségi változásokat. Ez a vízműtelep is megbízható minőségben szolgáltat vizet.