Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Scheuer Gyula: A karszt és karsztos hévforrások osztályozása

Dr. Scheuer Gy.: A karszt és karsztos hévforrások Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 139 0 OSZTÁLYOlis A FORRÁSOKfíllMI.KMIAI, BALNUIÓGIAI TULAJDONSÁGAIS7ÍRINT 8. kép. Forró 98 °C-os forrás. Algír Hammanem Meskoutine Bild. 8. 98 °C heisse Quelle. Hammanem Meskoutine, Algerien A vizek gáztartalma is esetenként igen jelentős lehet (9. kép). Különösen a C0

2 gáznak van jelentősége. A források oldott anyag mennyisége és kémiai összetétele vonatkozásában is nagy változatosság mutatható ki. Az oldott anyag mennyisége az egészen kicsi értéktől az extrém nagy, (6.000 mg/l) értékig változhat. Balázs I). [3] kimutatta, hogy a trópusi karsztforrások lágyabbak a hazai karsztvizeknél. Fokozza a vizek oldott sótartalmát, ha azok szénsavtartalma magas. A kémiai összetétel alapján megkülönböztethetők az egyszerű és összetett hidrogén karbonátos vizek. Az első csoportban a hideg primer karszt vizek tartoznak, ahol az uralkodó kation a Ca és a Mg. A Na-f-K csak igen alárendelt szerepet játszanak. Az anionok közül pedig a hidrogénkarbonát az uralkodó. A másik csoportba, a magasabb hőmérsékletű (15 °C felett) karsztos hévforrások tartoznak. E vizeknél a fő elegyrészek mellett feldusult a Na, az S0

4 és esetenként a clorid is (10. kép). Előfordulhat az is, hogy egyes víztípusnál vizekben 9. kép. Erősen szénsavgázos, magasoldott sótartalmú posztvulkáni behatáséi meleg (32 °C) forrás Törökországban Pamukkálénál Bild. 9. Postvulkanisch beeinflusste, stark kohlensäurige, 32 °C warme Quelle mit hohem gelösten Salzgehalt bei Kamukkale, Türkei 10. kép. Gázos, közepes sótartalmú forró vizű karsztforrás Törökországban Karahayitnál Bild. 10. Heisse K

artquelle mit Gas- und massigen Salzgehalt, bei Karahayit, Türkei 0-1 VtiHOFOH 'C D-m nagyon hideg er dort D-m hideg í » 0-113 hüvós 16 ?b D-m langyos 1t-s? 0-116 meleg o-m forró MJY Irlett 0-7 ÁTIÁTSZÓSÁG 0-211 tiszta D-m idösrahmn megavarosoillk 0-213 laöszokoson EJVSfn meozovorosoM 0-3 HtmmOMIsiotodgóimg/l) 0-311 gálmentes 0 3T2 kissé gázos 7S0-ig 0313 gozos 74 O-ig D-3K erősen go 70s leien 0-311 IÁ7 EREDETE STERIN! ojm atmoszférikus D-stri biogén 03113 ham utóvulkáni Reykrt Ikttlönbölö fredH" qttzoK) 1 o-m 0-3121 GAi,nmmas7mnr semleges-közömbös qbtos nap*. 03171 COjtcrtolmú vi lek I 0-« I KfMIAI AOOTrSÁSOK / \ D-M ooiaovAnrAB Mm/isím D-i m kicsi 750-tg M«? alacsony 2SŰ-SOO mm közepes 500 KB o-m jelentós «D-M» otns nagy sortom o-m extrém nagy m 0 «? KiWAI 0SS7ETETU D-S BAtUmoeiAISZFM 0-511 alkalmatlan D-517 közömbös 0-513 ásványvíz 0-5% gyígyviz'jeHegü 0-515 gyógyvíz D-m IGYSZeHÚ HIOaOGÍN KlfífíOmns. u r íhcw Co hidrogtnkarbonttTos vizek o-m hidrogénkoroonalos (Ht?t3 hidrvgenkurtmnólus rum CQ'lo^g hidrogflikorbonótvs v'neA om OSSZíTlTT HIOHOG/NHAIIBO HATOS VIZfn wm HCB

3Moritas Hím HC0

3 szu/folos 0-U123 HCOj sz/tikátos nm HCOj kiontat szulfótos 6. ábra. A karszt és karsztos hévforrások fizikai, kémiai és balneológiai szempontok szerintiosztályozása Abb. 5. Einstufung der Karst- und karstigen Quellen nach physikalischen, chemischen und balneologisehen Aspekten