Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Gorzó György–Kiss Gábor: Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban

184 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Gorzó Gy.—Kiss G.: Néhány heterocisztás dult. 7.18-án a Szemesi, á Szigligeti és a Keszthelyi medencében az Aphanizomenon issatsehenkoi,majd a 8. hó közepéig az A. flos-aquae volt nagyobb mennyiségben. A 8. hó végén ismét vagy csak az A. issatschenkoi, vagy a két cianobaktérium együttesen fordult elő több kisebb, 2-3 mg/l alatti biomaszsza maximummal. Az A. f los-aquae a 8-9. hóban az egész tóra, míg az A. issatschenkoi főként a Szigligeti és a Keszthelyi medencére volt jellemző. Az Anabaenopsis raciborskii (4. ábra) a Keszthelyi medencében kis mennyiségben már a 7.18-i mintákban előfordult. 8.01-re a Szigligeti és a Szemesi medencében is megjelent. A maximumait későn, a többi cianobaktérium degradációja után, a 9. hó második felében mértük. Az A. raciborskii biomasszájának 1983-as maximális értékei elmaradtak ugyan az előző évitől, de még így is ez a cianobaktérium produkálta a Balatonban a legnagyobb biomasszát (12,1 mg/l). Tömeges pusztulásának oka a 10. hó második felében bekövetkezett erőteljes lehűlés (vízhőfok: 10—13 °C) lehetett. A 6 heterocisztás cianobaktérium faj térbeli előfordulása tehát korántsem azonos. Három speciesz a tó egészére, három pedig csak az eutrófabb részekre jellemző. A vizsgálatok alapján úgy látszik, hogy az 1983-ban felszíni vízvirágzást okozó specieszek (Anabaena spiroides és A. scheremetievi) elterjedése a Balatonban csak bizonyos területekre korlátozódott. A víztérben vertikálisan nem mozgó és inverz rétegződést mutató specieszek (Anabaenopsis raciborskii és Anabaena aphanizomenoides) nyugatról keletre haladva (ebben az irányban mintegy késve) az egész tó területét meghódították. Ezzel szemben az Aphanizomenon specieszek jelentkezése időben és térben diffúz jellegű volt. Mintavételi helyek: 16. 17. 10. 8. 3. A. flos-aquae -< 1 >A. raciborskii • ->A. aphanizomenoides >A. issatschenkoi -< >A. spiroides >A. scheremetievi ->(Az időbeli késést a nyilak iránya jelzi!) Az 1982-es évi katasztrofális méretű vízvirágzásból az Anabaena specieszek szinte teljesen kimaradtak, míg az Anabaenopsis raciborskii már a 7. hó elején tömegesen jelentkezett. 1979-ben és 1983-ban feltehetően az Anabaena fajok tömeges 7. havi előfordulása miatt, az Anabaenopsis raciborskii csak a 9. és a 10. hónapban mutatkozott jelentősebb mennyiségben. Az Aphanizomenon specieszek 7. hó előtt és a 8. hóban fordultak elő nagy biomasszával. Az egyes heterocisztás cianobaktériumok megjelenésében és biomasszájuk maximumaiban tapasztalt szabályos időrendi megoszlás e szervezetek határozott szezonális „szukcesszióját" bizonyítják: 5—6. hó hó 8. hó 9—10. hó 3. Többéves hosszútávú változások a tó. cianobaktérium közösségében: A Keszthelyi medencében 6 heterocisztás cianobaktérium maximális együttes biomasszája 1978 és 1983 között az alábbiak szerint alakult: 1978 1979 1080 1981 1982 1983 A. spiroides 9,6 + 2,1 5,2 + 9,3 A. aphanizomenoides — 2,0 — — 8,8 A. scheremetievi —• —• — — — -fA. flos-aquae 9,3 15,6 4,0 10,9 13,5* 2,3 A. issatschenkoi 4,9 5,6 + 1,3 3,0* 2,1 A. raciborskii + 15,5 + 1.6 59,5 12,1 (*: Kevés fonalon van heterociszta; -(-: 1 mg/l-nél kisebb mennyiségben fordult elő) Aphanizo- Anabaena Aphanizo- Anabaemenon - spiroides, menőn flos- nopsisraciflos-aquae aphanizo- aquae, issat- borskii menoides sehen koi A heterocisztás cianobaktériumokat időben rendszerint megelőzi a Lyngbya limnetica. Utána, viszonylag kis biomasszával szintén nem heterocisztás Oscillatoria spp. fordulnak elő. A szezonális változások mellett alapvetőnek látszanak az interspecifikus hatások is. Az Anabaena spiroides 1982. évi hiánya az Anabaenopsis raciborskii korai ós nagyobb denzitását eredményezte. Az utóbbi cianobaktérium nagy biomasszája esetén más heterocisztás cianobaktériumok rendszerint hiányoznak. Az Anabaena spiroides és az A. aphanizomenoides koegzisztenciája feltehetően nem csak az inverz rétegződés következtében lehetséges. Akkorábban kodomináns Aphanizomenon specieszek biomasszája az Anabaena spiroides és az Anabaenopsis raciborskii tömeges jelentkezésekor degradálódik. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az utóbbi két cianobaktérium denzitásnövekedésének előfeltétele az Aphanizomenon specieszek korábbi jelenléte. A többéves változásokat figyelembe véve megállapítható, hogy a tóban egy új heterocisztás cianobaktérium elsőnek rendszerint csak a Keszthelyi medencében jelentkezik és a teljes tóra kiterjedő inváziója csak a következő években történik meg. Az Anabaenopsis raciborskii 1978-ban (8—9. hó) már előfordult a 15. és 16. mvh.-eri és még ezévben a 17. mvh.-en is megtaláltuk. 1979-ben a Keszthelyi és Szigligeti medence kodomináns faja volt, de már az egész tó területén jelentkezett. 1982-ben katasztrofális vízvirágzást okozott. Populációjának a szezonális hossz-szelvény menti keleti irányú inváziója tehát több éves viszonylatban is megfigyelhető. 4. A vízvirágzást kisérő egyéb változások, a vízvirágzás prognosztizá/.hatósága : A kémiai változások közül legszembetűnőbb az Anabaena spiroides virágzásakor 7.27-én a pH értékek extrém növekedése volt a felszíni 10 cm-es vízrétegben (pH: 9,4—9,7), illetve ekkor a pH erőteljes vertikális csökkenése (fenék pH: 7,5—7,9).