Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Bayer Antal: A többcélú hévízhasznosítás vízminőségi kérdései

248 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. az. Bayer A.: A többcélú hévízhasznosítás ítélése vegyes jellegű, míg többek között a metán kifejezetten veszélyes. A gázok oldhatósága növekvő hőmérséklettel csökken, növekvő nyomással nő. A hévíz metángáztartalma olyan esetben jelent gondot, amikor a víz zárt épületbe kerül, tehát üzemszerűen vagy valamilyen ok (hiba) miatt a gyulladás és robbanásveszély fennállhat. Emiatt a vizet metánmentesíteni kell. Gázmentesítéskor (oxigénbevitellel) az eredetileg egyensúlyban levő hévíz is agresszívvé, ill. a szabad C0

2 egyidejű eltávolítása miatt kiválásra hajlamossá válhat. 2.2 A hévizek oldott sói közül különleges helyet foglalnak el a kalcium-, magnézium-, stronciumés báriumvegyületek, melyek közül a víz keménységét okozó kalcium- és magnézium-vegyületeknek döntő a szerepe. A liidrogénkarbonátos kötésű vegyületek kiválása a hőmérséklettel arányos. A karbonátkeménységet okozó sók a hőenergia hasznosításnál hátrányosak, határ-koncentráción felül megengedhetetlenek. A vízből a berendezések falára kirakodó karbonátok a hőátadás csökkenésének és az üzemzavarok forrásai lehetnek. A karbonát kiválás a hőmérséklet — és nyomásváltozás, ezzel összefüggésben az oldóképesség módosulásának következménye. Az oldott szilárd alkatrészek összmennyisége és a kiválási hajlam közötti összefüggésről az állapítható meg, hogy a kiválásra hajlamos hévíz sótartalma minden esetben 0,4%-nál nagyobb. A kiválás már kutakban is megindulhat. A „buborékpont" eléréséig a víz egyfázisú rendszer és a rétegviszonyok között a mész-szénsav egyensúly rendszerint létrejön. A feltárt víz a kút csövében néha több ezer métert emelkedik, eközben belső nyomása, hőmérséklete módosul. A nyomás és hőmérséklet változásával számolnunk kell a víz valamilyen irányban történő liajlamosságának a kialakulásával. A kiválásra hajlamos vagy agresszív vizek kezelésének első fázisa már a kútban szükséges lehet. A felszíni csővezetékekben, ill. a felhasználási helyeken a kiválás csökkentése, megakadályozása, ill. a hatásmechanizmus kedvező irányban történő módosítása több módszerrel valósítható meg. A szóba jöhető megoldásokat gazdaságossági mérlegelésnek kell megelőznie, s az optimálisabb megoldást előzetes kísérletekkel célszerű alátámasztani. Megvalósítás előtt ugyanis ismerni kell — a nyersvíz minőségen túlmenően — a kiválást befolyásoló mikroelemeket, azok esetleges katalitikus hatását, biológiai tényezőket, a vízben levő természetes, ill. az esetleges kezelés során a vízbe kerülő anyagok hatásait. A változó keménység okozta karbonát kiválás megakadályozására, ill. csökkentése érdekében a hévízhasznosítás változatainak függvényében több megoldás között lehet választani. Karbonátkeménység csökkentése meszes karbomátmentesítővel elvégezhető, de a beruházás és üzemeltetés költségei a mésszel való manipulációs nehézségek hévíznél nem előnyösek. 30 CaO mg/l keménység felett az ioncserés elven működő lágyítási megoldásokat célszerű alkalmazni. Kezdetben erre a célra természetes anyagok — zeolitok — ioncserélő Teli üzem Ny

ári üzem 1 1. ábra. Hévíz komplex hasznosítása vegyes kapcsolási rendszerben Fig. 1. Complex use of thermal waters in mixed coupled systems képességeit használták fel. Regenerálási nehézségek miatt a zeolitos lágyítás nem tudott elterjedni A hévíz lágyítására — a hőenergia előállító és termelő üzemeknél már bevált — a szintetikus úton előállított műanyag alapanyagú, nátrium-ciklusú, kationcserélő gyanta alkalmas, melynél a térhálós vázra beépített aktív csoportok a kalcium- és magnézium ionokat megkötni képesek, és bevált regenerálási eljárással a kimerült gyanta aktivizálható. pH ertek 2. ábra. A vas korróziójának mértéke a víz pH értékének függvényében Fig. 2. Extent of the corrosion of iron as a function of the pH value Melegház fűtés Vízkezelés Tárolás Használati melegvíz Fürdő, uszoda Használati melegvíz öntözés Épület fűtés' HÖközpont Tarolás vízkezelés Hévízkút vízkezelés Tarolás