Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Scheuer Gyula: A karszt és karsztos hévforrások osztályozása

137 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. B OS7TÁLY07ASA HAQSZTHIOROlOBtUI, KARS7THIDROOIHHMIMI VISZONYOK S7CRINT 8/1 vízhozam Sierínt B11 vlzhaiam nagysága sierintfrrp/sj B11/1 his vízhozam mi> B11I7 közepes vízhozam o,mo) BH/3 nagy vizhozan 0,1-1,0 Btt/Í extrém nagy víz hozom 1,0-10 un/e öriós vízhozam 10< Bfífl vanozo viznozumuforordnvälaaßln" Rfí/71 változó vizjárósó forrás V-to em Btim erősen változó ( vízjáráséi forrás 10100 em Btim szélsősége 7 vizjárósá forrás 100 felelt 817 vízhozam tartóssági; szerint 817/1 állandó vízhozaméi {permanens) BI7/7 váltom vízhozaméi (pt rirüihus) B17Í3 Időszakos vízhozaméi (epizodikus) ftff/4 intermittáló BKI3 időszakos (epizód/hus) forms 817/31 oltalmon ként l'3-10 évenként1 B12B2 hosszabb időközönként (10 60 évenként) B17/73 extrém esetekben (füéven tál) 821 nyílt tukréj rendszerhez hirtozá forrásuk 971/1 leszálló forrás071/11 sznbndon kifolyó források W pulzálva szobádon kifolyó forrósok D V/t intermittáló foprós trni állandóan intermittáló trni forrós muz kis éskozépviztmrintii • iniltáló forrósok m/e hózépvizkorinlermitló

1'' forrós B17M árvízkor in term Utáló forrás 0/7 hidrodinamikai adotisigokszinhr 8 77 fnrlosztoit vizű források tm/t érthtikó forrósok 8 W dujznsztott forrós, • B23 nyomás alatti rendszerhez tartozó forrósok H73/1 felszálló források m időszakoson nyomás alatti források mi? hidrosztatikus nyomás fiolásáiv felszálláforrások ß?3/ß gáz.gőz hatására felszálló, források H73/U, vegyes (e kettú egyuit) 3H ffljfs-M »•at dm 3. kép. Völgyfőben fakadó Latoruti karsztforrás a Bükk-hegység déli oldalán Bild. 3. Im Talkopf entspringende Latoruti Karstquelle an den Südhängen des Bükk'Gebirges 4. kép. Az erózió bázis felett a hegyoldalban fakadó karsztforrás Szlovákiában a Heme a völgyében Bieli Potoknál Bild. 4. Über der Erosionsbasis am Berghang entspringende Karstquelle im h'evuca-Tal bei Bieli l'otok, Slowakei 3. ábra. Karsztvízhidrológiai és hidrodinamikai adottságok figyelembevételével készült osztályozás Abb. 3. Klassif izierung nach karsthydrologischen und hydrodynamisthen Gegebenheiten egymás közelében esetleg több száz forrás fakad. Ilyen forrásterületnek értékelhető (Tata), ahol számos forrás lépett a felszínre vagy az USA Yellowstone Nemzeti Parkban fakadó Mammut forrás terület (17.) ahol kb. 800X500 m-es területen több száz forrás lép a felszínre. A vízkilépésnek különböző formái (4. ábra C 22) lehetnek. Megkülönböztethetők szerkezeti formák, amikor csak tektonikai okok miatt keletkezett rések — repedésekből lép ki a víz a felszínre. Karsztos formák esetén már a víz oldásának is jelentős szerepe van (5., 6. kép). Mert ilyenkor a karsztvíz tág járatokból, vagy barlangokból ered. A felszálló forrásoknál megfigyelhetők még forrástölcsérek, tavak, sőt forráskúpok, ahol saját üledék anyagán keresztül tör fel a víz (7. kép). 2.4. A karszt és karsztos hévizek fizikai, kémiai és halneológiai tulajdonságai szerinti csoportosítás. A források fizikai, kémiai és halneológiai tulajdonságait az 5. áhra foglalja össze. A források fizikai adottságai keretében került tipizálásra a vízhőfok, átlátszóság és a gáztartalom szerinti csoportosítás. A vízfok kategorizálás az elfogadott hőmérséklet határok figyelembevételével történt. A Dl jelű táblázatból látható, hogy a forrásvizek hőmérséklete széles határok között változik. A nagyon hideg forrásoktól kezdve a különböző hőmérsékleteken keresztül az egészen forróig (8. kép) mindenféle vízhőfok előfordul. A források vízhőfok szerinti statisztikai feldolgozása szerint (3.000 db) a források 90%-a 25 °C alatt van. A nagyon hideg- hideg vizű források a magas hegységi és a hideg éghajlatú területekre jellemzők. Az igen magas hőmérsékletűek pedig (80 °C felett) rendszerint a posztvidkáni hatásokkal állnak összefüggésben.