Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Gabos György: 35 éves a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat

Í94 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Dr. Gabos Gy.: 35 éves az FTV tervezésben dolgozók nagyobb hányada a különféle kutatási és fejlesztési tevékenységnek fokozatosan részese lett, így rászoktak (ill. esetenként rá­kényszerültek) a termelő tervező munkája melletti kutatási tevékenységre. Ez elvezetett a rendszeres irodalomkutatásra, az irodalmi eredmények kri­tikai értékelésére, ennek továbbfejlesztéseként, esetenként jelentős új saját eredmények levoná­sára. Kutatási-fejlesztési feladataink általában olyan témák köré csoportosultak, amelyek ered­ményei közvetlenül a vállalat vizsgálati, tervezési munkáiban felhasználhatók voltak. További elő­nye ennek a módszernek, hogy a helyszíni, vagy laboratóriumi kísérletet igénylő kutatási-fejlesz­tési tevékenység operatív feladatokhoz kapcsolva, tehát a beruházási hitelek terhére volt elvégezhető, amely különösen a 60-as és a 70-es évekre volt jel­lemző. A közművesítés keretében elért fejlesztési tevékenységünket is segítették azok a sajátos kö­rülmények, amelyekkel a tervező szervek közül csak vállalatunk rendelkezik. Ezek közül megem­líthető — a műszeres kútvizsgáló berendezés, — a víz- gázmintavételi és vizsgáló felmérés, — a víztechnológiai mobil-vizsgáló egység, — a geofizika (geoelektrika és szeizmika) a mérnökgeofizikai komplex vizsgálatokhoz. Ezen feltételekkel feladatainkat minden részletre kiterjedően azonos mélységig és megbízhatósággal tudjuk vizsgálni. Kutatásfejlesztési eredményeink közül hasonló feltételekkel kerültek kidolgozásra — a gázmentesítésre kialakított megoldásaink, — az ammónia- és arzén- eltávolítására végzett vizsgálataink, és — a vákuumos rendszerű szennyvízemelésre ki­fejlesztett eljárásunk, — a geotermikus energia hasznosításhoz kapcsoló­dó vízkezelési eljárások. Fejlesztési feladatainkat a jövőben is hasonló elő­készítéssel és részletes vizsgálatokkal igyekszünk megközelíteni és eredményes megoldásra vinni. A szellemi alkotásoknál maradva említést ér­demel, hogy több száz tervezési segédlet, tipizál­ható megoldás került kidolgozásra, jelentős ré­szük a vízellátás, hidrológia területére vonatkozó­an. Kiemelkedő, hogy a vállalat szemléletmódja megalakulásától mind a mai napig szorosan kötő­dik a kivitelezéshez, az üzemeltetéshez, a terepen végzett megfigyelésekhez, feltárásokhoz. Még a korszerű matematikai-statisztikai vagy más szá­mítógépes módszerek igénybevételével történő tervezés mellett is dominál a természeti környezet megfigyelése, a terepen végzett mérések és kísér­letek eredménye. Ez a szemléletmód, a felszerelés, a sokirányú ta­tapasztalat volt a bázis, amikor a környezetvédelem jelentős kérdéseivel kezdtünk foglalkozni. A toxi­kus hulladékok minősítésére, az eléhelyezésre szol­gáló területek megkeresése, a hulladékelhelyezés műszaki megoldásának megtervezése olyan témák, amelyek a teóriák helyett gondosan előkészített, gyakran huzamos helyszíni megfigyelések és terep­vizsgálatok, kísérletek, ehhez kapcsolódó labora­tóriumi munka alapján oldható meg legcélszerűb­ben. A különféle hulladék-lerakóhelyek megkere­sésénél a vállalat nem elégszik meg az archív mér­nökgeológiai vagy más — térképek nyújtotta eredményekkel, hanem fúrást, próbaszivattyúzást és egy sor más hasonló helyszíni vizsgálatot végez, a hulladékokat különféle vegyészeti laboratóriuma­iban részletesen vizsgálja, és csak ezen eredmények birtokában készíti el a hulladék elhelyezési tervét. A vállalat eredményei közé számítható a mér­nökgeológiai térképezés korai módszertanának kialakítása, majd — Központi Földtani Hivatal segítségével és útmutatásával — bevezetése. Nem volt könnyű feladat a klasszikus geológiai szem­léletet a mérnöki szemlélettel úgy összeeggyeztetni, hogy a jelentős költségráfordítással születő mér­nökgeológiai értékelés geológiailag hiteles, jól fel­épített és szemléletes, ugyanakkor mérnöki szem­pontból jól használható és kellő megbízhatóságú legyen. Az eddigiekből is következik, hogy sokféle szak­ember komplex együttműködése szükséges, hogy a vállalat célkitűzése, a népgazdasági igényt és a megbízók által adott feladatokat minél jobban ki­fejezze. Bár a vállalatunk alapvetően mérnöki te­vékenyésget végez, ugyanolyan megbecsüléssel, súllyal dolgoznak a komplex feladaton geodétáink, geológusaink, hidrológusaink, mérnökgeológu­saink, geofizikusaink, vegyészeink, elektronikus szakembereink és műszermérnökeink, nem egy esetben közgazdászaink is. Az eszközökben és szellemi kapacitásban összegeződő komplex fel­készülés a megalapozója eredményeinknek. Kezdetben belvárosi épületünk udvarán tárol­tuk eszközeinket. Természetesen ezt a technikai bázist az idő túlhaladta és Kelenföldön korszerű, modern műszaki központot kellett létesíteni, ahol számos laboratórium, javítóműhely, raktár és minden, az eszközök és gépek működtetéséhez szükséges felszerelés és javítóbázis van elhelyezve. Ezt a jelentős fejlesztést még a gazdasági nehéz­ségek előtt sikerrel végrehajtottuk, így már nem­zetközi méretekben is korszerűnek "mondható műszaki bázissal rendelkezünk. Kezdettől súlyt helyeztünk a számítástechnika műszaki alkalmazására. A tervező vállalatok közül elsőként rendelkeztünk egy, a maga idején kor­szerűnek számított TPA számító géppel. A szá­mítástechnika alkalmazásának növekedésével a vállalat arra a véleményre jutott, hogy központi nagy számítógépek helyett kisebb berendezések alkalmazása a célszerű, amelyek jobban megfelel­nek az egyes speciális feladatoknak. A feladatok jellege szerint esetenként nagy mennyiségű adatok tárolása, azok állandó forgatása, mozgatása szük­séges, máskor a megoldás keresése viszonylag ke­vés adatból, de bonyolultabb, mélyebb számítá­sokat igényel. Nyilvánvaló, hogy ugyanazon gép e széleskörű feladatok megoldására kevéssé lenne kihasználható, így jelenleg a különféle feladatok­hoz alkalmazkodó számítástechnikai felszereléssel, hardwarrel rendelkezünk. Folyamatos az új fel­adatokhoz tartozó számítástechnikai programok kidolgozása és ugyancsak folyik az egyes műszaki tudományágak számítástechnikai lehetőségeiből

Next

/
Thumbnails
Contents