Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Balázs D. Oszkár: Bevonat vizsgálatok vízművekben

Dr. Balázs Ü. O.: Bevonat vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 165 felelőbbnek találtuk az üveg tárgylemezeket. Emellett a szűrők és víztárolók faláról víztelenítés esetén kapartunk le bevonataink vizsgálatai céljára anyagot. A vízművekben levő bevonat- és élőbevonat vizsgálatát tájékozódó céllal 1980-ban a Csúesvízmííben kezdtük meg. Az egyes műtárgyakban folyó bevonatképződés intenzitásnak összehasonlítására 1982 májustól — novemberig üveg tárgylemezeket használtunk. A Lázbérci Vízműben szintén fehér csempét és üveg tárgylemezeket használtunk. A Köszörűvölgyi Vízmű csempézett falán levő régebbi bevonatból 1982 IT. hó 3-án vettünk mintát, aminek eredménye (6. táblásat) indokolttá tette, hogy az 1. sz. szűrőbe s az egyik víztároló medencébe üveg lemezeket helyezzünk. Ezeket 1982 áprilisában rögzítettük. A Mihálygergei Vízműben üveg tárgylemezeket a derítőbe 2 méter mélyre és a víztároló medencébe 3 méter mélyre szintén 1982 áprilisában helyeztünk. A bevonat mennyiségi növekedését a szárazanyag-tartalom, minőségi összetételét — savas feltárás urán — a kalcium, vas, és mangán százalékos aránya vizsgálatával állapítottuk meg. A mikroszkópos vizsgálattal rendszertani elkülönítésben egyedszámlálást végeztünk. 4. Vizsgálati eredmények Miskolc Keleti Csúcsvízmű A gyorsszűrőkbe újonnan helyezett tiszt a csempéken a bevonatképződés eltérő intenzitású (l.ábra). Az 1. sz. szűrőben lévő l-es és 2-es számú csempékre a 15 hónap alatt összesen 20,8 és 27,5 mg szárazanyag-tartalmú bevonat rakódott. Ebben a szűrőben a bevonatképződós intenzitása elmaradt a másik két szűrőétől, mert pl. az V. és VI. hónapban még csak 3—4 mg cm2 volt a bevonat szárazanyagtartalma, míg a 3-as sz. szűrőben lévő csempéken 15—25 ing cm2. A páronként adódó eltéréseknek technológiai háttere van. Az üzemelési gyakorlatban az egyes szűrőkön áthaladó víz mennyiségét nem jegyzik, így nem áll módunkban összehasonlítást tenni a lerakódások mértéke és az áthaladott víz mennyisége között. Az eredményekben mutatkozó eltérések azonban egyértelműen jelzik, hogy különböző az egyes szűrők igénybevétele, még abban az esetben is ha párhuzamosan üzemelnek. A bevonatképződés intenzitásában mutatkozó különbségek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a egyes szűrők nem azonos terheltségűek a vas-, mangántalanításban. Vannak szűrők, amelyek több vas-, és mangán-iont szűrnek ki a vízből, mint a kevésbé igénybevettek. Mivel ez azt eredményezi, hogy egyes szűrők töltete hamarabb átszakad — vagyis a szűrés hatásfoka csökken, az átfolyó vízben megjelenik a vas és a mangán — a szűrők mosatási idejét az igénybevételnek megfelelően különkülön tisztázni kell. A hat csempe bevonatának kémiai összetétele nagyjából megegyezik a régebbi bevonatéval, azaz: a szárazanyag 30—40 százalékát kalcium, 0,4—6,0 százalékát a vas, és a mangán vegyületei alkotják. 7. csempe 2. csempe 3. csempe 4 csempe 5. csempe B csempe 1'. sz szűrőben 1, 2, csempe 3. sz. s7Ür'áben 3., 4, csempe sz szűrőben • 5., 6., csempe 01. 02. 03. 04 05 0B. 07. 08 OS- 10. 11. 12. 01. 02 03. 04. 05. 06 07. 08. 09. 10 11 12. 19801981 1982 1. ábra. A Csúcsvízmü műtárgyaiba helyezett csempéken keletkezett bevonatok szárazanyag-tartalmának alakulása Abb. I. Verlauf des Gehalts an Trockensubstanzder in den Bauwerken verlegten Fliessen