Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Máté Mihály: A közép-békési regionális vízellátó rendszer számítógépes hidraulikai vizsgálatának tapasztalatai

- Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 113 A közép-békési regionális vízellátó rendszer számítógépes hidraulikai vizsgálatának tapasztalatai MÁTÉ MIHÁLY* Előzmények Békés megye ismert vízellátási gondjai két kedvezőtlen körülmény együttes hatásából fakadnak. A mélységi vízkészletek egyenlőtlen területi eloszlása párosul a vízhiányos területek vízminőségi problémáival. Az így jelentkező szolgáltatási nehézségek már a 7()-es évek elején felvették a. regionális vízellátás szükségességét. 1975-ben országos tervpályázatot írtak ki a Békés- és Csongrád megye (összefoglalóan: I )élkelet-Magyarország) regionális vízellátásának megoldására. Az értékelt pályamüvek sok hasznos gondolatot vetettek fel, azonban önállóan egyik sem volt megfelelő a rendszer kialakítására. Ezért az üzemeltető 197(i-ban megbízta a Vízgazdálkodási Intézetet a pályaművek összefoglaló értékelésével és a végső koncepció kialakításával. Az 1978-ban elkészült tanulmány 2010-ig fektette le a térség vízellátásának alapjait, amely bői eddig a Békéscsaba-Békés közötti távvezeték valósul t'meg. Az időközben jelentkező újabb vízminőségi problémák és a mélységi vízkészletek pontosabb behatárolása a korábbi koncepció felülvizsgálatát igényelték. Az üzemeltető vállalat helyi szakemberek bevonásával tanulmányt készítettett a legsűrűbben lakott ún. közép-békési területegység regionális vízellátásának megoldására, beleértve a vízműtelepek víztechnológiájának kialakítását is. Ennek kiegészítéseként a Budapesti Műszaki Egyetemen a Vízellátási és Csatornázási Tanszék által kidolgozott programmal számítógépes hidraulikai vizsgálatot végeztünk, melynek tapasztalatait a következőkben értékelem. 1. A rendszer kialakítása A rendszerbe vont települések és a regionális vízellátás vázlata az 1. ábrán látható, és a vonatkozó főbb alapadatok az 1. táblázatban találhatók. A részletek mellőzésével, csak a következő főbb sajátosságokat emelem ki: A viszonylag nagy rendszer együttes vizsgálatát alrendszerekre (ellátási övezetekre) bontva tudtam megoldani. Az egyes ellátási övezetek a számítógépes vizsgálat szempontjából ugyan önálló egységet alkotnak, azonban a mértékadó üzemállapotok vizsgálata során homogenizálhatok. Az alrendszere (Sarkad és Mezőberény) előtt térszíni tározókra folyik le az átadott vízmennyiség, és külön átemeléssel kerül tovább az ellátási övezetekbe. A meglévő és a vizsgálatnál figyelembe vett magastározók térfogata az optimálisnál jóval kevesebb. Ezek a síkvidéki településekre jellemző közös töltő-ürítő vezetékkel és súlyponti jelleggel üzemelnek. A távvezetékek a települések jelentős részén belterületen haladnak át és főköri kapcsolatokkal adják le a szükséges vízmennyiséget. 2.1. Mértékadó üzemállapotok meghatározása A települések távlati vízigényeit az üzemeltetési tapasztalatok és a korábbi vízigény-előrejelzések egybevetésével, grafikus extrapolációval határozta meg a vállalati tanulmány. Az eltérő nagyságú és jellegű fogyasztási egységek ípiatt a csúcsvízigé* Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békés csaba. tiyek napi lefutását településenként részleteztem, ahol Békéscsabát, mint kiemelkedően nagyfogyasztású egységet az utolsó három év üzemeltetési adatai alapján vettem figyelembe. Az így meghatározott napi menetgörbék és a lehetséges szivattyúzási üzemmódok grafikus feldolgozásával a következő mértékadó üzemállapotok valószínűsíthetők a rendszer távlati üzemére: — övezeti maximum 1!)—20 h; — nagyközségek maximuma 18—19 h; — kisközségek maximuma 6—7 h; — ipari csúcs 14—15 h; — övezeti minimum 0—1 h; A hidraulikai vizsgálat bemenő adatai az ellátási övezetekre jellemző mértékadó üzemállapotok összetartozó szivattyúzási és fogyasztás értékei voltak. 2. 2. Hálózati modell kialakítása A hálózati modell kialakításához felhasználtam a városrendezési tervek adatait ós a jelenlegi állapotot rögzítő hálózati térképeket. A modellbe a települések főkörhálózat és a fogyasztás szempontjából mértékadó elosztó hálózatát építettem be. A tervezett vezetékek átmérőjét a feltételezett (1. táblázat) 1. táblázat Alapadatok Hauptgruiulihiteii des regionalen Wasserversorgungssystem TELEPÜLÉS NAPI MAX. VÍZIGÉNY [^/DJ MAGASTÁROZÓ ATL. TELEPÜLÉS NAPI MAX. VÍZIGÉNY [^/DJ TÉRF„ L

ML ÁTL M TEREPSZ FRRUBIL ÚJKÍGYÓS 1900 200 L » 124 93,0 SZABADKÍGYÓS 500 —' 92,0 BÉKÉSCSABA 5200 2000 133 87| 5 KAMUT 400 100 115 88|0 MURONY 560 50 110 85(0 BÉKÉS 8 800 600 122 86,0 TARHOS 2 90 100 106 86,0 BÉLMEGYER 520 < 100 110 84,0 GERLA 360 — 84,0 DOBOZ 1 560 200 199 86,0 MEZOBERENY 4 700 500 23 85,5 KOROSTAR CSA 1 000 83,5 SARKAD 5800 200 124 89,5 SARKADKERESZTUR 700 100 144 86,5 MÉHKERÉK * 870 50 115 89,0 KÖTEGYAN 450 — 89 0 ÖSSZESEN 80410 4200