Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója

Dr. Fodorné—

dr. Sche

it

er: A tihanyi forrásüledékek rekonstrukciója Hidrológiai Közlörty 1984. ?.. sz. 81 ( JELMAGYARAZAT: 1 Lerne?es tovi hidrokvarcit 2 A Forrás kúpok 3 + Jelentősebb fúrás 0 750 500 [m] 1. ábra. Helyszínrajz a tihanyi forráslerakódások előfordulási helyeinek feltüntetésével Átvéve az építésföldtani térképsorozatból . 1. Hidrokvareitkúpok, 2. tavi üledékek Abb. 1. Lageplan mit Angabe der Standorte der Quellablagerungen Übernommen aus der baugeologiHehen Kartenreihe. — I. Hydrorjuarzitkegel — 2. Teichsedimente gyon kedvezőtlen időjárási viszonyok esetében átmenetileg ki is apadhatnak. Ebbe a csoportba tartoznak a posztvulkáni működéssel kapcsolatos források legnagyobb része. 5. Kifolyás nélküli forrás. Vannak olyan források még, amelyekből már nem szökik fel, sem pedig nem folyik túl a víz. Ezek nyilvánvalóan elhalt források és ezt az okozhatja, hogy vízutánpótlódásuk megszűnt valamilyen oknál fogva, pl. a vízvezetőjárat eltömődött. Néha a gőzöktől és gázoktól, amelyek a vizet átjárják, erősen „fortyognak". b) Vízhőmérséklet Mint köztudott, a posztvulkáni működés térben és időben változó és fokozatosan elhaló folyamat. Ez visszatükröződik a források működése és kémiai összetételének változatossága mellett a vizek hőmérsékletében is. Annak megfelelően, hogy a vulkáni utóhatás, mely fázisát figyelhetjük meg napjainkban, egymástól nagyon eltérő vízhőmérsékleteket tapasztalunk. Vannak olyan területek, ahol gőz áramlik a felszínre, vagy a vizek forróak, ezek rendszerint az aktív vagy a közelmúltban megszűnt vulkanizmusú területekre kor-