Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Dr. Gabos György: 35 éves a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat
Í94 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Dr. Gabos Gy.: 35 éves az FTV tervezésben dolgozók nagyobb hányada a különféle kutatási és fejlesztési tevékenységnek fokozatosan részese lett, így rászoktak (ill. esetenként rákényszerültek) a termelő tervező munkája melletti kutatási tevékenységre. Ez elvezetett a rendszeres irodalomkutatásra, az irodalmi eredmények kritikai értékelésére, ennek továbbfejlesztéseként, esetenként jelentős új saját eredmények levonására. Kutatási-fejlesztési feladataink általában olyan témák köré csoportosultak, amelyek eredményei közvetlenül a vállalat vizsgálati, tervezési munkáiban felhasználhatók voltak. További előnye ennek a módszernek, hogy a helyszíni, vagy laboratóriumi kísérletet igénylő kutatási-fejlesztési tevékenység operatív feladatokhoz kapcsolva, tehát a beruházási hitelek terhére volt elvégezhető, amely különösen a 60-as és a 70-es évekre volt jellemző. A közművesítés keretében elért fejlesztési tevékenységünket is segítették azok a sajátos körülmények, amelyekkel a tervező szervek közül csak vállalatunk rendelkezik. Ezek közül megemlíthető — a műszeres kútvizsgáló berendezés, — a víz- gázmintavételi és vizsgáló felmérés, — a víztechnológiai mobil-vizsgáló egység, — a geofizika (geoelektrika és szeizmika) a mérnökgeofizikai komplex vizsgálatokhoz. Ezen feltételekkel feladatainkat minden részletre kiterjedően azonos mélységig és megbízhatósággal tudjuk vizsgálni. Kutatásfejlesztési eredményeink közül hasonló feltételekkel kerültek kidolgozásra — a gázmentesítésre kialakított megoldásaink, — az ammónia- és arzén- eltávolítására végzett vizsgálataink, és — a vákuumos rendszerű szennyvízemelésre kifejlesztett eljárásunk, — a geotermikus energia hasznosításhoz kapcsolódó vízkezelési eljárások. Fejlesztési feladatainkat a jövőben is hasonló előkészítéssel és részletes vizsgálatokkal igyekszünk megközelíteni és eredményes megoldásra vinni. A szellemi alkotásoknál maradva említést érdemel, hogy több száz tervezési segédlet, tipizálható megoldás került kidolgozásra, jelentős részük a vízellátás, hidrológia területére vonatkozóan. Kiemelkedő, hogy a vállalat szemléletmódja megalakulásától mind a mai napig szorosan kötődik a kivitelezéshez, az üzemeltetéshez, a terepen végzett megfigyelésekhez, feltárásokhoz. Még a korszerű matematikai-statisztikai vagy más számítógépes módszerek igénybevételével történő tervezés mellett is dominál a természeti környezet megfigyelése, a terepen végzett mérések és kísérletek eredménye. Ez a szemléletmód, a felszerelés, a sokirányú tatapasztalat volt a bázis, amikor a környezetvédelem jelentős kérdéseivel kezdtünk foglalkozni. A toxikus hulladékok minősítésére, az eléhelyezésre szolgáló területek megkeresése, a hulladékelhelyezés műszaki megoldásának megtervezése olyan témák, amelyek a teóriák helyett gondosan előkészített, gyakran huzamos helyszíni megfigyelések és terepvizsgálatok, kísérletek, ehhez kapcsolódó laboratóriumi munka alapján oldható meg legcélszerűbben. A különféle hulladék-lerakóhelyek megkeresésénél a vállalat nem elégszik meg az archív mérnökgeológiai vagy más — térképek nyújtotta eredményekkel, hanem fúrást, próbaszivattyúzást és egy sor más hasonló helyszíni vizsgálatot végez, a hulladékokat különféle vegyészeti laboratóriumaiban részletesen vizsgálja, és csak ezen eredmények birtokában készíti el a hulladék elhelyezési tervét. A vállalat eredményei közé számítható a mérnökgeológiai térképezés korai módszertanának kialakítása, majd — Központi Földtani Hivatal segítségével és útmutatásával — bevezetése. Nem volt könnyű feladat a klasszikus geológiai szemléletet a mérnöki szemlélettel úgy összeeggyeztetni, hogy a jelentős költségráfordítással születő mérnökgeológiai értékelés geológiailag hiteles, jól felépített és szemléletes, ugyanakkor mérnöki szempontból jól használható és kellő megbízhatóságú legyen. Az eddigiekből is következik, hogy sokféle szakember komplex együttműködése szükséges, hogy a vállalat célkitűzése, a népgazdasági igényt és a megbízók által adott feladatokat minél jobban kifejezze. Bár a vállalatunk alapvetően mérnöki tevékenyésget végez, ugyanolyan megbecsüléssel, súllyal dolgoznak a komplex feladaton geodétáink, geológusaink, hidrológusaink, mérnökgeológusaink, geofizikusaink, vegyészeink, elektronikus szakembereink és műszermérnökeink, nem egy esetben közgazdászaink is. Az eszközökben és szellemi kapacitásban összegeződő komplex felkészülés a megalapozója eredményeinknek. Kezdetben belvárosi épületünk udvarán tároltuk eszközeinket. Természetesen ezt a technikai bázist az idő túlhaladta és Kelenföldön korszerű, modern műszaki központot kellett létesíteni, ahol számos laboratórium, javítóműhely, raktár és minden, az eszközök és gépek működtetéséhez szükséges felszerelés és javítóbázis van elhelyezve. Ezt a jelentős fejlesztést még a gazdasági nehézségek előtt sikerrel végrehajtottuk, így már nemzetközi méretekben is korszerűnek "mondható műszaki bázissal rendelkezünk. Kezdettől súlyt helyeztünk a számítástechnika műszaki alkalmazására. A tervező vállalatok közül elsőként rendelkeztünk egy, a maga idején korszerűnek számított TPA számító géppel. A számítástechnika alkalmazásának növekedésével a vállalat arra a véleményre jutott, hogy központi nagy számítógépek helyett kisebb berendezések alkalmazása a célszerű, amelyek jobban megfelelnek az egyes speciális feladatoknak. A feladatok jellege szerint esetenként nagy mennyiségű adatok tárolása, azok állandó forgatása, mozgatása szükséges, máskor a megoldás keresése viszonylag kevés adatból, de bonyolultabb, mélyebb számításokat igényel. Nyilvánvaló, hogy ugyanazon gép e széleskörű feladatok megoldására kevéssé lenne kihasználható, így jelenleg a különféle feladatokhoz alkalmazkodó számítástechnikai felszereléssel, hardwarrel rendelkezünk. Folyamatos az új feladatokhoz tartozó számítástechnikai programok kidolgozása és ugyancsak folyik az egyes műszaki tudományágak számítástechnikai lehetőségeiből