Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Öllős Péter–Sándor Géza: Ivóvíztisztító gyorsszűrők fejlesztésének lehetőségei
öllős P.—Sándor G.: Ivóvíztisztító gyorsszűrök Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 245 •m IS. ábra. A nyomásveszteség mélység szerinti változása az előszűrőben Fig. 18. Change of pressure-losses according to depth in a fore filter gálata, a felső rtg-ben 1,2 m magas 0 2—3 mm, az alsó rtg-ben 1,2 m magas 0 0,8—1,6 mm kvarchomok töltettel, a jelenlegi (7—8 m/h, ill. a maximális (15—18 m/h) szűrési sebességek mellett, — Egyrétegű, 1,8 m magas 0 5—10 mm kvarckavics töltetű szűrő vizsgálata, max. szűrési sebesség (15—18 m/h) mellett. — Kétrétegű szűrő vizsgálata, a felső rtg-ben 1,8 m magas 0 5—10 mm, az alsó rtg-ben 1,2 m magas 0 0,8—1,6 mm kvarchomok töltettel. — Vasbaktériumokkal beoltott biológiai szűrő vizsgálata 1,2 m magas 0 5—10 mm kvarckavics töltettel, a megfelelő szűrési sebesség (2—4 m/h) mellett. 0 300 mm átmérőjű modellberendezések 8— 18 dm 3/min. terheléssel üzemeltek, ami az üzemi berendezésre vetítve 550—1200 m 3/h kapacitásnak felel meg. A szűrők kimerülésig a (vastartalomnak a szűrtvízben való jelentkezéséig) üzemeltek. — A 24 órás ciklusonkénti öblítés miatt még nyári időszakban is legfeljebb nagyon csekély mennyiségű szennyeződés jut az alsó szűrőrétegbe, ezért ennek öblítése max. 3—5 naponként is elegendő. — Az előszűrőben kialakuló tetemes nyomásveszteség ós a szűrőanyag felhasználódása miatt a töltet cseréjét minél előbb meg kell oldani. — A gazdaságos üzemelés érdekében kisebb nyomásveszteség és a szűrőtöltet nagyobb mértékben való kihasználására kell törekedni, ezért a modellvizsgálatokkal igazolt 05—10 mm-es kvarckavics töltet alkalmazása célszerű az előszűrőben. A töltetcsere után várható, hogy a szűrők ciklus ideje is több nap. A jelenlegi öblítés módosítása: az alsó szűrő után következzen az előszűrő öblítése. — A töltetcsere után az üzemi berendezésen ellenőrizni, ill. pontosítani lehet a modell-berendezésben mért eredményeket. E vizsgálatok befezése után adható meg a jelenlegi vízminőséghez igazodó gazdaságos tisztítástechnológia optimális üzemi paraméterei. Az eredmények igazolták a szűrővizsgálat működési rendszerére vonatkozó részletes vizsgálat indokoltságát az üzemeltetésnek a megváltozott körülményekhez igazodó fejleszthetőségét. 5. Összefoglalás A tanulmány a szakirodalom és a saját (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál) vizsgálatok alapján a szemcsés gyorsszűrő közegen keresztüli ivóvíztisztítás fejlesztésének lehetőségeit tekinti át, szem előtt tartva, hogy a gyorsszűrő a tisztítórendszer egyik — fontos — eleme. A direkt szűrés elsősorban a tisztább, kisebb zavarosságú, kevesebb színanyagot tartalmazó vizek tisztítására alkalmas. Ebben a rendszerben ülepítő nincs. A direkt szűrés a 2. és a 3. ábrához tartozó példákon át értelmezhető. A kétrétegű és a kevert anyagú szűrés értelmezése, alkalmazhatósága az 5. és 6. ábra alapján hasonlítható össze. A változó ( csökkenő) vízhozamú (sebességű) szűrés 7—10. ábrák alapján értelmezhető. A változó víz-, hozamú szűrés előnyei (elsősorban a szűrlet minőségét illetően) az állandó hozamú szűrővel szemben egyértelmű. Végül a tanulmány az egyik hazai vas-, és mangántalanító telep üzemelési tapasztalatait részletezi a 14.—18. ábrák alapján. Ennek keretében megállapítható, hogy a korszerűen kialakított és szakszerűen üzemeltetett víztisztító berendezéseknél is indokolt és eredményre vezethet az időszakos átfogó felülvizsgálat, amelyet a működés folyamatosságának fenntarthatósága érdekében csak jól felszerelt külső közreműködő bevonásával lehet célszerűen végrehajtani. IRODAIOM [1] Gulp B. L.: Direct Filtration. Jour. A WW A. July. 1977 [2] Hutchison W. —Foley P. D. : Operational and Experimental Results of direct Filtratoin. Jour. A WW A, Febr. 1974. [3] McCormick F. E. —King H. P. : Factors that Affect Use of Direct Filtration in Treating Surface Waters. Jour. AWWA. May 1982. [4] Hutchison W. B.: High-Rate Direct Filtration. Jour A WW A. June 1976. [5] Bowers E. A. —Beard II. D. J.: New Concepts Filtration Plant Desing and Rehabilitation. Jour AWWA. Sept. 1981. [0] Longsdon G. S. : Direct Filtration-Past, Present, Future. Civil Engrg. July 1978. [7] Stacha H. J. —Pontius W. F.: An Overview of Water Treatment Practices int the United Sates. Jour A WW A. October 1984. [8] Scheuch E. L. —Edzwald K. J. : Removing Color and Chloroform Precursors from Low Turbidity Waters by Direct Filtration. Jour AWWA. Sept. 1981. [9] Bernhardt H. — Schell H. : Energy-Input-Controllcd Direct Filtration to Control Progressive Eutrophication. Jour AWWA. May 1982. [10] Bernhardt II. : Über die Entfernung von Oscillatoria rubescens aus einem Talsperrenwasser durch Flockung und Filtration. Archiv. F. Hydrobiol. 61:311. 1965. [11] Bernhardt H. — Wilhelms A.: Einfluss von A Igenstoffwechsel und Abbauprodukten auf den Flockung prozess. Gewasserschutz, Wasser, Abwasser, 8:11. 1972. [12] Saeyer C. N. : Basis of Eutrophication. Jour. WPCF. 38:737. 1966.
