Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - P. Princz–T. Kohonen: A VITUKI-ban kialakított vízminőségi monitorok finnországi terepvizsgálata
174 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. P. Princz—T. Kohonen: Vízminőségi monitorok Terepvizsgálatok A két készüléket a Vesihallitus egyik mobil típusú monitorállomásán helyeztük üzembe, amely a próbaüzem alatt a Loimijoki folyón üzemelt. A vízfolyásról, ill. a márőállomás telepítési helyéről az alábbiakat szükséges elmondani: — A folyó átlagos vízhozama 2—3 m 3/s. — A vízfolyás jelentősebb szennyezői Forssa város kommunális és kezelt textil, fém, valamint cukor ipari szennyvizei, továbbá Jokioinen település kommunális szennyvize. — A mérőállomás telepítési helye Forssa alatt kb. 10 km, Jokioinen alatt kb. 1 km. A készülékek vízminta ellátását az állomáson üzemelő Philips monitor elfolyójáról biztosítottuk. Bár az alkalmazott mérési elv a vízminta szűrését egyik készülék esetében sem teszi szükségessé, a dugulások elkerülése érdekében a vízmintát Technicon (tip. 178-3085-01) szűrővel szűrtük. A műszerek működését 3—4 naponként ellenőriztük. Az ellenőrzések alkalmával kicseréltük a szűrőt és pótoltuk az elektródok töltőoldat veszteségét. A perisztaltikus pumpák csöveit heti gyakorisággal cseréltük. A vizsgálatsorozat ideje alatt az elektród-membránok cseréje nem vált szükségessé. A készülékek — terepvizsgálatot megelőző — laboratóriumi üzemeltetése során több probléma merült fel a perisztaltikus pumpákkal kapcsolatban. Bár a problémák jelentős részét sikerült megoldani finn gyártmányú alkatrészekkel, a terepvizsgálatok során jelentkezett meghibásodások és adatveszteségek kizárólag a pumpák nem megfelelő működésére vezethetők vissza. A készülékek egyéb egységei a próbaüzem során rendeltetésszerűen működtek. A készülékek által mért adatok megbízhatóságát a terepvizsgálatokká] párhuzamosan végzett laboratóriumi elemzésekkel ellenőriztük. A TOG Monitor esetében jó egyezést tapasztaltunk míg az Ammontest készülék esetében a laboratóriumi mérések eredményei 10—15%-kal nagyobbnak bizonyultak a monitor által mért értékeknél. Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy míg az Ammontest készülék érzéketlen a zavaró komponensekre, addig a folyó magas szervesanyag tartalma a laboratóriumi kolorimetriás] módszer esetében pozitív hibát idézhetett elő. Mérési adatok vízminőségi információ tartalma A próbaüzem során gyűjtött mérési adatok mindkét paraméter vonatkozásában hol rendszeres, hol rendszertelen ingadozást mutatnak. Az Ammontest és a TOC monitorok által mért vízminőségi adatokat, valamint a mobil állomás Philips monitora által az approbáció során mért oldott oxigén értékeket a 3. és 4. ábrán mutatjuk be. A július és augusztus hónapokban észlelt vízminőség változások az alábbiakkal magyarázhatók; Forssa város tisztított szennyvizét a Loimijoki folyóra telepített duzzasztómű felett vezetik a vízfolyásba . A város vasüzeme — amely saját vízerőművel rendelkezik — a munkaidőn kívüli időszakban természetes túlfolyóként üzemel a duzzasztóműnél, és mint ilyen, jó levegőztetési viszonyokat biztosít. Amikor a reggeli órákban a termelés megindul a gyárban — a nagyobb energiaigény miatt — a szennyezett folyóvizet zárt csatornánk a gyár vízerőművén vezetik keresztül, kiiktatva ezzel a duzzasztómű természetes levegőztető, azaz vízminőségjavító hatását. A munkaidő befejezésével a folyóvizet ismételten közvetlenül a duzzasztóműbe vezetik, aminek következtében a vízminőség újból javuló tendenciát mutat. A július vége és augusztus eleje közötti időszakban tapasztalt jelentős vízminőségbeli különbségek és változások azzal magyarázhatók, hogy július a lakosság körében a nyári üdülések, az iparban pedig a szabadságolások és leállások hónapja. Mint a 3. ábrán láthatjuk, július utosó napjában az oldott oxigén koncentráció értéke egyenletesen magas, az ammónia koncentráció értéke pedig egyenletesen alacsony érték, ami kedvező vízminőségi viszonyokra utal. Augusztusban, amikor viszszaállt a szokásos munkarend a vízminőségi jellemzők napi és napszakonkénti periodicitást mutatnak. A legjelentősebb változásokat az oldott oxigén és az ammónia koncentráció értékekben tapasztaltuk. A 3. ábrán jól látható a két vízminőségi paraméter közti szoros összefüggés. A TOC és a Philips monitorral folyamatosan mért vezetőképesség és zavarosság értékek szintén napi változásokat mutatnak. A folyó magas „háttér" szerves szennyezettsége következtében a .TOC értékek ingadozása az alapértékhez viszonyítva nem volt- olyan mértékű, mint az ammónia esetében. Az 1083. nyarán végzett automatikus vízminőség ellenőrzést megelőző időszakban a helyi vízügyi igazgatóság — a hagyományos, helyszíni mintavételezésen és az azt követő laboratóriumi analízisen alapuló — vizsgálatok alapján nem talált semmiféle szabályos, vagy egyéb veszélyes jellegű periodicitásokat a vízminőségben. A Loimijoki folyó esetében az adott helyen az oldott oxigén mérése elegendő információt szolgáltat a vízminőségről, vízellátási célokra azonban szükséges az egyes vízminőségi jellemzők időbeli alakulásának ismerete is. Erre a célra az ammónia és a TOC monitorok adatai igen jól használhatók. Összefoglalás A YITUKI-ban kialakított Ammontest és TOC monitorok finnországi approbációja sikeresnek mondható. A készülékek a vizsgálati időszak jelentős részében megbízhatóan működtek, a mérési adatok jó egyezést mutattak a kontroll mérések eredményeivel. A Loimijoki folyón végzett folyamatos adatgyűjtés igazolta az ammónia és a TOC tartalom folyamatos ellenőrzésének fontosságát, a megfelelő monitorok finnországi alkalmazásának szükségességét.
