Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Tevanné Bartalis Éva: Egyes környezeti tényezők és biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai és bajai szelvényében
92 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Tevan né Bartalis É.: Környezeti tényezők és biológiai mutatók zschii GRUN. kovaalga dominációja érvényesül. A kísérő flóra elemei közül a jóval kisebb átmérőjű Stephanodiscus hantzschii var. pusillus., Melosira binderana KÜTZ., Asterionella formosa HASS., Synedra acus KÜTZ., kovamoszatokat és a Seenedesmus acuminatus (LAGERH.) CHOD., Seenedesmus quadricauda (TURP.) BRER, zöldalgákat említhetjük meg. — Az őszi nagy állomány kialakulása általában szeptemberben kezdődik, amikor a Stephanodiscus hantzschii GRUN. uralkodik és S. subsalsus (A. CLEVE) HUST. kovaalga szubdomináns szervezetként alkot tömeget. A kísérő flóra változatosabb mint tavasszal; gyakoribb elemek a Nitzschia aeicularis W. SM., N. actinastroides (LEMM.) V: GOOR kovaalgák, a zöldalgák közül Micractinium pusillum FRESEN, Dictyosphaerium pulehellum WOOD, 'Actinastrum hantzschii LAGERH. fajok. Az általános minőségi kép felvázolásánál meg kell említenünk, hogy egyes barázdás moszatok (elsősorban Cryptomonas marssoni SKUJA) viszonylag nagyobb egyedszámban tavasszal fordulnak elő. Tavasszal a még hideg, lassan felmelegedő folyóvíz felső szakaszán időnként a Synura uvella EHR. sárgás moszat gyakoribb megjelenésű, majd a késő tavaszi időszakban a Pandorina morrum (MÜLL.) BORY zöldalga fordul elő értékelhető egyedszámban. Mindkét faj íz és szagrontó anyagcseretermékeket juttat a vízbe. A fitoplankton mennyiségi viszonyai az aktuális trofitási szintről tájékoztatnak; jelen munkában az erre vonatkozó rutin vizsgálatok közül a trofitási szint kifejezésére az a klorofill tartalmat választottuk . Környezeti és biológiai mutatók évszakonkénti változása A víz trofitását, termőképességét és szaprobitását szervesanyagbontó-képességét számos környezeti tényező befolyásolja. Folyóvíznél eddigi tapasztalatok szerint a hidrometeorológiai körülmények és a növényi tápanyagok a legfontosabbak. Az 1., 2., 3. ábrán az egyes mutatók mérési adatainak évszakonkénti átlagait ábrázoltuk a Duna rajkai és bajai szelvényében. Az évszaktól hőmérséklettől függő vízminőségi mutatók a szaprobitás index (S°), a N0 3~ koncentráció, kisebb mértékben a KOL-val mért szervesanyag-tartalom, az a-klorofill-tartalom és a P0 3 4- koncentráció évenkénti periodicitást mutattak. Alacsony vízhőmérsékleten a biológiai folyamatok lelassulnak, így nagy a víz szervesanyag-tartalma és a szaprobitás index. A lebontási folyamatok során keletkező ásványi anyagok a nitrogén- és foszforvegyületek és a tovább nem bontható szerves anyagok tél végén mutathatók ki. Nyáron a folyó tisztuló képessége kedvező az autochton és az allochton szerves anyagok le 1—3. ábra. Egyes mutatók évszakonkénti átlagai a rajkai és a bajai szelvényben Abb. 1—3. J ahreszeitliche Dur schnittswerte einiger Parameter in den Pegelprofilen Rajka und Baja
