Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Dr. Balázs D. Oszkár: Bevonat vizsgálatok vízművekben
170 Hidrológiai Közlöny 1985. .?. sz. Dr. Balázs D. O.: Bevonat vizsgálatok A mesterséges aJzatainkon elsőként a vasbaktériumok telepedtek meg. Később előfordultak kovaalgák, fonálférgek, csillósok, gyökérlábúak. Eredményeink alapján szükségesnek látjuk a technológiai és higiéniai problémákat okozó bevonat és élőbevonat rendszeres eltávolítását, A tározók vizét használó Vízművekben a bevonatképződés nagyságrendben megegyezik a tározók alsóbb rétegeiben mért bevonat kiválással. Összetételében az oxidatívabb körülmények miatt kis mértékben emelkedik a mangán aránya. A téli időszakban a káliumper manga nát adagolás hatására erősödik a bevonatképződés. A vízművek műtárgyaiba helyezett alzatokon csökken a biotekton szervezeteinek egyedszáma, de összetételében megváltozik a tározókban észleltekhez képest, mivel előtérbe kerülnek a Centrales rend kovamoszatai. A tiszta vizes medencékben élő heterotróf szervezetek (Ciliata) a hálózat másodlagos szennyeződésére figyelmeztetnek. • ÍK ODA LOM [1 | Benedel', P., Valló, S., (197(5): Víztisztítás—szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. p.: 22—390.' [2] Dorff, P. (1934): Die Eisenorganismen. Verl. Gustav, Fischer. Jena , p. 1 —(SO. [3] Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.: 1—2(5(5. [41 Hajdú, L. (1977): Szemelvények az algakutatás eredményeiből és feladataiból. In Csaba, Oy. (szerk): A biológia aktuális problémái 10., p.: 43— 109. [5] Károly, K., Schiefner, A'., Sornosi, Oy., Könnyű, L., (1979): A Szentendrei Regionális Vízmű biológiai szennyeződésének higiénés tapasztalatai. MHT. XX. Balatoni Közeg. Napok, Siófok. [15] Kljacsko, V. A., Apelcin, fi]., (1976): Természetes vizek tisztítása. VIZDOK, Budapest, p.: 1—711. [7] Kollár, Oy., (1975): Hozzászólás „A vízminőségének romlása. . .". Hidrológiai Közlöny, 55/2., p.: 67—68. [8] Mcheus, J. (1980): Considerations biologiques générales relatives au eaptage, au traitament et á la distribution d' eau potable. Techn. Eau N° 400., p.: 11—28. [9] Ötlős, G., (1975): A víz minőségének romlása a vízelosztó rendszerben. Hidrol. Közi., 55/2., p.: 59— 64. [10J öttős, G., (szerk.), (1976): Vízellátás és csatornázás kémiája és biológiája. Kézirat, Budapest, p.: 1— 274. [11] Round, F. fi]. (1962): The application of Diatom ecology to water pollution and purification. Biological Problems in Water Pollution, 3. Seminar., p. : 29—33. [12] Schiefner, K., (1981): Az ivóvízminőség romlása, okainak felderítése biológiai módszerek segítségével. Ilidr. Közi. 61/5., p.: 225—229. [13] Sebestyén, O. (1963): Ori Urnatella gracilis Leidy (Kamptozoa fori) and its occurence in an industrial waterworks fed by Danube water in Hungary. Acta Zool. Acad. Sei. Hung. 8., p.: 435—448. [14] Smith, S. (1980): A layman' s guide to iron bacteria problems in wells. Water. Well. Journal 34/6., p.: 40—42. [15] Szabó, / J. (1970): A mikrohordalék vizsgálatok jelentősége, az ivó- és ipari vízellátásban. I. Vízm. és Víztechn. Kongr. Budapest. [16| Török, P. (1961): Vízvezetékek biológiai vizsgálata. Hidr. Közi. 5. [17] Zemljanuhin, A. A., Csűrik ova, V., Platonova, 1'., Paenko, N., Artemova, fi]., (1980): Ob uszloviak v razvitya bioobsasztanyij gorodszkoj vodoprovodnaj s/.etyi. Oigiena i Szanit. p.: 76—77. Untersuchungen von Belägen in Wasserwerken Dr. Balázs D. Oszkár In Trinkwassersystemen bilden häufig die an den Wandungen der Bauwerke lebenden Organismen die Grundlage von sekundären Verunreinigungen [7, 12]. Auch an der Korrosion von inneren Rohrwandungen können sie Anteil haben. | I4|. An den lebenden Belägen durchführten wir technologische und hygienische Analysenin Wasserwerken, die miteisen-manganhaltigem Grundwasser (Miskolc, Spitzenwasserwerk Ost), bzw. mit dreierlei Oberflächenwasser beschickt waren (aus den Trinkwassersperren Lázbérc, Köszörű völgy, Komravölgy). An verschiedenen Bauwerken untersuchten, wir die Intensität der Belagbildung, die chemische Zusammensetzung, den qualitativen Aufbau des Biotektons. Das rohe Grundwasser des Spitzenwasserwerks hat hohen Gehalt an Eisen, Mangan, Kalzium und Kohlensäure, ein neutrales pH. Nach Belüftung tritt kräftige Wassersteinausfälllmg ein, mit erheblichem Anteil von Kise- und Manganionen. Am intensivsten gestaltet sich der l'ro/.ess in der Leitung zwischen Reaktoren und Schnellfiltern sowie an den Filtern, an den einzelnen Filtern jedoch in wesentlich unterschiedlichem Mass. Die belagbildende Ausscheidung wurde auch im Klar Wasserbehälter beobachtet. An künstlichen Unterlagen siedelten sich zuerst Eisenbakterien an. Später erschienen auch Kieselalgen, Bandwürmer, Kreisel tierchen, Wurzelfüssler. Anhand unserer Ergebnisse erachten wir für erforderlich die systematisch,e Entfernung der technologische und hygienische Probleme herbeiführenden Beläge und lebenden Beläge. In den aus Speicherseen beschickten Wasserwerken stimmt die Belagsbildung mit der in den unteren Speicherschichten gemessenen Belagbildung in der Grössenordnung überein; Hinsichtlich Zusammensetzung wächst zufolge der stärker Oxydativen Verhältnisse der Mangananteil geringfügig. In der Winterperiode wird auf Einfluss der Kaliumpermanagantzugabe die Belagoildung kräftiger. In den in die Bauwerke von Wasserwerken verlegten verkleidenden-Unterlagen ist die Taxonenzahl der Biotekton-Organismen kleiner und auch die Zusammensetzung ist anders, als in den Speichrseen beobachtet, da die Kieselalgen der Ordo Centrales in den Vordergrund treten. Die in den Reinwasserbehälten lebenden heterotrophen Organismen (Ciliata) machen auf eine sekundäre Verunreinigung des Netzes aufmerksam.
