Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

282 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisnov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás with particular reference to nitrogen and phosphorus as factors in eutrophication. OECD OAS/CSI/68. 27. Paris. The role of phosphorus and nitrogen in eutrophication anil water quality protection Oláh, J. and Tóth, L. The significance of the large-scale motion of greater volumes of nitrogen cycling has been demonstrated by the presentation of the pathways in the Gulf of Keszthely. Serious problems may arise in hypertrophic lakes in the field of water quality control due to the intensity of the life-activities coupled with the cycling of certain materials, and to the large amount of biomass coupled with regular blue-green algae blooming. Without knowledge about the processes of nitrogen-transport nothing can be understood about the problems of phosphorus-transport. Due to the fact that there is a substantial amount of phosphorus whirling in the Lake, no remedy can be expected from a reduction of phosphorus arriving from the surrounding areas. The amount of phosphorus should be somehow reduced. A starting point however, must bo a ban on the discharge of phosphorus in the Lake. A parallel process is then the reduction of this chemical element in the Lake itself for which different ways may prove being appropriate. If money is scarce a limitation of the external phosphorus load will lead to the appearance of increasingly more efficient natural processes resulting in a limitation of phosphorus in the Lake itself. In this slow process the losses due to the motion of material will end up in a reduction of the mobile phosphorus content by self-control processes, and in a phosphorus-poor state that is favourable from the point of water quality. The time factor is, however, predominant. It is possible that with a more adequate understanding of the above depicted processes the reduction of nutrients in hypertrophic lakes may be sped up and less money would be needed to achieve the expected results. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram Bizottság tevékenysége a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztéséért — az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság Vízellátási ós Csatornázási Albizottsága előadóülése. Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság Vízellátási ós Csatornázási Albizottsága közel két évtizedes működése során elsősorban a több tudomány területet, szakágat érintő a vízellátás-, csatornázás fejlesztését jelentősen befolyásoló kérdésekkel foglalkozik. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram (MFCPB) tevékenységének közel fele részében a települések közművesítésével összefüggő fejlesztési lehetőségek feltárását, ilyenek kezdeményezését, a kutatás ós a megvalósítás támogatását végzi. Bizottsága és tevékenysége széleskörű, az elméleti kutatástól a kivitelezésig, a gyártásig terjed. A települések közművesítésének fejlesztése sok tekintetben szoros tárcaközi — elsősorban ÉVM— OVH — kooperációt igényel. Mindezen körülmények indokolták, hogy egy 5 éves tevékenység befejező ós egy újabb periódus induló szakaszában az Albizottság is foglalkozzék az eredményekkel és célokkal, amelyen a különböző kapcsolódó érdekterületek — és ebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködése is fontos — elgondolásaiknak, véleményüknek esetleges elvárásaiknak hangot adva egyrészt a Célprogram tevékenységének értékelését segítik, valamint a jövőre vonatkozó elgondolásokat finomítva felszínre hozzák azokat a kapcsolódó célokat, lehetőségeket ós feladatokat, amelyek a közreműködő szervek részéről elvárhatók, ill. szükségesek a közös cél megvalósításához. Az Albizottság az MF-CPB tevékenységét 1985. április 29-én előadóülés ós a következő program keretében tekintette át. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram Bizottság (MF CPB) tevé" kenysége a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztéséért. Előadó: Oabos György (FTV—

MF CPB) Felkért hozzászólók: 1. Az ÉVM és az MF CPB feladatai a települések vízgazdálkodásának fejlesztésében. Margittal Endre (ÉVM MF CPB) 2. Az MF CPB kutatási-fejlesztési céljainak kapcsolata az ágazati településfejlesztési koncepciókkal. Békési János (ÉVM) 3. Az OMFB és az MF CPB együttműködése a települések vízgazdálkodásában. A'vassal/ Tibor (OMFB) helyett Nagy Zoltán (OMFB) 4. Az építőanyagipar várható feladatai az MF CPB vízgazdálkodási vonatkozású eredményei kapcsán. Serédl Béla (ÉVM) 5. Megvalósult innovációs folyamatok és további lehetőségek a települések vízgazdálkodásában. Szabó Tamás (Ybl M. Főisk.) 0. A vízügyi és építésügyi ágazatok kapcsolata és munkamegosztása a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztésében. Gerencsér Árpád (OVH) 7. A vízügy és építésügy közös feladata a települések vízgazdálkodási egyensúlyának megteremtésében. Perecsi Ferenc (OVH) Az előzetesen — egy-egy sarkalatos kórdós kiemelésére — felkért hozzászólások mellett a kibontakozott vita során többen is kifejtették véleményüket (Dulovics Dezsőné, Wisnyovszki Ivévn, Hembach Kamill, Nagy I. Dénes, Hnfnagl Lóránt). Az ülés keretében kifejezésre jutottak az elismerést érdemlő eredmények mellett olyan kérdések is, amelyek túlnyúlnak a CPB hatásterületén, de amelyek megoldása nemcsak a települési mélyépítés, de annak egész vízgazdálkodása fejlesztésében meghatározó jellegű. Néhány az előadóülésen is kifejezésre jutott lényeges megállapítás: — az MF-CPB rendkívül fontos tevékenységet fejt ki a terepiilós- ós a települési közműfejlesztés érdekében, annak legszélesebb bázisa, legjelentősebb fóruma. Tevékenységének folytatása a jövőben is szükséges és a településfejlesztés megváltozó jellege számos újszerű probléma megoldását várja; — a településfejlesztéshez kapcsolódó mélyépítés fejlesztési tevékenységnek — az igénynövekedés miatt — fokozása ós még szervezettebbé tétele szükséges, különösen a települési rekonstrukció ós a települési környezetvédelem feladatainak jobb elősegítésére; — annak érdekében, hogy az átgondolt közművesítósi megoldások a gyakorlatban a kívánatos mértéket megközelítőleg megvalósuljanak, a részletes rendezési tervek vízgazdálkodási részének tartalmi követelményei szabályozandók ós a jóváhagyott tervek települési vízgazdálkodási irányelvei •— követelmény szintre emelkedve — megvalósítandók; — a települési közművesítés fejlesztésének még koordináltabb megvalósításához közös — ÉVM—OVH— OMFB—OKTH — célkitűzés koordinált irányítás, szabályozás stb. és az erőforrások összegezése szükséges a gyorsabb átfutás és a hatékonyabb gyakorlati alkalmazás érdekében: — a települési vízgazdálkodás átfogó feladatai között több sürgős és kiemelt fejlesztést igényel. Így többek között a folyékony települési hulladék összegyűjtése, tárolása, elhelyezése ós esetleges hasznosítása, amely a közös fejlesztés mellett ez elsősorban érintett szervek részéről — ÉVM—OVH—OKTH — a megvalósítás előkészítéséhez végrehajtásához is közös intézkedést igényel. Az előadóülés keretében Hnfnagl Lóránt az EVM Fejlesztési Főosztályának vezetője úgy értékelte, hogy a kollektivizált elképzelések ós koncentrált erőforrások felhasználása hasznos ós sikeres elképzelés volt ós a jövőre nézve is ez a koncepció ígéri a legcélszerűbb bonyolítási ós megvalósítási formát. Az előadóülés végén az Albizottság elnöke öllős Géza összegezte az elhangzott legfontosabb kórdóseket, amelyeket ajánlásként az Albizottság az érintett főhatóságokhoz való továbbítás érdekében az Akadémia erre illetékes fóruma felé terjeszt. Dr. K. S. az Albizottság titkára