Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Varsányiné Tóth Irén–Fodré Zsófia–Kiss Piroska: Kémiai és bakteriológiai vízminőség kapcsolata Csongrád megye talajvizeiben

Varsányiné Tóth l. és mhtsai: Kémiai és bakteriológiai vízminőség Hidrológiai Közlöny 1984. 6,sz. 371 1. táblázat. Külriiihiiző mélységű hódmezővásárhelyi kutak vizének kémiai összetélele Chemische Zusammensetzung des Wassers von lirunnen verschiedener Tiefe in Hódvezővásárliely Minta KOI />s cr Nor NO,NII,

+ Alkalinitás összes keménység szám [mg/IJ l in g/i i [ mg/l] 1 mg/11 1 mg/1] | mol/11 rOaO nig/l | 20 6 X 5,45 475 167 0,075 1,00 10,1 473 s 1,67 673 222 0,100 1,00 3,!) 447 20—40 1!) X 8,86 23 0,3 0 2,52 10,4 127 s 2,67 30 1,34 0 1,76 2,8 1 15 •10—60 32 X 8,23 28 0,5. 0,006 2,7!) 9,5 Ifit) s 2,87 102 2,7 0,030 1,28 2,4 339 60—80 3 X 8,27 8 0 1 0,070 5,8 9.2 66 Ä 1,88 2 0 0,090 1,3 32 80—100 5 X 8,26 8 0 0 0,77 8,1 45 s 1,33 1 0 0 0,15 0,9 32 V 2. táblázat II) in mélységű talajvíz l»iil kémiai összetételének időbeli változása Zeitliche Veränderlichkeit der chemischen Zusammensetzung eines 10 in tiefen Grund wasserbrunnens KOV [mg/i 1 cr fnig/l] Nor [mg/l] not [mg/l] WH,

+ [mg/1] Alkalinitás [mmol/1] összes keménység [OaO mg/11 so

4 [mg/11 összes vas [mg/1] 1977. Ili. 4,1 47 76 0 0 5,8 50 4,8 0 1977. X. 9,6 63 0 0,53 1,06 8,7 182 0 0,63 1979. III. 7,0 45 0 0 4,50 8,4 144 0 2,30 1980. VII. 3,5 5 0 0 0,92 5,3 142 0 9,57 1980. X. 1,9 - 6 0 0 0,73 5,4 141 0 0,32 1981. IV. 5,4 54 0 0,09 1,16 8,6 316 0 1,70 3. táblázni Különböző (í

|iIisIi vizek kémiai és bakteriológiai paramétereinek átlagériéke, szórásnégyzete és I ériéke Durchschnittswerte, quadratische Streuung und-Wert der clieinisclieii und bakteriologischen Parameter verschiedener Wassertypen Minta szám Vez. kép. KOI~

s [mg/l ] Cl~ NOr no

2Kll,

+ AlkaliniÖssz. kern. sor [mg/l] Össz. összcsira/ml Minta szám [,<S/cm] KOI~

s [mg/l ] [mg/l] [mg/1] [mg/l] [mg/1] tás [mmol/1] CaO [mg/l] sor [mg/l] vas [mg/l] 20 °C-on 37 "C-on Red Ilkáit x 53 620 4,1 27 0 0,06 2,12 7,4 178 0 1,85 66 56 S 2 58 347 1,29 485 0 0,005 1,65 4,0 1 730 0 0,60 10 276 10 789 Vegyes x" 43 1 264 5,6 89 50 0,35 1,44 9,3 252 37 0.69 463 189 8~ ( V 375 261 12,8 3649 1047 0,145 2,15 4,8 1 2 229 776 0,55 76 557 29 684 Oxidált. IT 90 894 3,8 70 60 0,18 0 7,1 262 27 0,12 744 283 s 58 74 1 1,88 1 197 1073 0,083 0 3,8 5261 323 0,023 1 216179 199 188 Red. <>\. t. 2,90 0,60 3,68 7,33 1,60 •5,47 0,39 3,81 6,01 7,30 2,44 1,96 t, ill. <* /' 5% 2,06 2,06 2,06 2,13 2,13 2,23 2,06 2,10 2,13 2,23 2,13 2,13 Red. vegyes í 2,82 1,14 2,77 4,37 1,03 1,08 1,96 1,80 3,76 7,58 3,87 2,10 /., in. r p 5% 2.34 2,35 2,15 2,37 2,36 2,1 1 2,11 2,35 2,36 2,11 2,35 2,11 Vegves-ox. t 1,64 1,37 0,82 0,22 0,39 2,'78 2,51 0,23 1,28 2,15 0,96 0,74 t. ill. 1' /' 5% 2,35 2,35 2,34 '2,07 2,07 2,37 2,07 2,33 2,07 2,36 2,16 2,18 ;t7, oxidált és vegyes típusú vizekben /' — 5% kon fidencia szinten szignifikánsan nagyobb érték, mint a redukáltakban. A KOI,«, NOi" és alkalinitás nem különbözik szignifikánsan a, három víz típusban, mindössze az alkalinitás értéke tér el a vegyes és az oxidált vizekben egymástól. A 20 C°on mért összcsúa-szám szintén mutat különbséget a. redukált és oxidált, illetve a redukált és vegyes vizekben. A vegyes és oxidált vizekben P= 5% konfidencia szinten magasabb, mint a redukáltakban. A 37 °C-on nőtt összcsíra szám redukált és vegyes típusú vizekben különbözik szignifikánsan, de csak P = 10% konfidencia szinten. A redukált vizek tehát az összcsíra szám alapján kedvezőbb bakteriológiai képet mutatnak. Az indikátor baktériumok esetében szintén kedvezőbb a helyzet a redukált vizekben (4. táblázat). Következtetések A bakteriológiai és kémiai vízminőség között — figyelembe véve a vonatkozó minősítő szabványok (MSZ 450/1—78 és MSZ 22001—71) határértékét — bizonyos ellentmondás figyelhető meg, mivel a bakteriológiailag kedvezőbb, redukált vizekben az NHÍ koncentráció általában meghaladja a talajvizekre megengedett 0,2 mg/l-es határértéket, és ezért kémiai szempontból kifogásolni