Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Pannonhalmi Miklós–Várday Nándor–Horváth Lajos: Mosószerek részesedése a települési szennyvizek foszforterhelésében
176 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisnov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás Mosószerek részesedése a települési szennyvizek foszforterhelésében PANNONHALMI MIKLÓ S*—V Á K I) A Y NÄNDO K*—H O It V k T H LAJOS* A felszíni vizek eutrofizációjának egyik oka a foszforterhelés növekedése. Állandó foszforterhelést jelentenek a túlnyomórészt pontszerű bevezetésként jelentkező települési szennyvizek és egyes ipari szennyvizek. Jelentős ezen kívül a mezőgazdaság főleg diffúz jellegű foszforterhelése is. Mivel a pontszerű szennyezések csökkentése, ill. szabályozása lényegesen könnyebb feladat mint a diffúz szennyezések visszatartása, kézenfekvő, hogy a foszforterhelés csökkentésének lehetőségét először a közcsatornákon keresztül elvezetett települési szennyvizeknél célszerű megvizsgálni. Erre két út kínálkozik: aj harmadfokú szennyvíztisztítás (foszforkicsapás) b) a háztartásokban használt vegyianyagok (mosó és tisztítószerek) foszfortartalmának csökkentése, ill. teljes kiváltása. A második alternatíva kidolgozására — a vonatkozó irodalom áttekintése mellett [1, 2, 3, 4, 5, 6] — szükségesnek látszott a hazai viszonyok feltárására vizsgálatsorozatot végezni, mivel a hazai mosószerek összetétele és a felhasználási szokások a külföldiektől eltérnek. A téma kidolgozásával VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézete alvállalkozóként az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. 1. Települési szennyvíz foszforterhelése A tanulmány elkészítéséhez szükségessé vált, egy kizárólag települési szennyvizet szállító) közcsatorna több napos óránkénti gyakoriságú vizsgálata, a különböző foszforformák meghatározására. Vizsgálatainkat az összefüggések pontosítására kiterjesztettük a detergensekre, valamint a szennyvíz szervesanyag-tartalmát jellemző oxigénfogyasztás (KOI, () meghatározásra is. 2. Módszer Vizsgálatainkat Győr egyik új lakótelepén végeztük, ahol a mintavételre kijelölt csatornaág 2304 lakás kb. 8500 fő szennyvizét gyűjti össze. A mintavétel időszakának meghatározásánál abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az 5 napos munkahétből adódóan különbözik a hétköznapi és hétvégi moszószer-felhasználás. A mintavételezést 1983. június 2-án csütörtökön 12 órakor kezdtük meg és 1983. június 5-én vasárnap 24 órakor fejeztük be. Ez idő alatt egy Rock and Taylor tip. automata mintavevővel 84 db. óránkénti átlagmintát vettünk. A szennyvízminták feldolgozását a Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában folyamatosan végeztük. Meghatározásra kerültek a vonatkozó szabványok szerint a következő komponensek : * Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr. — kémiai oxigénigény (KOI d), — anionaktív detergens (ANA det.), — összes foszfor, — összes szervetlen foszfor, — összes oldott foszfor, — összes oldott szervetlen foszfor, — oldott orto foszfát (reaktív) foszfor. Csapadék csak a mintavétel utolsó órájában volt egy 15 perces zápor formájában, a napi átlaghőmérséklet és relatív páratartalom alakulását az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat csütörtök péntek szombat vasárnap Napi átlag hőmérséklet 22,4 °C 21,4 °C 22,1 °C 23,4 °C Relatív páratartalom 56% 66% 58% 62% A terhelés-vizsgálatok hoz szükséges szennyvízmennyiséget a mintavételezés térségében lévő egyik 10 emeletes — 88 lakásos — lakótömb vízórájának óránként leolvasott vízfelhasználás értékéből extra poláltuk, figyelembe véve a felhasználás és lefolyás között jelentkező tartózkodási időt is. 3. Eredmények, értékelésük Meghatároztuk a felsorolt komponensek koncentrációértékeit, terhelési értékeit és azok időbeni alakulását. A vizsgált komponensek koncentráció és terhelésviszonyai az alábbiak: 4.1. Kémiai oxigénigény (KOI,i) A szennyvíz szervesanyag tartalma a lakótelepeinkre jellemző alacsonyabb értékű, ingadozása az életvitel ritmusához igazodó (1. ábra). 500 1,00 300 100 Csütörtök I Péntek Szombat Vasárnap I /. ábra. KOI koncentráció alakulása az idő függvényében Abb. 1. Zeitlicher Verlauf der CS B-Konzentration
