Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

'210 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Anjeszky G.: Felszínközeli vízadót megcsapoló Megállapítható az is, hogy a vízhozam és a hozzá tartozó depresszió további növelésével ezek az irányzatok általában még csak fokozódnak. Korlátozó tényező léphet fel azonban ebben az utóbbi vonatkozásban, ha intenzív vízkivétel hatá­sára a vízszint már olyan mélységbe süllyed, hogy — onnan már nincs a felszín alatti víznek párol­gása (kapilláris vízemelés közvetítésével sem), tehát újabb vízszintsüllyesztéssel a párolgási veszteség további csökkentésére már nincs mód ós így nem adódik ennek terhére többlet kiter­melhető vízhozam, illetve — megszakad a közvetlen hidraulikai kapcsolat a vízfolyás medre alatt, esőszerű függőleges sza­bad vízszivárgás lép fel, melynek intenzitása már nem fokozható a depresszió további növe­lésével. IRODÁT. 0 M [ i ] Almássy E.—Halász B.—Székely F.: Ivóvíznyerő helyek védőidomai. Műszaki irányelv tervezet. Kéz­irat. Budapest. 1984. [2] Bor, sever F. M.—fíarmonov I. V.—Lebegyev A.V.— Sesztakov V. M.: Osznovü gidrogeologicseszkih rászesotov. Nedra, Moszkva, 19(>9. [3] Bocsever F. M.—Lapsin N. N.—Kokhlatov E. M.: Caleulshydrogéologiques des puits situós áproximité des rivieres. Bulletin du B. R. G. M. Section III. n°l—1978. pp. 11—20. [4] Bocsever F. M.—Lapsin, N. N.—Oradovszkája .4. E. : Záscsitá podzemnüh vod ot zágrjáznyenyijá. Nedra, Moszkva, 1979. [5] Kovács Gy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó ,Budapest, 1972. [6] Major P.: Vízkitermelés hatása a talaj vízháztar­tásra. Magyar Hidrológiai Társaság. Országos ván­dorgyűlésé II. B. 15. pp. 1—11. Keszthely, 1979. [7] Székely F. : Víztermelés hatására kialakuló regioná­lis vízszintsüllyedés számítógépes vizsgálata ne­gyedkori képződményeinkben. Hidrológiai Közlöny 57(1977): 3. pp. 118—126. Aspects of dimensioning water intakes draining close-to-suiface layers Anjeszky, G. Where proper hydrogeologieal conditions prevail and the quality of the groundwater permits, close-to­surface layers offer suitable bases for water supply in Hungary (Fig. 1.). The Institute for Geodesy and Geotechnics — during a life-span of 35 years — gathered a multitude of experiences in tho field of the use of shallow groundwaters. Originally, before tapping, the water household of close-to-surface layers was in equilibrium. If water is exploited from such layers this would introduce sub­stantial changes in the water regime of these aquifers. The changes are usually reflected in decreasing losses and increasing seepage toward the aquifer. These quantities make it possible that exploitation may be covered by them and a new state of equilibrium may be reached. The main questions of dimensioning water intakes (wells) deployed on close-to-surface layers (continuously exploitable discharges, shape of dep­ressions, area of action radius) may be answered only if the above mentioned processes are well understood and detected. By analyzing the individual factors one by one, it can be stated that due to a lowered groundwater table the annual vertical cyclic motion of water (Vf) — which is the resultant of the difference between infilt­ration and evaporation — is gradually shifted toward enhanced infiltration (Fig. 2.). Surface water reserves — being in hydraulic interrelation with the close-to­-surface layers — will (Fig. 3.. 4., 5.) — contribute increasingly to the groundwater reserves if originally such contribution prevailed, -— reduce or cease their draining effect and start contri­buting if originally drainage prevailed. If the exploitation of water from close-to-surface layers is very intensive, it might happen that the water level in those layers will fall below the bottom level of the river-bed. In such cases vertical, rain-like, free seepage will feed the water bearing layers (Fig. 6.). „Üzemi hét" a Debreceni Vízmű- és-Gyógyfürdő Vállalatnál (Debrecen, 1084. november 5—11) A Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központtal közösen 1984. november 5 és 11 között Debrecenben üzemi hetet rendezett. A rendezvénysorozat azt célozta, hogy a város lakossága és más érdeklődők olyan vállalat tevé­kenységét ismerjék meg, amely nem látványos termék­kel, üzletben vásárolható áruval jelentkezik, hanem amely életünk elengedhetetlen nyersanyagát, a vizet szolgáltatja. A rendezvény fontos része volt az a kiál­lítás, amely bemutatta az elmúlt 70 év vízellátásának, fürdő-szolgáltatásának debreceni történetét. Szakmai előadásként az alábbiak hangzottak el: Muesy György (Budapest): Korszerű szennyvíztisz­títási eljárások, különös tekintettel a Magyarországon alkalmazott módszerekre. Kiss Imre: Debrecen várós szennyvíztisztítása, esznny víziszap hasznosítása, szennyvíziszap elhelyezése. Fodor Jenő: Vízműtelepek fejlődése, távlati elkép­zelések. Kotricz Ferenc: Debrecen város vízhálózatának fej­lesztése. A szakmai előadások között Kiss Imre telepvezető és Oláh Kálmán, telepvezető helyettes irányításával a debreceni szennyvíztisztító telepen üzemlátogatás volt. A résztvevők itt több kilométeres túrára vállalkoztak, mert a kísérleti halastavat, és az injektáló gépet is bemutatták működés közben. A szakmai előadásokon, illetve bemutatón az ország húsz víz- ós csatornamű vállalata képviseltette magát. Ugyanakkor meghívták a bemutatóra több általános iskola legmagasabb osztályainak tanulóit is, hogy népszerűsítsék a diákok sorában a vízmű és csatorna­műkezelő szakmákat. Más érdeklődők szakmai taná­csokat kaphattak a víz- és csatornamű bekötések alkal­mas módjairól, vagy tanulmányozhatták és kipróbál­hatták a gyógyfürdőben meghonosított beutaló mentes szolgáltatásokat. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents