Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal

100 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás járásnál a tavaszi maximumot az előzőekben ismertetett csapadék eloszlás okozza, a decemberi másodmaximumot pedig a nagy, átlag feletti őszi csapadék idézi elő elsősorban olyankor, amikor az őszi hónapok közül a november tűnik ki nagyfokú csapadékosságával. (Az átlag feletti decemberi csapadékosság viszont már inkább az év eleji másodmaximum kialakulásához járul hozzá.) A hozam adatok azt mutatják, hogy az őszi csapadék beszivárog a karsztos tározó rendszerbe és annak egy része még abban az évben — novemberben, decemberben — eltávozik a forráson keresztül, tehát nem akkumulálódik a következő évre teljes egészében, hanem csak részlegesen. De a karsztot fedő talajnak a víztartalma magas lesz, így a következő évben a további téli hónapok (január, február) csapadékának beszivárgása fokozottan tud érvényesülni. Nyári másodmaximumú évek is előfordulnak a tavaszi maximumok mellett. Ilyenkor a tavaszi maximumok áprilisban vagy májusban alakulnak ki és a másodmaximum pedig júniusban (10. ábra, 4. grafikon). Az ilyen típusú forráshozamjárást, már előkészíti az előző évi őszi átlagos csapadék, majd az átlagosnál bőségesebb tavaszi csapadék, Ez egy olyan forrás utánpótlódást eredményez hogy a karsztrendszer leiirülése magas tavaszi hozamok mellett áthúzódik a nyár első felére (június). Ezt a nagy májusi csapadék is elősegíti pótlólagos utánpótlódást biztosítva a rendszernek. Megkívánjuk még jegyezni, hogy ehhez az altípushoz bőséges vagy nagycsapadékú évek tartoznak. Az értékek jelzik, hogy ezekben az években az igen csapadékos atlanti-alpesi típusú éghajlati hatás jutott érvényre, amely ilyen jellegű forrásvízjárást eredményezett. Az utolsó altípusként megkülönböztethetők a tavaszi maximum után ősszel bekövetkező másodmaximumú évek (12. ábra, 5. grafikon). Az ilyen forráshozam járású évek száma a 88-ból csak 4 db (4,56%), tehát kialakulásának valószínűsége kicsi és csak ritkán előforduló forrásvízjárásként jön létre. A tavaszi forrásmaximumot a korábban már említett csapadékosság és eloszlás eredményezi, míg az őszi (általában novemberi) másodmaximumot az elégséges nyári és bőséges őszi csapadék okozza. A szeptemberi csapadék csak előáztatja a talajt, hozamnövekedést nem okoz. A nagy októberi esők is még csak telítik a rendszert, de lényeges hozamnövekedést nem okoznak, viszont a novemberi csapadék már ugrásszerűen megnövelte a források hozamát. A magas őszi csapadékosság, ha elosztva jelentkezik, olyan beszivárgást eredményez, hogy a víz egy része még ugyanazon évszakban, illetve a december hónapra is áthúzódva részben távozik a rendszerből. Ezek a körülmények jól elősegítik a következő év csapadékának hasznosulását is a beszivárgás szempontjából. 3.3.3. Nyári hozammaximumok. Az adatsor alapján alárendelten előfordulnak (3 esetben 3,42%) nyári hozammaximumok is. Ez az átlagos vízjárástól eltérő hozam alakulás a csapadék eloszlás ritkán adódó viszonyaira vezethető vissza (11. ábra, 1. grafikon). Ilyen hozamjárás akkor alakul ki, ha a tavasz második felében átlag feletti a csapadék és ezt előzetesen egy átlagos téli és kora tavaszi csapadékmennyiség előzi meg. Ezek után pedig az átlagot jelentősen meghaladó (200%-cs) nyár eleji (júniusi) csapadék hullik le. Az ilyen jellegű csapadékjárás azt bizonyítja, hogy kedvező feltételek esetén még a szokványostól eltérő módon a nyáii csapadékok egy része is tud hasznosulni a beszivárgás szempontjából. Ilyen hozamjárás nagy nyári csapadékú éghajlati (atlanti) adottságokhoz kapcsolható. 3.3.4. Őszi hozammaximumok. A 88 éves adatsorban egy esetben előfordul őszi maximumú forráshozamjárás (11. ábra, 2. grafikon). Ennek a normálistól teljesen szokatlan vízjárásnak — általában ősszel vannak a minimumok — az okait vizsgálva megállapítható, hogy a nyári csapadék átlagon 1 tt ttt tv v vt vttm xx!xn / // III IV V VIVIIVIIIIX XXIXII 11. ábra. Nyári és őszi maximum ú évek forráshozam grafikonjai összehasonlítva ugyanazon évek csapadékjárásával 1. Nyári maximumú évek vízjárása. 2. Öszi niaximumd cv vízjárása Abb. / /. Quellschüttungsgraphiken der Jahre mit Maxima im Sommer und Herbst, verglichen mit dem Niederschlagsregime derselben Jahre 1. Schüttungsregirne der Jahre mit Sominermaxima. 2. Schüttungsreginie der Jahre mit Herhstniaxinta