Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vizek tisztításának időszerű kérdései

200 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wis

no

v szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás nyes koncentráció határ a különböző többlépcsős kezelésnél fokozatosan csökken. A csapadék kezeléshez kapcsolódó vegyszerigények a vas- és mangántalanításnál esetlegesek, nagy koncentráció esetén szükségesek. Az igényelt vegyszer az oxidálás elősegítését, ill. annak gyorsabb létrejöttét hivatott biztosítani, és gyakorlatban ez általában káliumpermanganát adagolásból áll. Az arzénmentesítés eleve vegyszeradagoláson alapul, és a szükséges vegyszer mennyisége — mely a derítés hatékony bekövetkezését szolgálja — összefügg a vízben lévő vasanyagok jelenlétével, a vegyszeradagolás a vízben lévő vastartalommal fordítottan változik. A pelyhesítés igénye mellett a víz pH beállítását is esetleg vegyszerrel kell biztosítani, így az arzén- eltávolításához minimálisan egy, rendszerint azonban két féle vegyszer adagolása szükséges (6. ábra). Az arzén eltávolítás esetében a további vizsgálatok és tapasztalatok fognak véleményt finomítani néhány kérdésben. így a tekintetben, hogy — szükséges-e előzetesen a víz derítése külön berendezésben a szürőterhelés csökkentésére, — a vegyszeradagolás milyen koncentrációkban és milyen egyéb feltételekkel valósuljon meg, — az üledék összegyűjtése, tárolása, hatástalanítása milyen feltételekkel történjen. A vázolt kérdések a jövő feladatait jelentik. Valószínűsíteni kell, hogy a különböző megoldások kisebb nagyobb átfedéssel egymáshoz illeszthetők lesznek és a különböző eltávolítandó komponensek jelenlétéből, azok koncentrációjától, a telepnagyságtól függően más-más megoldásokból lehet az optimális rendszert létrehozni. Már a mangánG

ozm

nntesites Vastalanitijs Vas ,és mangán- As-ment

esltés tolanjtás (esetleg Fe es/

vagyMn) As* 005-0,1 g/m

3 Mn^-ö,2Fe

g

/^;J

a

2 ff r , , , AS'UM *g/nfi • , Fe <3 a/m

3 0,1-0,3 g/m

3 r„- i c _/ i AS'0,1 0,3 q m

3 Fe = 3- 6 g/m

3 >F

e^Í

1

0

v

n

nJ Mn>0,2 g/nr

3 * W 3"' 3 Fln"0,2 g nr Fe-;? a/m

3 A

s'°'

0

6'

u'

1 B/'"' ^0,1-3g/,n' B Fe * 3 g/nt Mn*0,2 g/nr

3 Fe-3-6 g/m' , Fe <3 g/m

3 Mn>0,2g/m

3 As-0,1 OJ g rrr> 2Fe= 3~ 10 gm' Mn>0,2 g ni

3 iszap is toxikus hulladéknak minősül és méginkább a veszélyes hulladék sorába tartozik az arzént tartalmazó iszap. így összegyűjtése, tárolása, sűrítése és megsemmisítése, nyilvánvalóan még fokozottabb figyelmet igényel. Az arzéntartalmú iszap eltávolítása és hatástalanítása mesterséges víztelenítés alkalmazását is indokolja, ill. igényli. Az is feltételezhető, hogy ebben a tekintetben is eltérők lesznek a célszerű megoldások. A nagyobb települések esetében, ahol nagyobb mennyiségű iszap képződik, általában a technológiához kapcsolt víztelenítő berendezések alkalmazása lehet jogosult. Ezzel szemben a kisebb településeknél a hosszabb ideig való tárolás és mobil-berendezésekkel történő víztelenítés, összegyűjtés, és elszállítás lehet a célszerű megoldás. 3.23. Több területen a csapadékképző anyagok mellett a gázmenű anyagok jelenléte is együttes jellemzője az ivóvíznek, azaz egyidejűleg válik szükségessé a gáz-, a vas-, a mangán-, esetleg az arzén, vagy ezek valamelyikének az eltávolítása. A gáznemű és a csapadékképző anyagok eltávolítása tekintetében sajátos feltétel, hogy több részfolyamat közel azonos ill. azonos a beavatkozásokat és berendezéseket igényel. Ebből a szempontból kézenfekvő, hogy a gáz- és csapadékeltávolító berendezések összevontan alakuljanak ki, egy rendszerbe kerüljenek megvalósításra. Ez a törekvés nemcsak kétféle berendezés külön üzemének elmaradását eredményezheti, de a kapcsolódó rendszerekben a hibalehetőség és az üzemi problémák is halmozódva jelentkeznek. Különösen célszerű megoldás ez az 500 és 5000 in

3/d teljesítményű vízművek esetén, amelyek lényegében a vízellátó rendszerek jelentős hányadát teszik ki (7. ábra). 3.24. A csapadék eltávolításon túlmenően további víztisztítási igényekkel is számolni kell. Az ivóvízszabvány korábban a megengedett ammóniatartalmat a rétegvizek esetében nem korlátozta, újabban azonban csak alacsonyabb értékben engedélyezi. Ez a másodlagos hatások felismerésével függ össze. Az ammónia jelenléte különösen a klórozásnál kritikus és kettős szerepe van. Az ammónia eltávolítása meglehetősen nehéz feladat, több megoldás közül, ipari méretben Törésponti klórozással, esetleg aktivszenes deklórozóssal Aktivszenes kezelés (szűrés) Zeolit töltetes kezelés (ioncserés és adszorpciós hatás) * FC>E9/

m ff o o ® • 7. ábra A gázmentesítés és a csapadékos kezelés lehetősége Fig. 7. The possibility of degasification and treatment with precipitation 8. ábra. Az ammónia eltávolítás lehetőségének sémája Fig. 8. Scheme of the removal of ammonia