Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Szemerédi József: A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer tervezésének egyes kérdései

Szetnerédi J.: A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 15 menyeket biztosítson a víztisztítást végző mocsári és vízi növényzetnek és tegye lehetővé, hogy a Zalán érkező vizek a növényzettel minél jobban érintkezhessenek, holtterek kialakulása nélkül. Ezt a szempontot a tározó feltöltésénél és üzemelésénél is szem előtt kell tartani. A feltöltés fokozatos végrehajtásával lehetővé tesszük, hogy a mocsári növényzet folyamatosan növekedhessen és a vízfelszín felett maradhasson. A természetes növényzetfejlődés gyorsítására a tározótér különböző részein kis foltokban, Ul. sávokban nádtelepítés történik, így a teljes benádasodás & ezzel a teljesértékű víztisztítás több évvel hamarabb elérhető. Az egyenletes áramlás elősegítésére a mocsári növényzet kifejlődése után is szükség lesz. A növényzet kiterjedésének szabályozásával, vágatok létesítésével lehet üzem közben az áramlási holtterek méretét csökkenteni, az áramlás irányát befolyásolni. A létrejövő víztér méretei: felület üzem vízszintnél mértékadó árvíznél térfogat üzem vízszintnél mértékadó árvíznél 1 IS,5 km

2 21,3 km

2 21,0 millió ni

3 34,7 millió in

3 Az üzemelés során a Zala középvízhozama mintegy 38 napig tartózkodik a víztérben. Az I. ütem elrendezését a 2. ábra mutatja. II. beruházási ütem Az I. ütem arra alkalmas, hogy hidrobiológia* elsősegélyt nyújtson a Keszthelyi öböl eutrofizálódó vizének. A tartós javulás érdekében — a párhuzamosan tett egyéb vízminőségvédelmi intézkedésekkel együtt — a Zala víztisztítását végző víztér bővítése, valamint a Zala Balaton híd vég alatti mellékvízfolyásainak a tisztító rendszerben való bekapcsolódása szükséges. Ez a Balatonhídvég-Fenékpuszta közti régi Zala-delta II. ütemként való kiépítésével történhet. A II. ütem tervezésénél lehetőség nyílott arra, hogy a kétféle (áramoltatásos és kazettás) víztisztítási módot részletesen kidolgozhassuk. Mindkét változásnál azonos a vízzel elborítandó terület: a jelenlegi sásos — nádas, mely a Balaton mintegy 100 évvel ezelőtt vízszintsüllyesztésekor került szárazra. A Zala völgyének elzárása földgáttal történik a Keszthely-Balatonszentgyörgy vasútvonal Balatonnal ellentétes oldalán. A vízteret a többi oldalról túlnyomórészt az emelkedő természetes terep határolja, kivéve az északi oldalt, ahol a jelenlegi ún. Déli keresztcsatorna töltése lesz a határvonal. Azonos a vízborítás mélysége is, az átlagos vízszint 106,0 ni Orsz. körüli, mely a terület nagy részén biztosítja a mocsári növényzet kedvező feltételeit és kellő vízmennyiség tárolását is lehetővé teszi. Az alapvető különbség a vízterek belső elrendezésében van. 2. libra. Az I. ütem vízterének bel.ső elrendezése Abb. 2. Innere Anordiuaj und Gestaltung des I

Vasserráütne» in Baustufe 1 Terelő töltéses változat A Zala völgyét gáttal elzárjuk a Balatonszentgyörgy-Keszthely vasútvonal felett. A völgyzárógát felduzzasztja az I. ütem vízteréből kieresztett Zala vizet. A duzzasztás a gátnál üzemszerűen 105,80 m Balti m. szintre történik, árvizek áteresztése esetén a vízszint a víztér felső részén, Balatonhídvégnél 106,30 m szintig emelkedhet. Ebbe a víztérbe a Zalán kívül betorkollik több vízfolyás: az északi oldalon az egyesített övcsatorna, a déli és és keleti oldalon aZala-Somogyi határárok, a Marót-' völgyi csatorna és néhány kisebb csatorna. A tározótérben a 3. ábra szerinti elrendezésben terelőtöltések épülnek, melyek a tározótérben betorkolló vízfolyások vizének keveréséről, az áramlás egyenletességéről gondoskodnak, valamint biztosítják azt, hogy a víztéren áthaladó vizek minél egyenletesebben érintkezzenek a kialakuló mocsári növényzet minden részével, és így a tápanyagkivonás minél tökéletesebb legyen. A víz szintje, illetve a vízmélység, és ezzel együtt a tartózkodási idő, a völgyzárásba épített zsilippel szabályozható. A terelőtöltések helyes elrendezése ismételt tervezői és kutatási munkák eredményeképpen alakult ki. Az I. ütemhez hasonlóan, itt is az első elrendezési változatot a domborzati viszonyok tisztázása után egyes jellemző szűkületek méretezése alapján készítették. A tervezés második lépcsője a víz teljes áramlási útjának matematikai modellezése útján, felszíngörbe számításával történt. Végül az eddigi NAGYRA DA HGARAB0NC