Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Rapcsák Tamás–Szijjártó Tibor: Zártszelvényű csatornahálózatok méretezése számítógéppel
.122 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Rapcsák T.—Szijjártó T.: Zártszelvényű csatorna A csatorna a fektetési sáv felső szintjéről a legkisebb átmérővel és minimális lejtéssel indul. Abban az esetben, ha az elvezetendő vízmennyiség ennél alacsonyabb szinten érkezik, akkor az indulási szint ezzel megegyezik. A minimális átmérő értéke bemenő paraméter, az egyes átmérőkhöz tartozó minimális lejtések pedig a 4. táblázatban találhatók. / 3. táblázat Átmérő [in] .Min. lejtés [ %] Table 3. Diameter [»»]; Min. slope [%| 0,2 5 0,3 4 0,4—0,5 3 0,6—0,8 2 0,9—2 1,5 Amikor a csatorna a fektetési sáv felső szintjéről indul, ellenőrizni kell, hogy a fektetési sávban halad-e vagy sem. (Ez a másik esetben természetes). Ha nem, akkor a lejtés értékét addig növeljük, míg a csatorna a sávba be nem kerül. Ezután azt vizsgáljuk, hogy a vezeték két csomópont között beleütközik-e az alsó vagy a felső szintbe. Ha ez 20 m-en (paraméterként megadható, önkényesen választott érték) belül következik be, akkor az első esetben növeljük a lejtési, a második esetben pedig az átmérőt. Amennyiben a csatorna legalább egy 20 m-es szakaszt megtéve ütközik bela a fektetési sáv alsó vagy felső szintjébe, akkor ezt a pontot új csomópontnak tekintjük és a csatorna indulási magasságát a. két esetnek megfelelően két paraméterrel adjuk meg. Ez az első esetben lehet pl. a, felső szint, a második esetben pedig a felső szinttől 1 m-re. Ha sz első eset áll elő, azaz ha a csatorna fektetési szintje eléri a sáv alsó szintjét, akkor a teljes hosszszelvény méretezése után a program újrakezdi a számolást, úgy, hogy az első szakaszon nagyobb átmérővel indulunk, s az egyes átmérőkhöz minimális lejtéseket a 2. táblázat szerint választjuk. így esetleg el lehet kerülni az áteinelőtelep megépítését (3. táblázat). 4. táblázat Átmérő [m] Min lejtés [ %] Table 4. Diameter [/»]; Min. slope [%] 0,2 3 0,3 2,5 0,4—0,8 2 0,9—2,0 1,5 Ezután a program minden esetben megvizsgálja a csatorna és a terep lejtésének viszonyát. Erre azért van szükség, hogy a különböző terepviszonyok mellett is jól működjön a méretezési eljárásunk. Ennél a vizsgálatnál három esetet különböztetünk meg, mind a háromban egy-egy paraméter áll rendelkezésre, amelyekkel a követendő stratégiát megadhatjuk. Ezek a következők: a) A csatorna lejtése nagyobb, mint a terep lejtése; ebben az esetben a paraméter azt adja meg hogy a két lejtés különbsége legfeljebb mennyi lehet. b) a terep lejtése nagyobb, mint a csatorna lejtése; ekkor a paraméter a csatorna maximális lejtését adja meg. c) a terep emelkedik; * a paraméter a csatorna maximális lejtését adja meg. Ha a csatorna lejtése nem teljesíti a fenti három feltétel közül a megfelelőt, akkor a program növeli a csatorna átmérőjét. így a program indításako a tervező mérnöknek lehetősége van a paraméterek megfelelő megválasztásával az előre elképzelt csatorna hosszelvény kialakítására. Pl. Ha a kívánalom az, hogy minimális lejtéssel épüljön a hálózat (sík település, nagy távolságok) és az átmérő növelése megengedett, akkor mindhárom paraméter értékét kicsinek választjuk. A program lehetőséget ad több variáns kipróbálásra is. A program a hosszelvény kialakításakor minden csomópontban vizsgálja az oldalági bekötéseket és a szelvény méretét az érkező vízmennyiséggel növelt értékkel számolja. Ha a bekötés a fenékszint felett vagy azonos szinten van, akkor a cső a bekötés szintjétől indul, különben az indulási magasság nem változik. A programba változtatható paraméterként beépítettük annak lehetőségét, hogy az oldálági belötéseknél minden esetben a kívánt „lépcső" meglegyen. A programban kiszámoljuk a szükséges föld munkák volumenét is. A program indításhoz a következő adatok szükségesek : — a csomópontok távolsága és terepszintje, — az érkező vízmennyiségek helye, mennyisége és magassága. Eredményként a program az alábbiakat írja ki minden egyes szakaszra: — a szakasz sorszámát és hosszát [m |, — a csomópont terepszintjét [in], — a csomópontból induló csatorna folyásfenék szintjét [m], — a következő csomópontba érkező csatorna folyásfenék szint jét [m], — a folytatólagos hosszak értékét [in], — a szállított vízmennyiség értékét [m 3/sec], — a csatorna átmérőjét [m], — a csatorna lejtését [ %], — a terep lejtésének irányát és értékét [%], — a csatornában 3/4-es (paraméterrel megadható érték) töltés esetén a víz sebességét [m/sec] érték) töltés esetén a víz sebességét [m/sec], teljes töltés esetén a víz sebességét m/sec-ban, — a csatorna szállítóképességét 3/4-es töltés esetén [m 3/sec], — a csatorna szállítóképességét teljes töltés esetén [m 3/sec].' A teljes hosszéi vény re pedig: — a szükséges földmunkák összvolumenét [ni 3], — a homokágy kialakításához szükséges föld munka mennyiségét [m 3], a csatorna felett, 50 cm magasságig a tömörítéshez szükséges föld munka mennyiségét [m 3], — a földvisszatöltés értékét [m 3],
