Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

186 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Gorzó Gy.—Kiss G.: Néhány heterocisztás 4. A vízvirágzás egyidejűleg a víz kemizmusában is extrém változásokat okozott (pH eltolódás, mészkiválás, kémiai rétegződés). A vízvirágzás előtt a különböző módszerekkel mért baktériumszám, az összesíraszám, az összalgaszám és a klorof il l a feltűnően alacsony volt. A vízvirágzás után a baktéiumszám és az összesíraszám ugrásszerűen megnőtt. A cianobaktériumok tömeges jelentkezésével egyidőben a nitrifikálók száma alacsony, ugyanakkor a denitrifikálók száma igen magas volt. Az ammonifikálók száma a vízben nagy, az iszapban alacsony értéket mutatott. 5. A vízvirágzáskor a szervetlen oldott N és P hányadosa erősen lecsökkent (<5) a klorofill-a és a klorofill-b hányadosa nőtt (> 2). A felsorolt jelenségek lehetővé tették a gyakorlat számára a rövidtávú prognosztizálhatóságot. IRODALOM [1] Felföldy L.: Biológiai vízminősítés. VIZDOK. (1974). [2] Gorzó Gy., Kiss O.: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai. Vízügyi Közlemények, 1984.4.füzet [3] Herodek S.: Recent results of phytoplankton research in Lake Balaton. Annál. Biol. Tihany. 44 : 181—198. (1977). [4] Herodek S.: Biochemical processes in Lake Balaton. In Eutrophication of Shallow Lakes: Modelling and Management, HASA: 101—146. (1983). [5] Hortobágyi T.—Kárpáti I.: Vízvirágzás a Keszthelvi öböíben. Georgikon II. 4: 12—14. (1966). 16] KGST. IV. Mikrobiológia. (1975). Budapest. [7] KGST. I—

II. Kémiai módszerek (1975). Budapest. [8] Oláh J. : A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban. Hidr. Közlöny. 53: 348— 356. (1973). [9] Oláh J., M. I. El Samra, M. A. Abdel Moneim, Tóth L. és Vörös L.: Nitrogénkötés halhústermelő agroekoszisztémában. HAKI. Szarvas. (1981). [10] Poehon J.: Manual technique d'analyse mikrobiológique du sd. Masson Co. Paris. (1954). [11] Szegi •/.. Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mg. Kiadó. (1979). Budapest. [12] Tamás G.: The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960 s. Annal. Biol. Tihany. 41: 323—342. (1974). [ 13J Tóth F., Vörös L. és Németh J.: A-klorofill és fitoplankton vizsgálatok a Balatonon. Balatoni Ankét, Keszthely 1976. 1.3/30 : 1—11. (1976). [14] Tóth L.: A Balaton vízminőségi vizsgálata. VITUKI kiadvány 49—55. (1976). Budapest. [15] Vörös L.: A fitoplanktou mennyiségének és összetételének változása a Balatonban. Magyar Hidr. Társ. Országos Vándorgyűlés. Keszthely. 1979. III. A. 16 : 1—10. (1979). [16] Vörös L.: A Balaton fitoplanktonja 1976-ban. Bot. Közi. (1979). [17J Vörös L., Vizkelety É., Tóth F. és Németh ./.: Trofitás vizsgálatok a Balaton Keszthelyi-medencéjében 1979-ben. Hidr. Közi. 9. sz. (1983). Popiilationsdynaiuik einiger Heterozysten-Zyaiiobakterien im Balaton Gorzó, Gy.—Kiss, G. 1983 wurde in der Längsachse des Balaton (au den Probenahmestellen 1—17) zwei wöchentlich, bzw. im Juli und August in den Seebuchten von Keszthely und Szigliget noch häufiger, die Populationsdynamik von sechs Heterozysten-Zyanobakterien erfasst. Unsere Erhebungen sind

