Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Gyakorlati módszerek a nempermanens viszonyok közötti vízhozam meghatározására

Dr. Szigyártó Z.: Gyakorlati módszerek Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 111 segítségével- és a fővízmérce szelvényében (a parton) mérhető tényleges esések között, a kellően szoros kapcsolat mindig fennáll e. Végül felhívja a tanulmány a figyelmet arra, hogy a mércék között, a mérési hibák hatásának a korlátozása érdekében szükséges távolság elsősorban két tényezőtől, az eséstől és a vízállás leolvasás pontosságától függ. így a mm/km nagyságrendű esésekkel jellemezhető duzzasztott folyószakaszokon a módszer megbízható alkalmazásához sürgősen meg kell oldani a milliméteres pontosságú vízállás leolvasást. IUODALOM [1 Szigyártó 7.: A nempermanens viszonyok közötti vízhozom meghatározásának elméleti alapjai. Hidrológiai Közlöny, Budapest. 1984. 3. sz, 148—153. o. [2] Szigyártó 7*.: A vízhozamstatisztika készítésének fejlesztése 1. rósz. Vízgazdálkodási Kutató Központ. Budapest, 1983. Tsz.: 7762/1/72 [3] Hajos S.: Vízépítés II. rész: Hidrometria. Budapest, 1906. [4] Bogdánfy Ö.: A természetes vízfolyások hidraulikája. 1. kötet. Budapest, 1906. [5~\ Benedek P.: A Hármas-Körös középvizeinek természete. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1935. 3. sz., 391—428'. o. [6] Puskás T.: Vélemény a Fehér-Körös mértékadó árvízszintjének a meghatározásáról. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1952. Összefoglaló jelentés. Törzsszám: 17. [7] Kovács Gy.: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben a vízlépcső megépülte után. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1953. 1. sz., 98—-118'. o. [8] Léiszlóffy W.—Szesztay K.—Szilágyi J.: A felszíni vízkészlet számbavétele. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1953. 1. sz., 3—77. o. [9] Papp G.—Márfai L.: Vízfelszínesés-vízállás, vízhozam kapcsolat meghatározása a Tisza szegedi szelvényében. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 1978. Kézirat. [ 10] Futaki K.: A számítógépes vízrajzi adatfeldolgozás egységes rendszerének megtervezése ós bevezetése. A kötet. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, 1981. Összefoglaló jelentés. Törzsszám: 3743/1. [11] Csorna J.—Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1975. [12] Hidrológiai mérések. Felszíni vizek vízhozama. Vízügyi Műszaki Segédlet (VMS 231/4—80) Budapest, 1980. f 13] Hidrológiai mérési adatok elsődleges feldolgozása. Felszíni vizek vízhozamadatai. Vízügyi Műszaki Segédlet (VMS 251/4—81), Budapest, 1981. [14] Muszkalay L.—Starosolszky 0.: Vízhozammérési zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. npaKTHMCCKMt MeTOAbi flJifl onpc;iejieiiti>i pacxoflOB B He yCTaHOBMBllIM XCJi yCJIOBMflX. . Onpe^eJieHMe paexo;iou Ha OCHO BC cHcreiviaTHiecKoro H3Mep e ii HJI nafleiiH» JJ-p Cuönpmo, 3. doKmop mexmmecKiix nayic HeJibK) CTaTbH yiBjwroi: ni>iíicHHTb b uejiíix yMCTa HCyCTaHOBLUHXOI BJIIIHHIIÍÍ npaKTHMCCKHC npoöjieMbi MCTO/ia, ocHOBbinaiomerocfl Ha CHCTeManíMCCKOM H3MepenHji naAeHHsi. fljoi 3toü nejm b nepByio OMepe^b anaj7H3HpyFO'rcíi «o chx nop nojiynenHbic b cbjish c Me* TOAOM TCopeniMecKiie h npaKTHMecKHe pe3yjibTaTbi, 33TCM CyMMHpyíI OnblTbl MOJKHO IipiITTIi K CHeflyiOIIUIM BblBO^aM: — Bee BenrepcKHe MeTo/íbi 11 npaKTimecKHe noflxo/iu ycTpaHjnoT neycTanoBiiBLueecíi Bjnijimie c yieTOM HMeiomeroc» yKJioHa ypoBiin boau — iipn ütöm cjie^yíi nyTH, HaMeneHHoro Boadan0<fm BOceM^ec^Tb jiét TOMy Ha3a^ (4), ÄOKasaHHOTO h CBewoiMH TeopeTHMecKHMii pe3yjibTaTai«n (2). naACHHe ypoBiijj boám onpe/iejiiuiH b nocjie/uieM •leTBcprb bckc oricpajicb na noKaaaHiiíi ochobhoh bo/u>Mepiioii pciiicii, ycTanoBJieniioii b Ka;iacTpoBOM ci'Bope pcKH, a raioKe na noKasaHHji ciicTCMaTUMecKii nafuiioAacMoro noACofíiioro Bo/ioMepnoro nocra, — mto c TCOpeTHMCCKOií T0MKII 3peHH$l M05KII0 CMHTaTb nOflXOJ(OM npaBlIJIbHblM. — ycTpancHHe HeyccTanoBiiBiiinxcji bjihíihhíi mo>kct fibiTb ocymecTBjieHO Ha ochobc pa3Himbi, no-nyMeiiHoií iieiK)cpe;iCTBCHHO H3 riOKasHiiií flByx BO/iOMepiibix nocTOB C HCnOJIb3()BaHlICM SaBHCHMOCTH (17) H (18). 1'aKOÍÍ caMbiií ripocToií nyTb otcmcctbchhhmh npaicTHMecKiiMH no

