Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vizek tisztításának időszerű kérdései

193 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Dr. Karácsonyi S.: A felszín alatti vizek tisztítása I. Nyers, dúsító víz kezelése* Előkezelés Csapadékos Egyéb kezelés kezelés Fertatlenifes E CS EH —^-H i • E i i * CS i EH i durvaszures elölevegöztetés esetleg veguszeradoguias elöfertvtienpés nomakfogós ^ I I I I I • I I g k-T-*-— veijyszeres derítés eibbzonos kezeled esetleg utóózorios kezelés aktivszenes kezelés fertotlemtes klórral esetleg, klórral es ózonnal TALAJVIZDUSITAS II Dúsított víz kezelése: Eazmentesítés Csapadékos kezelés Egyíb kezelések Fertőtlenítés CS N0

3 r—I I i "T-I hszensavtaiamtas vas vas-és mangontalanltáe szOredek elhelyezés nitrattalanitas ammóniamentesítés huminonyogok el, távolítása 17- és szaganyagok eltávolítása —r— + i i i klóruzás esetleg azonos kezelés és klörozás 3. ábra. A dúsítással kiegészített partiszűrésű víz tisztításának sémája Fig. 3. Scheme of purification for bank-shore water resources supplemented by enrichment zeg biztosítja még akkor is, lia a víz valamilyen mértékű előtisztítását mesterséges berendezésekkel végezzük. Hazai adottságaink mellett csak a részleges előtisztítással megvalósítandó dúsítás vezethet eredményre és kedvező esetnek minősül, ha az csak előtározással megoldható. A lineáris dúsítással kombinált partiszűrés esetében lényegesen csökken a vízszerzésre igénybeveendő partszakasz, ugyanakkor a vízellátástól függő hozamingadozás kiküszöbölhető, sőt csúcstermeléssel is kialakítható a dúsítás. Mindezeken túlmenően közel állandósuló vízminőséggel számolhatunk, csökken a háttérhatás, amely a tisztítási kérdéseket eleve egyszerűbbé, ill. folyamatosabbá teheti. A talajvízdúsításnál alkalmazandó víztisztítás sajátos kettős feladat. A dúsításra kerülő nyersvíz tisztítása felszíni víztisztítási probléma, míg a dúsítás Gazmentesités Csapadékos Egyéb kezelések Fertőtlenítés kezelés - G Cs Ek ~ i— F Cs Ek ~ i— F rn nijr s/rr.r.íivitüu nitas mrtón eftávolitás vas vas- és mangán arzén (t^set leg vas -és mangánta tanítás) H huminonyogok ammóniamentesítés 4 -ábra. A mélységi vizek komplex tisztításának folyamata Fig. 4. The process of complex water treatment of deep groundwaters után kitermelhető víz esetleges tisztítása tipikusan a felszínalatti vízre jellemző tisztítási feladat. 2.2 Mélységi vizek 2.21. A víztisztítás igénye a rétegvizek esetében is jelentősen növekedett. Ennek keretében most már közel 10 éves múlttal rendelkezik a gázmentesíté$. Mellette új feladatként jelent meg az arzén-, az ammónia-, egyes huminanyagolc csökkentésének, ill. eltávolításának az igénye. Sovtalomtas (mész-agresszív szabad C0

2) m.cr.sz. C0

2 < 10 g/m

3 i lev/viz «10-30 rrf/m

3 ma.sz. COt > 10 g/m

3 Hev/viz- 10-100m

3/rr? L

e t

5 I—L. «..IQ: mv.s7.C0i> 5 g/m

3 1 lev/viz* 5 -10 m

3/m

3. Me tán mentesítés OH/,-0,8-10 dttf/m

3 Hev/viz* 1-10 rr^/rrt

3 ny v Lb Le Kezelendő víz Kezelt víz Levegő (bekevert) Levegő ellenaramban CH

t - 0,8 drrf/m

3 Hev/viz*--1-10 tT?/m

3 "ny •) - CH\ > 0,8 dm

3/mS V Ilev/viz^l-IOm'/m

3 = 10-20 25-45 Kefeterheles: (rr^viz/h/tp kefe) 5. ábra. Mélységi víz gázlalanitása Fig. 5. De gasification of deep groundwaters A vázolt feladatok közül legújabb és pillanatnyilag legégetőbb az arzénmentesítés kérdése. Megoldására nagy lendülettel, több helyen és több irányú közelítéssel került sor. Módszerként egyrészt vegyszeradagolással az arzén csapadékba vitele és hagyományos szűrőkön való kiszűrése, ill. ioncseréléssel az arzén ioncserélőgyantán való felületi megkötése kerül alkalmazásra. Az ammóniamentesítés a mélységi vizek kezelésének újabb feladata. Az ammónia jelenléte régóta ismert, azonban a másodlagos hatások kialakulásában szerepe volt kevéssé ismeretes, ill. tudatos. Mélységi vizeknél az ammóniamentesítés szükségességével inkább számolni kell és arra kell törekedni, hogy a már korábban megkezdett és félüzemi kísérletig előrehaladott megoldási lehetőségek minél előbb tisztázódjanak és gyakorlatban alkalmazható eljárások alakuljanak ki. 2.22. A hévíz használat általában kívül esik az ivóvízellátás témakörén. Az energia mellett azonban az értékes víz hasznosítása is kívánatos és a hőlevétel mellett kívánkozik a víznek használati melegvízként történő igénybevétele. A használati melegvízellátás elkülönített rendszert jelent, azonban a közvetett vagy véletlenszerű emberi fogyasztás lehetősége miatt ki kell elégítem az alapvető ivóvíz minőséget.