Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
202 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Dr. Karácsonyi S.: A felszín alatti vizek tisztítása — to elaborate and introduce sub-processes not used so far, — to apply complex water treatment instead of technologies applicable to single components only. if a water purification system is set up one should consider •— the behaviour and characteristics of the very component to be removed, and — similarities and effects of the technological subprocesses. Summing up the above discussed considerations the following technological line may be recommended: — removal of gaseous materials (C0 2, CH 4), — removal of materials inclined, or made to be inclined to develop precipitation (Fe, Mn, As), — removal of organic matter (NO s, Nil, and humins), -— disinfection. In the recommended technological line the effects of the individual steps may be integrated (e. g. degasification, treatment with precipitations). As a result, more economic solutions may be developed with simpler operational setup. A természetes vízfolyások és a nagylétesítmények (Esettanulmányi előadás, Budapest, 1984. szept. 20.) A folyók nemcsak vizet szállítanak, hanem hordalékot is. Medrüket — a lerakódás és elsodrás révén — maguk alakították ki. Amikor gátakat és tárolókat épített az ember, beavatkozott a természet lefolyásba és a hordalékjárásba. Dr. J. F. Kennedy professzor, az lova i Vízépítési Kutató Intézet igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja Budapesten, Társaságunk Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rendezésében 1984. szeptember 20-án előadást tartott, amelyen a világ különböző helyeiről bemutatott példákkal támasztotta alá a kérdés fontosságát. Bemutatta a Colorado, Missouri és Los Angeles folyókon az Egyesült Államokban, a Sárga folyón Kínában és az Indus folyón Pakisztánban tapasztalt jelenségeket: a folyók viselkedésének az emberi beavatkozásra adott ,,válasz"-ait. Megállapította, hogy a hordaléktöménység mértéke és jellege befolyásolja a létesítmények okozta változásokat is, ennek nyomán lehetősége nyílik egyes káros jelenségek megelőzősőnek. Kennedy professzor egyébként megemlékezett egykori tanáráról, az Amerikában működő Kármán Tódor, néhai hazánkfiáról is. Az előadást dr. Kovács György akadémiai levelező tag megnyitója indította, amelyben kifejezésre juttatta nemcsak az előadásra kitűzött tárgykör érdekességét és fontosságát, hanem azt a rokonszenvet is, amellyel az előadó a magyar vízügyi tudománnyal szemben minden időben viseltetett. Kétségtelen, hogy a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály időszerű témát tűzött napirendjére, és értékes eredmény, hogy világszerte elismert, nagytekintélyű szakembert sikerült előadásra megnyernie, hiszen a dunai vízlépcsőrendszer létesítésében kialakult széles körű vitával kapcsolatosan szükséges a szakmailag helyes szemlélet kialakítása és elterjesztése. . V. I. Tudományos ülés a szikes vizek kutatásáról (Szeged, 1984. november 19.) A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete 1984. november 19-én tizenegyedik alkalommal rendezte meg tudományos ülését a szikes vizek kutatásáról. Az ülés megrendezésében közreműködött a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Csoportja. Az ülés tudományos anyagát legnagyobb részt a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének munkatársai, ill. szakértői állították össze, dr. Molnár Béla, tanszékvezető irányításával. Az elhangzott előadások: Dr. Molnár Béla—dr. Kntí László: A Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa—bugaci területének földtani és vízföldtani viszonyai. Dr. Fényes József—dr. Kuti László: A bugaci természetvédelmi terület szikes tavi üledékeinek üledékgeokémiai és tóvíz-kémiai viszonyai. Tóth Ágnes: A Bócsa—bugaci szikes tavak üledékei faunájának paleoökológiai vizsgálata. Kovács Gábor: Szikes tavak lehatárolása geofizikai módszerekkel. Az előadások címéből is láthatóan a tudományos ülés számos, egymással rokon, vagy egymáshoz kapcsolódó, a hidrológiai tudományok gyűjtőkörébe is belefoglalható tudomány képviselőjét szólaltatta meg és fogta a kutatási cél által körülhatárolt egységbe. Az ülésen az alföldi környezet védelmének gyakorlati kérdései is szóba kerültek. A résztvevők igen érdekes helyszíni fényképfelvételeket is tanulmányozhattak. Y. I. Parti szűrésű vizbeszerzes Szeged vízellátására (A Szegedi Területi Szervezel előadó ülése, 1985. január 22.) Dr. Léczfalvy Sándor kandidátus, aki a Vízügyi Tervező Vállalat részéről hosszabb ideje tanulmányozta Szeged vízbeszerzési lehetőségeit és amelynek nyomán a VIZITERV már több megvalósult, vagy megvalósítás előtt álló tervet is kidolgozott, előadásban tekintette át a szegedi parti szűrésű vízbeszerzés legidőszerűbb kérdéseit. Tudvalevő, hogy a vízellátás „közeltávlati" vízbeszerzési koncepcióját még a 70-es években kidolgozta a szegedi Vízművek ós Fürdők Vállalat, amelyet Szilléry László rövid leírása lapunk 1978. évi 4. számában olvasóinkkal is megismertetett. Eszerint már akkor felmerült a szüksége, hogy a város alatti rétegekből kitermelt vízmennyiségeket vagy a Marosmenti, vagy a Duna menti (távvezetékkel elvezetendő) rétegekből, vagy a város feletti Tisza menti parti szűréses rétegekből meg kell majd növelni. A most folyó vízműépítés a város feletti Tisza menti partiszűrésű homokrétegeket érinti, amelyek azonban nemcsak közvetlenül a folyómederrel érintkező kisebb mélységű rétegek, hanem a 80—130 m-ig lehatok) mélyebb rétegek is. Az elvégzett helyszíni kísérleti kútüzemek alapján az előadó kifejezésre juttatta, hogy a folyóhoz közeli telepítéssel elérhető, hogy a kutak elsősorban tiszai eredetű vizet kapjanak, és csak másodsorban és kisebb folyóvízállásoknál talajvizet. A kutak alkalmasan megválasztott intenzitású szivattyúzásával -— amely nem feltétlenül a szivárgás szempontjából optimális mértékű — javíthatók ós tartósan meg is változtathatók a rétegekre jellemzővízkémiai viszonyok. Az előadást követően tartalmas vita fejlődött ki, Szilléry László, dr. Berencsy György, Török József, dr. Környei László és dr. Vágás István hozzászólásai nyomán. Az előadáson nagyszámú hallgatóság jelent