^xoflaMH AO chx nop hc fibui iicnojibsoBaH. - äjoi onpertejieHH^ ny>KHoro paccmjimoi MOK^y AByMfl BOAOMepubiMH nocraMH hc mvieeTcji eme cootbctCTByioiuHM 0öpa30M Aoi<a3aHHbiií criocoG. K-JIlOMeBblM BOnpOCOM AOCTOBCpHOCTH MCTOfla flBJOlCTca onpe;iejienne paccTojiHiijj MOK^y boaomcphi,imh peíiKaMii, hjih >Ke Toquaji (])opMyjinpoBi<a onpeflejieHHji paccTOíiHHji. Onepaacb na uejiecooßpasHyio MeTOflmcy H3MepeHH5) h pacMeTa cTaTbeíí aHajiH3iipyeTC5i bjihjihhc norpcihhocth, Harpy>KaiomeH pesyjibTaTbi H3Mepeímíi ii ÄJ151 oripeflejieniin paccTOHHiin MOKíiy ochobhoh ii noflcoÖHoß peiíKaMH bhboaht 3aBHCHM0CTb (23). B TO we BpeMji oöpamaeTCíi bhiimhhhc na TO

, MTO yneT flanHoii (JiopMyjiu orpannHiiBaer TOHbKO bjihíihhc iiorpeuiHOCTefi H3MepeHiiji. Ilocjie BbiMiicjiennji nosTOMy eme Hy>Kiio KompojinpoBaTb H C TOIKH apeHHíi TpeöoBaHHH, nocTaBJieHHbix c Äpyroii CTopoHu TeopHeii. Hy>KH0 yöeAHTbCji B TÓM, MTO paccTOjiHHe jibjiíictcíj jih AOCTaTOMHO KOpOTKHM K TOMy, MTOÖbl yCTaHOB/ieHHblMH TaKHM 0Öpa30M peiÍKaMH H3MepjieMbie (JiaKTimecKHe naíieHHíi — B cTBope OCHOBHOH peiíKH h Ha 6epery —pacnojioraiOT JIH cooTBCTCTByíoiuhmh TecHbiMH CBflsaMii. CTaTbeii HaKOHea oöpamaeTc« BHHMaHHe Ha TO, MTO paccTOHHHe Meway peHicaMii, HeoöxoAHMoe b iiHTepecax orpaHHMeHiiji norpeuiHOCTeií HSMepeHHM b nepByio OMepeflb 0T flßyx (JiaKTOpOB 33BHCHT, a HMeHHO 0T narteHHíi H OT TOMHOCTH OTMeTa ypOBHeft BOflbl. TaKHM O0pa3OM «Jin noflnopHbix yMacTKOB, xapaKiepHsyeMbix c na«eHiiHMii MM/KM ;yifl floCTOBepnoro npuMeHeHHíi MeTOAa HyM<H0 pa3peiyiITb OTMeT C TOMHOCTbK) MHJlflHMeTpa. Practical methods for the determination of discharges developed under non-steady conditions 1. Determination of discharges based on regular measurements by Szigyártó, Z. Doctor of technical sciences The goal of this study was to clear up the practical problems of a method that is based on the regular measurement of slopes in order to take non-steady effects into consideration. For this, first the theoretical and practical results achieved so far had been analyzed and the following conclusions drawn down by summing up the gained experiences: — The effect of non-steadiness could be eliminated by every Hungarian methodological investigation by introducing water level slopes into the calculations as this was suggested by Bogdánfy 80 years ago [4| and has been reassured by the newest theoretical results [2]. — Water level slopes were determined during the jiast 25 years, theoretically adequately, from regular observations at a main gauge in the cross-section of registered records and simultaneously at another gauge not officially registered but also regularly observed. — Elimination of the effects of non steadiness may be performed on the basis of water level differences calculated directly from the readings at the gauges and by the use of Eqs. 17 and 18. This simple method, however, was not yet used in our home applications. — There is no well-founded procedure as of yet for the determination of the needed distance between the two gauging stations in question.