Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Aujeszky Géza: Felszínközeli vízadót megcsapoló vízkivétel méretezési szempontjai

Anjeszky G.: Felszínközeli vízadót megcsapoló Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 207 Párolgás viszonylatában többlet keletkezik a be8zivárgás javára, mely a felszínközeli vízadóból történd vízkivételnek részben vagy egészben fedezetéül szolgálhat. 3.3. A vízforgalom változása a vízfolyásokkal való kapcsolat befolyásolása következtében A vízfolyás környezetében is a vízkivétel az eredeti — a vízkivételt megelőző — vízszint lesüllyedésére vezet. Koncentrált vízkivételnél a kialakuló depresszió hidraulikai értelemben vett tökéletes (közelítőleg függőleges partfalú, a vízadót teljes vastagságában harántoló, kolmatálatlan) meder esetén a Forcheimer képlettel [2] számítható (feltételezve a transzmisszibilitás depreszsziótól való függetlenségének esetét): Q , Q S = ~2tcT T (6) és egy félig vízáteresztő közvetítő rétegen át érvényesül a vízadóval való hidraulikai kapcsolata. Az ilyen — hidraulikai értelemben véve nem tökéletes — medrek esetén a vízadóra telepített vízkivétel által előidézett depresszió a meder területére is átterjed, sőt a vízfolyásnak a vízkivétellel ellentétes partján is mutatkozik (3. ábra). Ebben az esetben azon a parton, ahol a koncentrált vízkivételt létesítjük, a depresszió az alábbi módon számítható Lapsin képletével [3, 4J: A vízkivétellel átellenes parton viszont a depreszszió nagysága: Q 2.T T (W.). (8) ahol — s—H

e — H

v a vízkivétel által előidézett depresszió [>n], —• H

e a felszínközeli vízadó piezometrikus vízszintje az eredeti vízkivétel nélküli állapotban [in], — //„ a felszínközeli vízadó piezometrikus vízszintje a vízkivétel melletti állapotban [m], — T—k-m a vízadó transzmisszibilitása [m

2/d] (a k szivárgási tényező [m/d] és az m rétegvastagság [m] szorzata), -—• Q a kivett vízhozam [ni

3/d], — r távolság a vízkivételtől [in], — o a vízkivételnek a vízfolyás partélére vett tükörképétől való távolság [m], A természetben előforduló esetek többségében azonban a vízfolyások medre többé-kevésbé kolmatálódott és a vízadó réteget csupán részlegesen harántolja, vagy egyáltalán nem metsz abba bele, A fenti összefüggésekben szereplő és I

2 tag a meder és a vízadó összlet kapcsolatában mutatkozó többletellenállás kifejezője, a többi jelölés pedig azonos a (6) összefüggés esetében alkalmazott jelölésekkel. és I

2 értékét a hivatkozott szakirodalom táblázatosan közli a vízfolysától, illetve a vízkivételtől való távolság, a mederszélesség, valamint a meder alatti közvetítő rétegre jellemző tényező függvényében, ahol — m

0 a mederfenék'és a vízadó közötti közvetítő réteg vastagsága [m], — /.-„ ugyanezen közvetítő réteg szivárgási tényezője [m/d]! '[m/d] 5. ábra. A semleges áramvonal helyzete (xA , illetve yu)—- eredetileg a folyó felé irányuló vizszivéirgás esetén — az eredeti szivárgási sebesség (v) függvényében, a kút folyótól való távolságának f igy elembevételével 1 folyó; 2 kút; 3 semleges áramvonal. Kiinduló számítási alapadatok:— Q = 700 l/min; — m = 10,0 m. Fig. 5. Position of the neutral streamline ( XA , or I/M ) —originally in case of seepage from the bank — toward river as a f unction of original velocity of seepage (v) and with regard on the distance between well and river (x

0) 1. river, 2. well, 3. neutral streamline Initial data: Q = 700 1/min; m = 10,0 m.