Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal

96 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás hatékony csapadék — a beszivárgó mennyiség — évenkénti jelentős változása azzal az éghajlati adottsággal függ össze, hogy hazánk átmeneti éghajlati terület és egyes években részben vagyegészben más és más klíma adottságok érvényesülnek. A Tettye forrás is, mint a források általában, időben gyorsan jelzik a vízgyűjtő területen a csapadék mennyiségben és eloszlásban végbemenő ingadozásokat. Miután a Tettye vízgyűjtőjén szubinediterrán típusú csapadékjárás az uralkodó (55% felett) [3], a forrásnak e csapadékeloszlási viszonyokat kell legerőteljesebben visszatükröznie. Tehát a Tettye karsztforrás vízhozama uralkodóan a szubinediterrán klíma hatása alatt áll. Amennyiben ettől eltérő éghajlati adottságok érvényesülnek a vízgyűjtő területen egy adott időszakban rövidebb vagy hosszabb ideig (1—3 hónap), akkor a forrás vízjárásában ezeknek is jelentkezniük kell. 3.2. Forráshozam gyakoriság és tartósság A pécsi Tettye forrás vízhozamaira a rendelkezésünkre álló 88 év mérési adatai alapján- havonkénti bontásban — gyakorisági ábrákat és tartóssági görbéket szerkesztettünk (7. ábra). A gyakorisági ábra előállításához a havi forráshozamok vonatkozásában 50 000 m

3/hó nagyságú osztályközöket használtunk. Az egy-egy osztály közbe eső esetek számát az összes esetek számához képest százalékosan fejeztük ki és az osztályközöknek megfelelő lépcsős ábrák formájában szemléltetjük. 250 [mm] 2S0^[mm] 260^[mm] MÁRCIUS 0 00 0 8 ° a S §' i' 8n <=' 8 3 §' «' 8 A ISO ,[mm] 2001 NOVEMBER DECEMBER • • - . —. « a, a a a.,» ass8 8''*

o

s?sg |í* gy - gyakoriság t- tartósság 7. ábra. .1 Tettye forrás hozamának havi gyakorisága és tartóssá ya Abb. 7. Monatliche Iläufiykeits- und Dauerwerte der Ergüsse der Tettye-Quelle A tartósságot az egymás alatt következő osztályközökhöz tartozó gyakorisági értékek folyamatos összegezésével számítottuk. Ilyen értelemben a tartósság azt jelöli, hogy egy adott értékű, vagy annál nagyobb havi forráshozam a megfigyelt 88 éves adatsorban az összes esetek hány százalékában fordult elő. A számított tartóssági értékeket tartóssági görbék formájában ábrázoltuk. A havonkénti gyakorisági ábrák alakját és a tartóssági görbék lefutását szemlélve megfigyelhető, hogy a téli hónapokban a havi forráshozamok közepes számú osztályközbe sorolhatók ós az előfordulások száma az alacsonyabb osztályközök felé haladva fokozatosan növekszik. Ezzel szemben a tavaszi hónapokban az osztályközök száma igen nagy, a maximális értékek 600 000 m

3/hónap-ot elérőek, vagy meghaladóak, a legalacsonyabb osztályközbe sorolható esetek (50 000 m

3/hó) száma viszonylag kevés. A tavaszi hónapokhoz bizonyos mértékben június még hasonló jellegű. A nyár többi hónapjában, valamint szeptemberben ezzel szemben az alacsony osztályközökbe sorolható havi forráshozamok válnak uralkodókká. Kivételesen azonban előfordult magas osztályközbe tartozó érték is. Október azonban úgyszólván csaknem kizárólag az alacsonyabb forráshozamok hónapja. Ehhez képest november ismét magasabb forráshozamokkal is várható, ami Pécs környékén időnként uralomra jutó szubmediterrán klímahatásokra bekövetkező nagyarányú őszi esőzések nyomán jelentkező fokozott forrástevékenységgel hozható kapcsolatba. 3.3. A forráshozamok és a csapadékviszonyok kapcsolata A Tettye forrás 88 éves adatsorát vizsgálva, az éven belül mért hozam maximumokat és esetlegesen jelentkező másodmaximumokat figyelembe véve — az előző fejezetben tett megállapításokon túlmenően — különböző vízjárású éveket lehet megkülönböztetni, amelyek természetesen összefüggésben vannak a meteorológiai viszonyokkal és azon belül döntő súllyal a csapadékkal és annak eloszlásával. E típusokat a 2. táblázat tartalmazza és az egyes típusok, ill. altípusok jellemzőit grafikusan a 8. ábrán tüntettük fel. Összehasonlítva a csapadékjárást és a források hozamait, a következő összefüggések állapíthatók meg: 3.3.1. Téli hozam maximumok . A téli hozammaxi mumokon belül a decemberi maximum akkor következik be, ha az azonos év utolsó 4 hónapjának csapadéka lényegesen meghaladja az átlagot. E csapadék eloszás és mennyiség eredményezi a decemberi hozammaximumok kialakulását. Vagyis az őszi és tél eleji csapadék nagyrésze beszivárog a rendszerbe és még ugyanabban az évben — decemberben — részben távozik is a rendszerből. A téli hozammaximumok előfordulnak ínég januárban és februárban is (10,2%). Ezek kialakulását kétféle csapadékeloszlás okozza. Az első esetben akkor következik be jan. vagy febr. forráshozammaximum, ha a késő őszi (november) és tél eleji csapadék átlagot meghaladó mennyiségű,