: 1. Am 27. 07. stiegen 20—50% der Biomasse (3,9— 9,3 mg/1) von Anabaena spiroides der Wassersäule in den Seebuchten zu Keszthely und Szigliget an die Wasseroberfläche hoch (Biomasse: 61—95 mg/m

3) und führte einen spektakulären Wasserflos herbei, klar bestätigt durch den gemessenen Chlorphyll-a -— Gehalt (170—271 mg/m

3). Bei einem Hochschwimmen von ähnlichem Ausmass im Juli

—August konnte A. spiroides bereits mit einer sehr niedrigen Biomasse (1,7— 2,5 mg/I) ebenfalls eine spektakuläre Wasserblüte (Chlorphyll-a

: 100 mg/m

3) erzeugen. Am 27. 07. zeigten A. scheremetievi eine der A. spiroides ähnliche, A. aphanizomenoides hingegen eine inverse Schichtung. Zur gleichen Zeit hatte das Vorkommen der Anabaenopsis raciborskii und der zwei Aphanizomenon Specios in der Wassersäule einen diffusen Charakter. 2. Den See als Ganzes betrachtet wurde erhoben, dass die hochschwimmenden Hetrozysten-Zyanobakterien zuerst stets in den westlichen Seebuchten massenhaft auftraten, nachher aber mit geringer Verzögerung auch in der Seebucht zu Balatonszemes. Die in der Wassersäule diffus vorhandenen Spezieskamen in wetet-östlicher Richtung traten entweder stark verzögert mit grosser Biomasse (Anabaenopsis raciborskii) oder gleichzeitig überall mit geriger Biomasse (Aphanizomenon spp.) auf. Die wellenartige west-östliche Verzögerung wurde auch nach der Erscheinung eines im See neuen HoterozystenZyanobakteriums (Anabaenopsis raciborskii) beobachtet. 3. Die Populationsdynamik der Heterozysten-Zyanobakterien zeigte in den Jahren 1978, 1979 und 1983 viel Ähnlichkeit; die Messungen dieser, drei Jahre erwiesen eine saisonale „Sukzession" der Raumgewinnung der Heterozysten-Zyanobakterienartcn. Emlékülés dr. Lászlóffy Wolilemár halálának első évfordulóján (Budapest, 1985. január 17.) A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1985. január 17-i ülésén az egy évvel azelőtt elhunyt egykori elnökének, dr. Lászlóffy Woldemárnak életére és munkásságára emlékezett. Tanítványai és tisztelői méltatták személyét, tevékenységét és a magyar, valamint a külföldi hidrológia fejlődésére gyakorolt hatását. Az ülésen rövid emélkezóst tartott: Marczoll Ferenc, dr. Domokos Miklós, dr. Csermák Béla, Csobok Veronika (emlékezését távollétében felolvasta: Fehér László), dr. Starosolszky Ödön, dr. Szesztay Károly és dr. Zsuffsi István (emlékezését távollétében felolvasta: dr. Kontur István). Az emlékezések az életrajzi jellegű adatok ismertetésén túl külön is értékelték dr. Lászlóffy Woldemár Tiszáról írott, 1982-ben megjelent monográfiáját, a vízgazdálkodás megszervezéséről, a vízsebességmérésről, a bukókkal vaió vízhozammérésről és a folyami jegesedésről írott tanulmányait, nemkülönben a vízügyi könyvtár fejlesztésében kifejtett sokrétű munkásságát. Az előadás céljára elékszített emlékezések kiegészítéseként még hozzászólást tett: Fehér Léiszló, dr. Szöllösi-Nagy András (távollétében felolvasta: Bálint Gábor) és dr. Szesztay András, valamint dr. Szepessy József. Az ülés elnöke dr. Starosolszky Ödön volt. Az ülés szép megszervezéséért dr. Koutur Istvánt illeti dicséret. Az ülés befejeztével a résztvevők a budapesti, Farkasréti temetőben koszorút helyeztek el dr. Lászlóffy Woldemár sírján. V. I.