Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Horváth Zsolt: A kommunális hulladékelhelyezés egyes vízföldtani kérdései
218 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. s2. Horváth Zs.: A kommunális hulladékelhelyezés Csurgalékvíz a talajban x Ionok oldott állapotban (fémek,sok) ___ J f Térmeszetes pusztulás IDaktértu mok)\ D [Danreriumo* fímekpók) [HeiyhnkórSdfs] | Hek/hezkitldk\ Felbomlás alacsonu pH és redo* tios feltételek xctiött i. _ Hetyblkaitdes] Oldatba megy kation csere eredményeként In, Cd,Cafli stb. 1 1 i Adszorpció I Szerves növényi tápMiknjtöohrgiai agyagon J vegyületek anyag felvétel lebontás egyfb L 1 \miljhezkötidk\ Oldatba me^ mikrobiológiai tevékenyig hatására [ Mtrifikbcio~ \| Den trifikóoó\ \tiinan he | Felszín alatti vi 79k szennye rődésének lehetőségé Folyamatos elszivárgás 3. ábra. A telítetlen zónában szivárgó csurgalékvíz minőségváltozásának folyamatábrája (Makeing, 1076 ) Fig. 3. Flowchart of the changes of water quality during seepage in the unsaturated zone kellemetlen melléktermékével (pl. metán) együtt, — a hulladéklerakóhely alatti rétegek szerves és szervetlen alkotórészeinek mind nagyobb része, mérete alapján a kolloidokhoz tartozik (agyagásványok, humuszanyagok). A talaj kolloidokon végzett nagyszámú adszorpciós vizsgálat közül Jörgensen kísérletét mutatjuk be [7], aki azt vizsgálta, hogy a talaj pH-ja, humusz és agyagtartalma hogyan befolyásolja a cink adszorpcióját a vizsgált talajmintákon (5. ábra). A cink talajon való megkötó'désének mértékét az ún. megoszlási hányadossal jellemezte, amely a talajvíz (mg/l) és a talaj fémkoncentrációjának (mg/kg) hányadosa. Mint az ábrából látszik, a 17,7% agyag és a 14,3% humusztartalmú talaj megoszlási hányadosai a legkisebbek tehát a vizsgált lemagasabb kolloid tartalmú talajminta kötötte meg legjobban a cink ionokat. Mint az ábrából is jól látszik, a megoszlási hányados értékének alakulásában jelentős a szerepe a talaj pH értkének is. Az üzemelő kommunális hulladéklerakóhelyek hatása a felszínalatti környezetre A hulladéklerakóhelyek kijelölésénél környezetvédelmi szempontból kedvezőnek értékelhetjük hogy üzemeltetésük során a rétegek kezdeti szivárgási tényező értékei a beszivárgás során csökkenni fognak. Ennek a kérdésnek a tisztázására Cartwright K. és társai [1] végeztek laboratóriumi kísérleteket (6. ábra). Mint az ábrából látszik, a különböző montmorillonit tartalmú talajminták szivárgási tényező értékeinek csökkenése a kísérlet ideje alatt eltérő volt. A nagyobb mértékű szivárgási tényező csökkenés a kisebb montmorillonit tartalmú mintákon következett be. Az ábrából jól látszik az is, hogy a szivárgási tényező értékének alakulásában a kolmatáció és az agyagásványok duzzadása mellett jelentős szerep jut a baktériumoknak is. Mint ismeretes, a felszín alatti szennyezés tovaterjedésének sebességét a következő tényezők befolyásolják : — a felszín alatti víz szivárgási sebessége (vízvezető képződmény) — a molekulák diffúziója (vízzáró képződmény). A felszín alatti víz szivárgási sebességének az eltömődés (clogging) hatására történő változását Karácsonyi—öllős vizsgálta [8], A beszivárgás sebességének időbeli változását a lebegőanyag függvényében a 7. ábra szemlélteti. Mint az ábrából látszik, a beszivárgás sebessége idővel csökken amelyben nagy szerepet játszik a lebegőanyagtartalom miatt előálló eltömődés. Inoue [6] a talajvízben lévő radioaktív izotópok szivárgási sebességét vizsgálta porózus talajban. Vizsgálatai alapján az izotóp és a talajvíz terjedési sebességének eltérését a következő empirikus képlettel írta le: l-f ' 1 ahol V — a talajvíz szivárgási sebessége (cm/s), VA — az izotóp szivárgási sebessége (cm/s), fc,i — megoszlási hányados (cm 3/g), p — a talaj átlagos sűrűsége (g/cm 3), jf — a talaj porozitása. A megoszlási hányados a következő összefüggéssel számítható [11]: kd(.A 0-A.).Vz A. — m. ahol Anil talajjal nem érintkező oldat rádióaktív koncentrációja (imp/cm 3), At — a talajjal érintkezett oldat rádióaktív koncentrációja (imp/cm 3), V l—-az oldat térfogata (cm 3), mt — a bemért talaj tömörsége (g). A képletből jól látszik, hogy az izotópok szivárgási sebessége kisebb, mint a talajvízé. Nyilvánvaló, hogy az Inoue által felállított empirikus összefüggés nemcsak az izotópokra, hanem más elemekre is igaz, tehát porózus kőzetekben a csurgalékvíz (talajvíz) szivárgási sebessége nagyobb, mint a benne oldott szennyező anyagoké. A kommunális hulladéklerakóhelyek kijelölésénél az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy milyen rétegvastagság biztosít védelmet a beszivárgó szenynyezéssel szemben. Korábban az Országos Építésto %30 a a? 20 c? I 10-0 0 10 20 30 n 40 50 60 Tartózkodási időtartam, t[d] 4. ábra. A nyersvíz KMnO 4 fogyasztásának védtozása a tartózkodási idő függvényében hat finnországi dúsítóműnél (Rönka, Hatva, Jihola, 1077) Fig. 4. Change of the KMnO 4 consumption of raw waters as a function of time in 6 concenrtating plants in Finland
