Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Máté Mihály: A közép-békési regionális vízellátó rendszer számítógépes hidraulikai vizsgálatának tapasztalatai

Máté M.: A közép-békési regionális Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 117 ként összesen 84 alkalommal futott le a számítógépen, amelyből az ágmódosításokat követően a végső hálózati modell 55 futtatását dolgoztam fel részletesen. Ezek közül üzemállapotonként azokat az üzemmódokat emeltem ki, amelyek a hálózati nyomás követelményeit kielégítve a lehetőségekhez mért legjobb üzemet biztosítják. 3.2. A vizsgálat értékelése A mértékadó üzemmódokat összesített vízforgalmi ábrákkal szemléltettem, és a vonatkozó paramétereket táblázatosan foglaltam össze. A vízforgalmi ábrákon a rajzolt nyilak területével arányosan ábrázoltam a szivattyúzás, a településenkénti fogyasztás és a magastározók adott üzemállapothoz tartozó vízhozamértékeit. Magassági léptékben raktam fel a települések átlagos terepszintjét és a magastározók átlagos üzemi vízszintjét annak érdekében, hogy érzékelhetők legyenek a rendszer üzeme szempontjából mértékadó relatív szintkülönbségek. A vízforgalmi táblázatokban az ábrákhoz tartozó paraméterek számszerű értékeit tüntettem fel üzemállapotonként és településenként. Az egyes jelek értelmezése: Qf — a település fogyasztása; Qv — a település magastározójának vízforgalma, ahol a felfelé mutató nyil a töltést, a lefelé mutató pedig az ürülést jelzi. A békéscsabai övezet összesített vízforgalmi ábrája (2. ábra) és a vonatkozó táblázatok (2. 3. táblázat) alapján a következő főbb megállapítások tehetők: a) Azonos szivattyúzási és fogyasztási viszonyok mellett a tolózárak zárt, vagy nyitott helyzete az újkígyósi víztorony kivételével minden magastározó vízforgalmát befolyásolja. b) A sarkadi térszíni tározóba érkező vízmeny nyiség (lefolyás) szabályozási tartománya 0—127 l/sec., a mezőberényié 0—72 l/sec. vízhozamértékek között van. Mezőherényi és sarkadi övezet lietriebszuslanddaten tier Zonen c) A kisközségek víztornyai majd minden üzemállapotnál töltődnek, szabályozásuk a betápláló vezetékek fojtásával történhet. d) A nagyfogyasztású időszakokban a központi szerepkörű békéscsabai víztorony intenzíven töltődik, míg a békési víztorony ürül. Szükséges szabályozni üzemüket, amely feltehetően a szivattyúzás, tározószintek és a mezőberényi lefolyás összehangolása révén lehetséges. e) A dobozi víztorony vízforgalma tág határok között ingadozik a sarkadi lefolyás miatt. A VI sz. szivattyúegység és a sarkadi fogadótározó üzemét kell illeszteni a víztorony üzeméhez. A mezőberényi és sarkadi övezet összesített vízforgalmi ábrája (3. ábra) és a hozzá tartozó táblázat (4. táblázat) a két övezet üzemét szemlélteti. A mezőberényi övezet — egyszerűségénél fogva — víztoronyról vezérelt szivattyúzással optimális üzemmódra állítható be. A sarkadi övezet központi tározója, a sarkadi víztorony minden üzemállapotban ürül, a sarkad keresztúri víztorony pedig töltődik. Az üzem szabályozása a sarkadi víztorony szintjéről vezérelt szivattyúzással és a sarkadkeresztúri, valamint a méhkeréki víztorony szintjéről vezérelt betápláló ágvezeték fojtásával valósítható meg. 4. Összefoglalás Összefoglava a számítógépes vizsgálat tapasztalatait rögzíthető, hogy a rendszer viszonylagos bonyolultsága tükröződött a kiértékelt adatokban. A szabályozási lehetőségeket nélkülöző ún. statikus számítógépes programmal végzett vizsgálat rámutatott a rendszer hidraulikai „tehetetlenségére". A meghatározott szabályozási követelmények pontosításához további, a folyamatos üzemet modellező ún. dinamikus számítógépes vizsgálat szükséges. Az így tisztázott szabályozási követelmények alapján energiatakarékos üzemmód optimumok állíthatók fel és lerakhatok a számítógépes üzemirányítás alapjai. 4. táblázat összesített vízforgalma (Q [l/s]) Mezőberény und Sarkad (Q[l/sj) ÜZEMÁLLAPOT MEZŐBERÉNYI ÖVEZET SARKADI ÖVEZET ÜZEMÁLLAPOT TELEPÜLÉSEK VIZFORG. SZIV. TELEPÜLÉSEK • VÍZFORGALMA SZIVATTYÚZÁS JEL MEGNEVEZÉSMEZÓBERÉN) KDRÖSTARCSA VI. SARKAD SKERESZTÚR MÉHWiREK KÖTEGEN VIII. IX. JEL MEGNEVEZÉSq H Q-f Q H Q H 1 ÖVEZETI MAX. 91,4 10,5 l 18,1 99 125 112,8 21,3 1 16,5 t 20,5 4,4 i 10,6 — 40,7 147 95,1 139 7 KISKÖZSÉGEK MAX. 84,9 1 19,2 — 99 125 104,7 17,9 t 19,4 1 0,4 24,2 7,5 t 12,5 — 54^ 165 81,5 135 9 ÖVEZETI MIN. 10,4 1 15,1 2,8 — 28,3 124 12,9 0,1 t 0,4 t14,7 0,5 t 10,4 0,2 — 15,6 127 23,3 125 11 NINCS SZIVATTYÚZÁS 10,4 13,2 1 2

? 0 0 12,9 35,6 1 0,4 t 12,1 0,5 t 9,5 0,2 — 0 0 0.0