Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal

98 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás I IIKIWVMMMXIM i NI» IVY vi vámulxii i »iiivvviwMKXxim / umtvvwvimnxxixii i xmvwivumitxxiM i IMCKUWU» i nwvmmuxixi 8. ábra. A Tettye forrás 88 év (1893—198

1)) adataiból szerkesztett vízjárás típusok /. Decemberi maximumú évek átlagai. 2. Január—februári maximuma évek átlagai. 3. A téli maximumú évek átlagai. 1. Tavaszi maximumú vízjárású évek átlagai. 5. Tavaszi maximumú, január—februári másodmaximumú évek átlagai. 6. tavaszi maximumú, decemberi másodmaximumú évek átlagai. 7. Tavaszi maximumú, nyári másodmaximumú évek átlagai. 8. Tavaszi maximumú, őszi másodmaximumú évek átlagai. 0. Tavaszi maximumú évek átlagai. 10. Nyári maximumú vízjárású évek átlagai. 11. Őszi maximumú óv. 12. A forrás havi hozamátlagai. 13. Szubmedíterrán-mediterrán hatású évek átlagai Abb. 8. Aus den Daten von 88 Jahren abgeleitete RegimeTypen der Tettye-Quelle (1893—1980) I. Mittel der .fahre mit Dezember-Maxima. 2. Mittel der Jahre mit Maxima in Januar-Februar. </. Mittel der Jahre mit Frühjahrsmaxima. des Abflussregimes. 5. Mittel der Jahre mit Maxima im Frühjahr und Zweitmaxima in Januar-Februar. 6. Mittel der Jahre mit Frühjahrsmaxima und Zweitmaxima im Dezember. 7. Mittel der Jahre mit Frühjahrsmaxima und Zweitmaxima im Sommar. 8. Mittel der Jahre mit Frühjahrsmaxima und Zweitmaxima im Herbst. 9. Mittel der Jahre mit Frühjahrsmaxima. 10. Mittel der Jahre mit Sommermaxima. 11. Jahr mit Herbstmaxima. 12. Durchschnittliche monatliche Quellschüttungen. 13. Mittel der Jahre mit submediterraneni-mediterranem Einfluss Az évi tavaszi forráshozam maximumok egyes esetekben eltolódnak május hónapra. Ennek kialakulását az átlagos téli csapadék felhalmozódása és kora tavaszi lassú elolvadása, valamint a március és április hónapok csapadékának az átlagot kisebb mértékben meghaladó mennyisége okozza. A maximum kialakulását még elősegíti a nagyobb május havi csapadék is. A tavaszi maximumokat rendszerint másodmaximumok kísérik. Ezek alapján további 4 altípus különíthető el. A tavaszi maximumokat sok esetben megelőzik januári vagy februári másodmaximumok (10. ábra, 2. grafikon). A forráshozamok és a csapadékosság összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az átlagon felüli őszi és téli csapadék okozza a télvégi másodmaximumot, ez jellegzetes szubmediterrán éghajlati hatásként értékelhető. A tavaszi maximumot decemberi másodmaximum követi (10. ábra, 3. grafikon). Ilyen forrás vízhozamig. ábra. -I téli maximumú évek forráshozam grafikonjai összehasonlítva ugyanazon évek csapadékeloszlásával és az átlag hőmérséklettel 1. Decemberi maximumú évek átlagai. 2. Kiugróan nagy vízhozamú téli maximumú évek átlagai. 3. Kisebb vízhozamú télvégi maximumú évek átlagai Abb. 9. Vergleich der Quellschüttungen der Jahre mit Wintermaxima mit der Niederschlagsverteilung derselben Jahre und mit der mitteleren Temperatur 1. Mittel der Jahre mit Dezembermaxima. 2. Mittel der Jahre mit Wintermaxima überragender Grösse. 3. Mittel der Jahre mit geringerer Schüttungsmaxima am Winterende Ii), ábra. A tavaszi maximumú évek forráshozam grafikonjai összehasonlítva ugyanazon évek csapadék járáséival 1. Tavaszi maximumú évek. 2. Tavaszi maximumú — téli másodmaximummal. (A téli forráshozamok abszolút mennyiségben kisebbek, csak %-os értéknél mutatkoznak nagyobbnak.) 3. Tavaszi maximumú és tél eleji másodmaximumú évek. 4. Tavaszi—nyári maximumú évek. 5. Tavaszi—őszi maximumú évek Abb. 10. Quellschüttungsgraphyken der Jahre mit Frühjahrsmaxima, verglichen mit dem Niederschlagsregime derselben Jahre 1. Jahre mit Frühjahrsmaxima. 2. Frühjahrsmaximum mit Zweitmaximum im Winter. (Die Winterschüttungen sind in der absoluten Menge kleiner, nur im Prozentualwert erscheine sie grösser.) 3. Jahre mit Frühjahrsmaxima und Zweitmaxima im Frühwinter. /. Jahre mit Maxima im Früjahr-Sommer. 5. Jahre mit Maxima im Frühjahr-Herbst