Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vizek tisztításának időszerű kérdései

196 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. A felszínalatti vizek tisztításának időszerű kérdései* DR. KARÁCSONYI SÁNDOR** Eötvös Loránd-dijas, a földtudományok kandidátusa 1. Bevezető A vízellátásnál hasznosuló feladatoknál a felszínalatti vizek tisztításának igénye az utóbhi évtizedben ugrásszerűen emelkedett. Ennek a nem várt igénynövekedésnek az okai a következőkben összegezhetők: a) Általánosan csökkent a természetes állapotban közvetlenül felhasználható vízkészlet, egyes területeken gyakorlatilag teljesen el is fogyott. Ennek következtében az újabb igénynek kielégítése eleve csak tisztítással felhasználható víznyerőhelyek igénybevételével történhet. b) Különösen a természeti tényezőkkel kapcsolatban lévő vizeknél, a felszíni szennyezések hatására — a felszínközeli, a partiszűrésű és egyes karsztvizeknél — megnőtt, és jellegében megváltozott a vizek szennyezettsége, egyes esetekben a használhatatlanságig bekövetkezett azok romlása. c) A vizekben lévő komponensek közül egyesek hátrányos, esetenként veszélyes tulajdonságát korábban nem ismertük fel és így utólag és visszamenő hatállyal kellett intézkedni azok megszüntetésére (pl. metántartalom). d) Ugyancsak nem ismertük pontosan a vizek egyes tulajdonságaival összefüggő másodlagos hatásokat és azok károsságát, amelyek következtében a korábban nem korlátozott koncentrációjú komponenseknél szigorúbb feltételeket kell kielégíteni (pl. ammónia). e) Nem volt teljes mértékben tisztázott egyes beavatkozások két irányú hatása (pl. a fertőtlenítés humin anyagok jelenléte esetén), amely szükségessé tette a szerves anyagok egy részének eltávolítását, a fertőtlenítés egyértelműen pozitív hatásának biztosítását. f) Az ivóvíz-vizsgálat fejlődésével olyan kedvezőtlen" komponensek jelenlétére bukkantunk, amelyek eltávolítása nemcsak indokolt, de sürgősen megoldandó feladattá vált (pl. arzén). g) Az egyes beavatkozások következtében szigorúbban kellett megítélni néhány — egyébként tűrhetőnek minősített komponens határértékét, mivel az egyéb beavatkozások miatt azok káros következménye elkerülhetetlenné válik (pl. metán, vas- és mangántartalom). Mindezek eredményeként a víztisztítási igények növekedése egyértelműen jelenkezett és ma úgy ítélhetjük meg, hogy a legtöbb tisztázandó kérdés és a legtöbb égető probléma egyaránt a felszínalatti vizek kezelésének szükségességével függ össze. A felszínalatti vizek tisztításának sajátossága, hogy a víztisztítás idevontakozó feladatai és problémái hosszú időn át másodlagos jelentőségűek voltak. A víztisztítás eredményei, elméleti kérdései és feladatai alig foglalkoztatták a szakembereket. Maguk a problémák is általában utólagosan vetődtek * A MHT X. Vízminőségi Szemináriumán elhangzott előadás. ** Földmérő ós Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. fel és a megfelelő elméleti alapokat nem egyszer nélkülöző, jó esetben egysíkú, empirikus kísérletek képezték a megoldás alapját. Az újabb tisztítási problémákkal összefüggő kísérletezéseknél-és azok előkészítésében már jó irányú szelekció következett be, azonban változatlanul szükséges volna, hogy a felszínalatti vizek tisztításának kérdése a vízellátásban elfoglalt szerepét megközelítően alakuljon. Ez azért is igény, mivel a szemléleti változáshoz aránylag kevés az adaptálható külső szakmai tapasztalat. 2. A felszínalatti vizek minőségének általános megítélése 2.1 Felszínközeli vizek Az átmeneti jellegű vizek esetében a kedvezőtlen vízminőség-változás időszakát éljük. A felszínközeli vizek esetében az elmúlt évtizedben a hazai vízkészletek átértékelése kezdődött és miután ez a kedvezőtlen vízminőség-változás jelenleg is tart, annak a lassításában, egyes területeken a további károsodás kivédhetőségében reménykedhetünk. A jelenlegi helyzetet azonban kedvezőtlen körülmények jellemzik, nevezetesen több jelentős vízbázis létesítésére alkalmas víznyerőterületről lekellett, vagy le kell mondani. Épülő, vagy előkészítés alatt álló vízművesítéseket le kellett állítani és végül egyes esetekben meglévő vízművek kiiktatása is szükségessé vált. Jelen időszakban a vízellátás legkritikusabb kérdoísét a vízkészletek minőségének további változásával kapcsolatos előrebecslés jelenti és ebből eredően a vízszerzési lehetőségek megítélésében bizonytalanság tapasztalható. Az átmeneti vizek közül a talajvíz jellegű, illetve a karsztvizek felszínközeli vízelőfordulása közel azonosan ítélhető, míg ettől eltérő a partiszűrés kérdése. így a továbbiakban a vízminőség, illetve a víztisztítás helyzetét és feladatát a kettős bontásban összegezzük. 2.11. Az egyre kiterjedtebb vízminőség-romlást a természetes védettséget meghaladó szennyeződés jelenti, amely közvetlenül vagy némi késleltetéssel a vízadórétegekbe kerül. Ezeknél jelenleg elsődlegesen — a terület jellegének megfelelően — a szerves szennyezettség a domináns akár a mezőgazdaság, akár a település oldaláról keressük az okokat. A szennyezettség növekedése döntően a nitrát, az ammónia és a kapcsolódó komponensek koncentKációjának növekedésében jelenik meg. De tapasztalható egyes területeken az oxigénfogyasztás- fokozódásából, a víz agresszivitásának átmeneti oldóképességének és ezzel összefüggésben a vas- és mangán-tartalmának növekedése. Ez utóbbi is ugyan kedvezőtlen körülmény azonban hagyományos, rutinjellegű megoldások állnak rendelkezésre, amelyek ha költségtöbblettel is, de a víztisztításra még elfogadható feltétellel