Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Öllős Péter–Sándor Géza: Ivóvíztisztító gyorsszűrők fejlesztésének lehetőségei
238 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. ÖUős P. ,—Sándor G.: Ivóvíztisztító gyorsszűrők 1. táblázat A Walinbach-i tisztítótelep hatékonysága Tisztítótelepre jutó Szűrleitbe •n levő Eltávolítás mértéke [%1 Parameter Minták száma Min. -Max. Minták száma Min. -Max. Eltávolítás mértéke [%1 Coli form/ 100 ml 560 0—68.000 479 0—171 99,87 Chlorophyll |>g/l] 433 0,1—204,3 360 0,1—17,3 94,9 Zavarosság | NT1J] 515 0,6—48,7 515 0,01—0,8 99,3 KOI [mg/1] 107 3,7—22,3 97 0,1—6,3 77,0 Spektrális abszorpciós tényező (254 mm) [— ni _ IJ 561 3,4—20,8 482 0,3—4,7 70,5 Oldott szerves szén (DOC) [mg/l] 563 0,9— 7,3 484 0,2—2,2 57,8 Összes P [jiíg/1] 569 0,027—0,48 485 0,001—0,013 96,3 1.2. Az alkalmazás feltételei Az előzőkből már kitűnt, hogy a direkt szűrés a kis zavarosságú nyersvizek tisztítására alkalmazható. További alkalmazási feltételek: kevés legyen a koncentrációja. Culp szerint (1977) a direkt szűrés ivóvíztisztításhoz a következő esetekben alkalmazható: a) Ha a nyersvíz zavarossága és a színanyagok mennyisége egyaránt kisebb 25 ntu-/l mephelometric turbidity unit)nál. b) Ha a színanyagok koncentrációja kicsi és a zavarosság maximuma < 200 ntu-nál. c) Ha a zavarosság kicsi és a színanyagok maximális mennyisége <100 ntu-nál. d) Ha a mikroszervezetek koncentrációja nő, bizonyos küszöb felett a homokréteg fölé feltétlenül durva szemcséjű szénréteg helyezendő, miáltal a szűrés időtartama növelődik. e) A rendszerbeli rövidebb tartózkodási idő miatt nagy figyelmet kell fordítani megfelelő folyamatszabályozó műszerezettségre (He. d. ábra) amivel megfelelő időben lehet — a nyersvízminőség változását, és —a derítőszer adagoló (k) meghibásodását érzékelni. Ilyen szempontból a tisztítótelep elé helyezett nyersvíztározó pozitív szerepét csak hangsúlyozni lehet. 1.3. Példák a direkt szűrés alkalmazására 1.3.1. A direkt szűrés a színanyagokat, a zavarosságot és a kloroformképző prekurzorokat a 2. ábrának megfelelően távolíthatja el.. Az adatok a Paqvette folyó április havi vízére vonatkoznak. A nyersvíz színtartalma 70 l't-színegységnyi, zavarossága 1,2 ntu. 5 mg/1 polimert adagolva, a direkt szűrő a szín 80%-át távolította el, a szfirlet zavarossága 0,2 ntu, tehát a hatásfok mindkét paraméterre nézve megfelelőnek mondható. (A nagy nyomásveszteséget a szűrőrétegbeli gázkiválás okozta.) Az eredeti 392 pg/1 -nyi kloroform 225 /tg/l-re, tehát kb. 40%-al, csökkent, ami a szűrő kloroformképző prekurzor(ok) eltávolító képességével magyarázható. A kutatások egyértelműen arra mutatnak, hogy a direkt szűrés hatékonyságát a nyersvíz-minőség évszakok szerinti változása számottevően befolyásolhatja. A direkt szűrés hátrányai: — a szűrés időtartama rövidebb, — a rendszerben a hidraulikai tartózkodási idő rövid, hiszen az ülepítőmedence 1—4 órás tartózkodási ideje hiányzik, — a nyersvíz nagy zavarosságú időszakában a rendszer tisztítóképessége elégtelenné válik, — igényesebb monitor-rendszer és gondosabb üzemelés szükséges, mint a hagyományos szűréskor (Stacha et al., 1984). Ezt a sajátos igényt az He—d. ábra érzékelteti. 6/a—b. ábra. Az összes nyomásveszteség (a) és a szűrlet zavarossá gának (b) összehasonlítása kétrétegű és kevert anyagú szűrő esetében Fig. 6. a—b. Comparison of total pressure-loss (a) aruk mnddiness of the filtrate (b) in case of double layered and mixed materials f ilters
